Oldal 53/81
Talán Karl Christian Kraft Hohenlohe herceg sem gondolta volna, hogy Kaszó vadászati bérleti jogának 1909-es megszerzésével a szlovákiai Javorináról betelepített (és Fehérre magyarított) Plucsinszki családdal egy erdészdinasztiát indít útjára.
Egy éve, 2014. december elején hatalmas fák törtek ketté, dőltek ki, sok helyen szinte „romhalmazt” hagyva erdeinkben. Azóta szinte folyamatos feladatot ad az erdészeknek a kárelhárítás és a helyreállítás. A munkának azonban még koránt sincs vége.
Szeverényi István és Mihályka Tibor erdészek úgy írtak történelmet, mint azok a hétköznapi emberek, akiknek sorsát lehet, hogy nem jegyezték le a tudósok, de nélkülük más lenne a világunk. Mindketten a huszadik század húszas éveiben születtek, egy év eltéréssel augusztus 5-én. Bár eltérő utat jártak be, életükben sok a közös vonás, az egyik mindenképpen az elkötelezettség. A feladatuk is eltért, ám sokszor sodorta egymás mellé őket a sors, számtalan történet köti őket össze.
Az állami erdőgazdaságok közül a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. díszfaiskolát is működtet. A kecskeméti székhelyű Juniperus Parkerdészet az idén 25 éves. A hagyományos alföldi sor- és parkfákon, erdészeti csemetéken és karácsonyfán kívül örökzöldeket, konténeres díszfákat és -cserjéket termesztenek kis- és nagykereskedelmi értékesítésre.
A már nevében is sok izgalmat sejtető Zakatoló Erdei Iskola idén tavasszal nyitotta meg kapuit Csömödérben, a Zalaerdő Zrt. Bánokszentgyörgyi Erdészetének területén. Így a Csömödéri Állami Erdei Vasút turisztikai szolgáltatásaihoz kapcsolódóan lehetővé vált, hogy erdőgazdaságunk is kivegye részét a következő nemzedékek környezettudatos neveléséből.
Mikor Krisztus urunkat fel akarták feszíteni – szól a székelyek faregéje –, a poroszlók elmentek ágat kérni keresztnek. A fák közül a tölgyfa úgy megkeményedett, hogy nem bírtak a sudarából vágni. A fenyőfa annyira felborzolta magát, hogy a hozzá közeledőket összeszurkálta, s így nem boldogultak vele. A jegenye nyárfa ide-oda hajladozott, amivel a fejszecsapásokat kikerülte. Egyedül a rezgő nyár nem tudta megvédeni magát, s azóta reszket minden levele olyan szomorúan, hogy nem lehet alatta megmaradni.
Ha valami, hát a késő ősz hangulata illő keretet adott beszélgetésünknek Trokán Péter színművésszel. Maga is finom, elegáns jelenség, pasztell tónusokkal. Szemlélődő alkat, aki erdők, vizek, kertek nyugalmával töltődik, s nem tud betelni a természet „festményeivel”. Egyszer régen megtalálta egy erdész-szerep, és azóta így jegyzi a nézők emlékezete.
Az ünnepek a pihenésről, a megállásról is szólnak. Az időről, amit együtt töltünk a szeretteinkkel. A szeretet az az idő, amit a másiknak ajándékozunk. Muszáj, hogy az ünnepek a roskadásig telt asztal mellett teljenek el? Azt gondolom nem. Tegyük ezt inkább az erdőben, hiszen ott mind vendégek vagyunk, a természet a körülölelő házigazdánk.
A Bakonyerdő Zrt. és az ERFARET Nonprofit Kft. közös kiadásában 1000 példányban jelent meg a Bakonyról szóló máig talán legteljesebb kézikönyv, Dornyay Béla Bakony című kötetének felújított, reprint kiadása.
A Balaton-felvidék történelmi emlékhelyei közül többet a Bakonyerdő Zrt. által kezelt erdők rejtenek. A fák között megbújó, régi korokból ránk maradt templom- és kolostorromok ma is nyugalmat árasztanak, s lelki feltöltődést nyújtanak az odalátogatónak.
A Pilis mélyét nemcsak a fák gyökérzete, hanem szellemi, kulturális gyökerek is behálózzák, és a hegység erdeinek többségét kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. ezek ápolására is kiemelt figyelmet fordít. Természeti és kulturális látnivalókban egyaránt gazdag utat járhatunk be, ha követjük Szenthe Gábor, a Pilisszentkereszti Erdészet erdőgondnokának ajánlását.
Ahogy a Beatles merőben új gondolkodást hozott fiatalok millióinak világszerte, úgy itthon, a nagyvilágtól elzárkózó kis országban is új utakat nyitott az Illés együttes. Hiszen dalaikkal már nem csupán szórakoztattak, de átírtak mindent, amit addig zenéről, ízlésről, lázadásról, merészségről tartottunk. Kimondani is elképesztő, hogy mindennek fél évszázada! Szörényi Levente énekesmuzsikus-zeneszerző ikonikus jelenséggé vált, művei megkerülhetetlenek. Túl a hetvenen is fiatal maradt, máig kíváncsi, kereső ember. Figyeli a természetet és faggatja a régmúltat.
A 19. század második feléig nemigen akadt hazánkban olyan nemesi kúria, amelynek udvarán ne tartottak volna darvakat. Amikor azonban a folyószabályozások miatt már nem költöttek a Kárpát-medencében, megfeledkeztünk róluk, hiszen egyre kisebb számban, vonuló madárként immár csak ősszel és tavasszal tűntek fel.
A magyar erdő koronás vadja, a gímszarvas szinte minden természetjáró előtt ismert, hiszen az Alföld középső területeit leszámítva gyakori vad hazánkban. Állománya az utóbbi fél évszázadban közel megnyolcszorozódott, amelynek hátterében az erdőgazdálkodás szempontjából is fontos folyamatok zajlottak, kedvezők és kedvezőtlenek egyaránt.
Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze.
Levente Péter sokoldalú alkotóművész, született tanárember. Évtizedeken át futó tévés, rádiós, színpadi műsorain generációk nevelkedtek. Abban, hogy népszerű előadásaiban a humor és a mélység mindvégig egészséges arányban osztozhatott, kiemelkedő szerepe van feleségének és alkotótársának, Döbrentey Ildikónak, aki a műsorokat írja, szerkeszti. És aki úgy tudja a gyerekeket megszólítani, hogy attól a felnőtt is jobban érzi magát. Negyvennyolc éve tartó közös életük és közös munkájuk színteréül egy hegyek-erdők koszorúzta gerecsei falut választott ak. Héregen kerestük fel őket.
A nyári meleget felváltó ősz hűvösebb, dolgos mindennapjain a ház tájékán is kicsit több a tennivaló, hiszen hullanak levelek, és a csapadéknak köszönhetően mind gyakrabban hangzik fel a fűnyíró gépek zaja. Érnek az őszi gyümölcsök és bizony gyorsan megtelik a fák alja a lehullott termésekkel. De vajon mi történik velük?
Amíg közeli rokonai a fehér nyár (Populus alba) és a nemesnyár rendkívül fontos állományalkotó fafajaink az ártéri területeken, a fekete nyárból (Populus nigra) idősebb korára hektáronként csak pár egyed található az erdőkben. Önálló, idős zárt állományáról nincs tudomásunk, azonban szálanként a Gemenc Zrt. szinte valamennyi ártéri erdőrészletében megtalálható.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
