Oldal 55/77
Nemcsák Károly színész, a József Attila Színház igazgatója, munkája mellett a család, a sport és a kert adja a teljességet. Olyan városlakó, akinek az erdő, a természet nem „kirándulás”, hanem életének természetes közege, gyerekkorának kedves színhelye.
A tél közeledtével az északi féltekén állatok tömegei indulnak délre, elsősorban a táplálékforrás szűkössége miatt. A Kárpát-medencében a gerincesek közül a madarak délre vonulása a legjellemzőbb. A messzi északról, illetve a Kárpátokból és az Alpokból ugyanakkor átmenetileg hozzánk is költöznek állatok. Egyes fajok minden évben megérkeznek, mások csak alkalmanként jelennek meg.
Az amatőr kutatók rendszeresen megjelennek az erdőkben. Ki fémdetektorral, ki más eszközzel érkezik, hogy nyílhegyet, cseréptöredéket, vagy ennél értékesebb tárgyat találhasson. Szabadon kutathat bárki, vagy vannak idevonatkozó szabályok?
Verőfényes júniusi délután üldögéltünk a tó kis szigetén, amikor gyönyörű, nagy tobozokra lettünk figyelmesek a fenyők árnyékában. Bár még igen messzinek tűntek a hideg, sötét decemberi esték, a karácsonyi készülődésre gondolva begyűjtöttük a tobozokat, amiként néhány hét, hónap múlva a makkokat, gubacsokat, apró ágakat, kavicsokat, színes faleveleket is az erdei sétáink során.
Pannonhalma említésekor kinek az ezeréves apátság, kinek a bencés gimnázium, kinek az arborétum, a levenduláskert, vagy a híres könyvtár, levéltár jut eszébe. A szellemi kincseiben, épített és természeti értékeiben a történelmi időt őrző és mindig megújuló szakrális központ méltán a világörökség része. A patinás intézmény és a benne élő Benedek-rendi közösség gondját Várszegi Asztrik főapát viseli.
A VADEX Mezőföldi Zrt. mintegy 19 ezer hektáron folytat erdő- és 29 500 hektáron vadgazdálkodást a közép-dunántúli Mezőföldön. Területünkön egyaránt megtalálhatók a szikes termőhelyeken tenyésző kocsányos tölgyesek, a homoki területekre jellemző akác-, fenyőerdők, és a nagy gazdasági és természeti értéket képviselő ártéri ligeterdők.
A hétköznapok híreiben gyakran feltűnik az erdőirtás kifejezés. A trópusokon évenként eltűnő erdőterületekről szólva teljesen jogos a használata. Európában – így hazánkban is – azonban a fakitermelés szigorúan szabályozott, ennek is köszönhető, hogy fokozatosan növekszik az erdőterület.
Egy fiatal képzőművész észrevétlenül bevette az országot. Különös, monumentális állatszobrai az ország számos településén feltűnnek. Talán Szőke Gábor Miklós neve nem mindenkinek cseng ismerősen, de az új Fradi-stadion előtti acélsasról, az Erzsébet téren posztoló óriás dobermannokról, a Sziget fesztivál hatalmas hintalováról, a szentendrei skanzen rackaszobráról, vagy a kazincbarcikai sárkányról bizonyára sokan hallottak. A sajátos, hatalmas teremtmények már több földrészt beutaztak, több országban pedig állandó helyet kaptak a magyar alkotó munkái.
A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége idén ünnepli alapításának huszadik évfordulóját. A jubileumi rendezvényen adták át a Rimler Pál-díjat, amit Támba Miklós, a szervezet alelnöke, a Napkori Erdőgazdák Zrt. elnöke vehetett át. Vele beszélgettünk erdőről, gazdálkodásról, akácról, elismerésről…
Közismert tölgyeink kissé távolabbi rokona, a csertölgy (Quercus cerris), hazánk szárazabb dombvidékeinek jelentős erdőalkotó fafaja. Főként tőlünk délebbre terjedt el, mert az erős téli fagyok igencsak megviselik. Magas fűtőértékű fája ugyanakkor sok tízezer embernek melegíti az otthonát.
