Oldal 56/80
A tavasz beköszöntével kertünkben, vagy éppen kirándulás közben gyakran találkozhatunk tojáshéjakkal, olykor pedig egy-egy madártojással teli fészek kerül szemünk elé. De jó volna tudni ilyenkor, vajon melyik fajtól származnak!
Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze.
2014 decemberében súlyos kárt szenvedtek a hazai erdők. Ötvenezer hektárnyi területet rongált meg az ónos eső és a jegesedés, köztük a legkedveltebb turistahelyeket. A károkat enyhítendő országos civil összefogást célzott meg a közmédia tematikus napja március 1-jén, S. O. S. Bajban az erdő! címmel. Az egész napos műsorfolyamot a Duna Televízióban kísérhettük figyelemmel. A program tapasztalatairól Siklósi Beatrix, az MTVA kiemelt projektekért felelős főszerkesztője és Csizmár Edina, a tematikus nap felelős szerkesztője mesélt.
Mátraalja hívő népe évszázadok óta rendszeresen elzarándokol az alig egynapi járóföldre fekvő kegyhelyre, a Mátraverebély melletti Szentkúthoz. Oda, ahol a régmúltban Szűz Mária megjelent a néma pásztorfiúnak, s megoldotta a nyelvét. A víz, amelyet még Szent László lova patája fakasztott a sziklából, azóta is sok bajra orvosság – ha hittel vesszük magunkhoz, és fáradunk is érte eleget.
Embertársaink, gyermekeink féltése természetes, vitán felül álló törekvésünk. Az már kevésbé egyértelmű, hogy ezt hogyan tegyük. Irtsunk ki minden mérgező vagy szúrós növényt? Márpedig a cserjék közt is számos ilyen akad.
Sokszor éri az a vád az erdészeket, hogy kivágják a fákat, és ezzel zsugorítják erdeinket. Csakhogy ez így, ebben a formában nem igaz. A vád nagy valószínűséggel a hiányos ismeretekből ered, hogy sokan nem ismerik az erdőgazdálkodás folyamatát, melynek első lépcsője a mag- és csemetetermelés. A Zalaerdő Zrt.-nél ezzel a tevékenységgel a Nagykanizsai Erdészet Bajcsai Csemetekertje és a Surdi Díszfaiskolája foglalkozik.
A tavaly decemberi jégverés nyomán kidőlt, törött fákkal teli erdőkben járók szinte mindegyike döbbenten kérdezi: De mi lesz ezután? A szakemberek szerencsére tudják a választ, és az első sokk, illetve a veszélyek elhárítása után már nekiláttak a helyreállításnak.
A természetet járva mind több helyen színes képekkel, fotókkal és ismeretterjesztő szöveggel ellátott tanösvények segítenek a kirándulóknak felfedezni a környéket, megismerni annak élővilágát, történetét, különlegességeit. A megszokott ismeretterjesztésnél azonban jóval többet kínálnak a Patkós Stúdió táblái.
Hazánk egyik „akácügyi” szaktekintélye, Rédei Károly több mint három évtizede kötelezte el magát a Mária Terézia rendeletére az alföldi futóhomok megkötésére betelepített fafajjal. Az akácnak köszönhetően munkájával nem csak szakmai figyelemre tett szert, de bejárta a fél világot.
Erdőgazdálkodás, fafeldolgozás, vadászat, közjóléti és turisztikai szolgáltatások – a legtöbben ezekre a tevékenységekre gondolnak az erdészeti társaságok neve hallatán. A paletta ennél azonban jóval szélesebb. Ma már nem ritka, hogy kiadványok, könyvek, filmek készülnek az erdőgazdaságok gondozásában. Rovatunkban ezekből adunk ízelítőt.
A decemberi jégkár miatti koronatörést és egyéb sérüléseket túlélő fák esetében látványos elváltozások maradnak a fatestben. Lássuk, hogyan működik a fatest, és mire következtethetünk a fahibákból!
A soproni 56-os eseményekről, főként pedig az ottani főiskolások (egyetemisták) „disszidálásáról” a Kádár-rendszerben és 1990 után egyaránt számos legenda, sőt szépirodalmi feldolgozás, netalán „városi szájhagyomány” keringett. Kétségtelenül igen figyelemre méltó tény, hogy az ottani egyetem tanári karának jelentős része, továbbá a 377 fős hallgatóságból mintegy 200-an Nyugaton maradtak.
Turbolya, mezei sóska, réti virágok a tányérban? Ismerkedjünk meg a „vadon jó” dolgokkal, mert a vad nem csak hús formájában kerülhet az asztalra. Az eddig nem ismert ízek tökéletes összhangja magával ragadó, ráadásul ezek igazi „zöld” élelmiszerek a szó valódi és átvitt értelmében is.
A kerékpár már nem csak közlekedési eszköz, mind több mozogni, sportolni vágyó nyeregbe pattan, életkortól, lakóhelytől függetlenül. Az ébredő erdőben kerekezve pedig egészen új élményekben is részünk lehet.
Az ország legrégebbi erdei iskoláját 1982-ben egy lelkes erdőmérnök a visegrádi Mogyoró-hegyen hozta létre, majd idővel mind több hasonló intézmény alakult országszerte. Az állami és magánerdőgazdálkodók által működtetett intézményhálózat a legjobban felszerelt és megbízható színvonalú pedagógia programmal rendelkező csoport az erdei iskolák közt. Mindezt az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) minősítési rendszere is szavatolja. Március 21-én, az erdők nemzetközi napján 24 erdészeti erdei iskola vett e át 3 évre szóló minősítő oklevelét a Budakeszi Vadasparkban tartott nyílt pedagógusnapon.
Három zarándokút közül is választhat Baranya megyében, aki az önismeretet, a szakralitást, a spirituális élményt úgy szeretné megélni, hogy közben fizikailag is bejár egy hosszú utat. A zarándoklat alatt léleképítő programokon vesz részt, érdekes és értékes emberekkel köt barátságot, magával viszi a hely pozitív energiáit, értékeit.
Írásunkban képzeletbeli kirándulásra hívjuk olvasóinkat. A Magas-Bakony hegyvonulataitól indulunk, és a Marcalmedencén keresztül, a Keszthelyi- hegységet és a Balatonfelvidék tanúhegyeit is megmászva egészen a Balaton partjáig jutunk. Utunk során a Bakonyerdő Zrt. által kezelt erdőkben rengeteg kincset fedezhetünk fel, és a térség történelmi nevezetességeiről, látnivalóiról sem feledkezünk meg. Tartsanak velünk! Ha pedig kedvet kaptak, látogassanak el e gyönyörű vidékre.
Amikor kiderült, hogy erdőkről lesz szó, Boczkó Gábor világbajnok párbajtőrvívót rögtön sikerült megnyerni a beszélgetésre. Pedig sűrű a programja, edzőtáborokkal, egész napos elfoglaltságokkal jár az élsportolói lét. De az erdővel „nagyon megtaláltuk”, mondja, mert szenvedélyesen szereti a természetet, a hazai tájakat.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
