Oldal 56/80
A tavaly decemberi jégverés nyomán kidőlt, törött fákkal teli erdőkben járók szinte mindegyike döbbenten kérdezi: De mi lesz ezután? A szakemberek szerencsére tudják a választ, és az első sokk, illetve a veszélyek elhárítása után már nekiláttak a helyreállításnak.
A természetet járva mind több helyen színes képekkel, fotókkal és ismeretterjesztő szöveggel ellátott tanösvények segítenek a kirándulóknak felfedezni a környéket, megismerni annak élővilágát, történetét, különlegességeit. A megszokott ismeretterjesztésnél azonban jóval többet kínálnak a Patkós Stúdió táblái.
Hazánk egyik „akácügyi” szaktekintélye, Rédei Károly több mint három évtizede kötelezte el magát a Mária Terézia rendeletére az alföldi futóhomok megkötésére betelepített fafajjal. Az akácnak köszönhetően munkájával nem csak szakmai figyelemre tett szert, de bejárta a fél világot.
Erdőgazdálkodás, fafeldolgozás, vadászat, közjóléti és turisztikai szolgáltatások – a legtöbben ezekre a tevékenységekre gondolnak az erdészeti társaságok neve hallatán. A paletta ennél azonban jóval szélesebb. Ma már nem ritka, hogy kiadványok, könyvek, filmek készülnek az erdőgazdaságok gondozásában. Rovatunkban ezekből adunk ízelítőt.
A decemberi jégkár miatti koronatörést és egyéb sérüléseket túlélő fák esetében látványos elváltozások maradnak a fatestben. Lássuk, hogyan működik a fatest, és mire következtethetünk a fahibákból!
A soproni 56-os eseményekről, főként pedig az ottani főiskolások (egyetemisták) „disszidálásáról” a Kádár-rendszerben és 1990 után egyaránt számos legenda, sőt szépirodalmi feldolgozás, netalán „városi szájhagyomány” keringett. Kétségtelenül igen figyelemre méltó tény, hogy az ottani egyetem tanári karának jelentős része, továbbá a 377 fős hallgatóságból mintegy 200-an Nyugaton maradtak.
Turbolya, mezei sóska, réti virágok a tányérban? Ismerkedjünk meg a „vadon jó” dolgokkal, mert a vad nem csak hús formájában kerülhet az asztalra. Az eddig nem ismert ízek tökéletes összhangja magával ragadó, ráadásul ezek igazi „zöld” élelmiszerek a szó valódi és átvitt értelmében is.
A kerékpár már nem csak közlekedési eszköz, mind több mozogni, sportolni vágyó nyeregbe pattan, életkortól, lakóhelytől függetlenül. Az ébredő erdőben kerekezve pedig egészen új élményekben is részünk lehet.
Az ország legrégebbi erdei iskoláját 1982-ben egy lelkes erdőmérnök a visegrádi Mogyoró-hegyen hozta létre, majd idővel mind több hasonló intézmény alakult országszerte. Az állami és magánerdőgazdálkodók által működtetett intézményhálózat a legjobban felszerelt és megbízható színvonalú pedagógia programmal rendelkező csoport az erdei iskolák közt. Mindezt az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) minősítési rendszere is szavatolja. Március 21-én, az erdők nemzetközi napján 24 erdészeti erdei iskola vett e át 3 évre szóló minősítő oklevelét a Budakeszi Vadasparkban tartott nyílt pedagógusnapon.
Három zarándokút közül is választhat Baranya megyében, aki az önismeretet, a szakralitást, a spirituális élményt úgy szeretné megélni, hogy közben fizikailag is bejár egy hosszú utat. A zarándoklat alatt léleképítő programokon vesz részt, érdekes és értékes emberekkel köt barátságot, magával viszi a hely pozitív energiáit, értékeit.
Írásunkban képzeletbeli kirándulásra hívjuk olvasóinkat. A Magas-Bakony hegyvonulataitól indulunk, és a Marcalmedencén keresztül, a Keszthelyi- hegységet és a Balatonfelvidék tanúhegyeit is megmászva egészen a Balaton partjáig jutunk. Utunk során a Bakonyerdő Zrt. által kezelt erdőkben rengeteg kincset fedezhetünk fel, és a térség történelmi nevezetességeiről, látnivalóiról sem feledkezünk meg. Tartsanak velünk! Ha pedig kedvet kaptak, látogassanak el e gyönyörű vidékre.
Amikor kiderült, hogy erdőkről lesz szó, Boczkó Gábor világbajnok párbajtőrvívót rögtön sikerült megnyerni a beszélgetésre. Pedig sűrű a programja, edzőtáborokkal, egész napos elfoglaltságokkal jár az élsportolói lét. De az erdővel „nagyon megtaláltuk”, mondja, mert szenvedélyesen szereti a természetet, a hazai tájakat.
Bár a cickányok a hazai emlősfauna egyik leggyakoribb képviselői, sokunk számára rejtve maradnak. Leginkább erdei sétáink során, az úton elpusztult egyedek tetemeit látva figyelünk fel rájuk.
Talán sokan hisszük, hogy a Kárpát-medence emlősei jól ismertek, új faj felfedezése már nemigen lehetséges. Pedig a közelmúltban a hazai földikutya-állományunk alapos vizsgálata közben kiderült, hogy a korábban egy fajként számon tartott nyugati földikutyához valójában négy faj tartozik. Ezek leginkább kromoszómaszámukban térnek el egymástól.
Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze.
Nincs még egy olyan növénycsoport, amely annyi félreértést hordozna, mint a cserjék vagy bokrok társasága. Már a szavak jelentése sem egyértelmű. Hiszen a cserje, de különösen a bokor, formát is jelent, nemcsak az alacsonyan elágazó fás növények csoportját. Ezért mondhatjuk egy visszamaradott fára, hogy bokor alakú, holott nem cserje. Ugyanakkor szerencsés esetben egy cserje is fejlődhet fa alakúra, fa méretűre. Ebben az esetben azonban már furcsán hangzana, ha azt mondanánk, hogy a bokor nőtt fává.
A magyar kortárs táncművészet meghatározó egyénisége, táncos-koreográfus rendezője: Bozsik Yvette. A Kossuth-díjas művész 16 esztendős korától új utakat tört szólóelőadásaival, nemzetközi visszhangot kiváltó avantgárd produkcióival. Neves színházak munkájában vesz részt, s immár 20 éve saját társulatával dolgozik. Tanszékvezető a táncművészeti főiskolán, koreográfiát tanít. Mindemellett két szép kisfiú édesanyja, és családjával együtt nagy természetjáró.
A Hajdúság fővárosáról, Debrecenről a legtöbb embernek elsősorban nem az erdők jutnak eszébe. Sokan elcsodálkoznak, amikor megtudják, hogy a hajdú-bihari megyeszékhely környékének erdősültsége nagyobb, mint Soproné. A Debreceni Erdőspusztákon ráadásul nagyon sok ritkaságot, érdekességet talál a turista. Feltérképezésükben Fekete György, a NYÍRERDŐ Zrt. Debreceni Erdészetének igazgatója segít. Az erdészeti társaság kezeli a térség állami tulajdonú erdeinek jó részét.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