Sorozatunkban képzett és a szakmai fórumokon elismert magyar kortárs festőművészeket mutatunk be, akik alkotásaikban gyakran megörökítik az erdő világát. Olyan festőművészeket válogattunk össze, akikre külföldi kiállításaik sikere okán is méltán büszkék lehetünk, és akikről a képzőművészethez értő gyűjtői kör, a kortárs galériák egyaránt elismeréssel beszélnek.
Az első világháborút követően hazánkban óriási hiány keletkezett az építkezéseken, bányákban és az ipar legkülönbözőbb területein nélkülözhetetlen fenyőfából. Az 1946-ban készített áttekintés szerint miközben Magyarországnak évente 1,2 millió köbméter fenyőfára lett volna szüksége, az évi kitermelés csak 85 ezer köbméter körüli volt. A hiányt előbb a környező országokból, később, egészen az ezredfordulóig, zömében a Szovjetunióból pótoltuk. Olyannyira, hogy például az 50-es évek karácsonyfáját – bár akkor csak egyetlen munkaszüneti nappal ülték meg „a fenyőünnepet” – is külföldről kellett behozni.
...messze zsong a hálaénekKöltők sorait juttatja eszünkbe a karácsony. Írnak bennük fehér hólepelről, suttogó fenyvesről, száncsengőről, léptek alatt roppanó hóról, zúzmarát fújdogáló télapóról. Ha tél szele nem jő hóval, faggyal, hiszen a fehér karácsony leginkább a költők és mesemondók történeteiben él, azért lehet az ünnep magasztos. Ilyenkor van idő elkészíteni egy-egy hoszszadalmasabb ételkölteményt, forralt bort kortyolni összebújós estéken.
Kevés jobb szórakozás van télen, mint egy erdő közepén befagyott tavon korcsolyázni, csúszkálni, vagy a leporolt fakutyával tenni egy kört. Ráadásul a friss levegőn mozgás többszörösen jót tesz a szervezetünknek. Ennek a kikapcsolódásnak is megvannak azonban a szabályai, hogy elkerüljük a baleseteket.
Már az is csoda, hogy a több mint százéves Kemencei Erdei Múzeumvasút működik. Ugyanis elmosta az ár a hidakat, a síneket, megszűnt a vasúti faszállítás, és lassan ember sem akadt, aki kezelni tudta volna az eszközöket. Az ezredforduló tájékán azonban a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület civil szervezet és az Ipoly Erdő Zrt. közötti összefogás szinte varázsütésre megmentette. Mára közel húszezer látogatót szállít a fennmaradt, 3,9 kilométeres szakaszon Kemence és Feketevölgy állomások között.
A zarándoklás hagyományának újraéledésével több érdekes turistajellel találkozhatunk a Börzsöny és a Cserhát erdeiben. Amíg a Mária Út Máriazelltől Csíksomlyóig vezet, a Gyöngyök Útja Máriacellt Mátraverebély-Szentkúttal köti össze. A Ferences Út pedig Esztergomból Mátraverebély-Szentkútra visz minket.
Zarándokhelyekben gazdag erdőrengeteg a SEFAG Zrt. kezelésében. Zselic forrásokban gazdag völgyei, a belső-somogyi rinyák szabdalta pagonyok vagy a külső-somogyi erdőkben megbúvó kolostorromok. Mind felfedezésre várnak. „Nem az erdő van Somogyban, hanem Somogy az erdőben”, mondják, és e vadregényes tájban élő famatuzsálemek tanúi a történelemnek is.
Nehéz pontos „helyrajzot” adni Rátóti Zoltán életéhez. A ceglédi születésű, kedvelt budapesti színész öt esztendeje a Kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója, aki szinte minden szabad idejét Magyarföldön, a határszéli kis őrségi faluban tölti.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
