Oldal 53/78
Az I. világháború után Sopronba költözött Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola Erdőmérnöki Karának a gyakorlati oktatáshoz tanulmányi erdőterületre volt szüksége. A választás a város tulajdonában lévő „hegyvidéki” erdőre esett. Évek teltek el, majd 1951-ben megszületett a mai Tanulmányi Állami Erdőgazdaság (TAEG), és az akkori miniszteri határozatban fő feladatának a közép- és felsőfokú oktatás gyakorlati hátterének megteremtését jelölték meg.
Nyáron a munkák zöme fiatal erdeinkben zajlik. Az ápolási munkák során a szakemberek a természetes úton megjelent vagy mesterségesen elültetett csemeték növekedését hátráltató növényeket szorítják vissza.
Az erdőkben éjszakai túrára vállalkozók tapasztalhatják, hogy a védett területeken, illetve a tájvédelmi körzetekben nemcsak az állat- és növényvilág gazdagabb, hanem az égbolt is sokkal több fölfedezni valót tartogat számunkra. Az emberiség ugyanis nemcsak a Földet, hanem a csillagos égboltot is szennyezi. Milyen kárt okoz a fényszennyezés, és hogyan tudjuk azt mérsékelni? Mosoni László, a SEFAG Zrt. zselici csillagvizsgálójának vezetőjétől ezekre a kérdésekre is választ kaptunk.
A nagy nemzetközi szervezetekben honfitársaink is dolgoznak, és bár sosem szűnnek meg magyarnak lenni, eskü alatt vállalt feladatukat részrehajlás nélkül kell ellátniuk. Így van ez a közvetlenül a II. világháború után alapított ENSZ intézményeiben is. Csóka Péter a római székhelyű FAO Erdészeti Bizottságának a titkáraként a legkülönfélébb erdészeti gondokkal szembesül, az erdőtervezőként szerzett itthon tapasztalatai azonban a mai napig segítik a munkáját.
Az erdei iskolai képzésre minden gyereknek szüksége van, vallja Békefi Andrásné. A visegrádi Mogyoró-hegyen működő Madas László Erdészeti Erdei Iskola vezetője 27 éve vesz részt a Pilisi Parkerdő Zrt. erdei iskolai programjainak alkotásában, szervezésében és megvalósításában, a gyerekek környezeti nevelésében.
A Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusa 1962 novemberében megállapított a, hogy hazánkban lerakták a szocializmus alapjait. Következésképpen elkezdődhet a szocializmus teljes felépítése, miként az a Szovjetunióban a 30-as években történt. A termelőeszközök állami vagy szövetkezeti tulajdonának – mint a szocializmus nélkülözhetetlen alapjának – túlsúlya az erdőket is érintette.
Nyáron akaratlanul is közelebb kerülünk a természethez. Kevesebb ruha fedi testünket, a bőrünkön érezhetjük a levelek simítását, a fűszálak hullámzását. Jólesik olykor mezítláb taposni a fűben, a homokban, megsimítani a fák kérgét, míg arcunkat a szél szeretgeti.
Az erdei sportok egyik legősibb, egyben különlegesen szép formája a tereplovaglás. A különlegességét az adja, hogy egy ló a sporttársunk, így meg kell tanulnunk a ló szemszögéből is látni a terepet, ha nem akarunk kellemetlen meglepetéseket. Emellett pedig néhány szabályt is be kell tartanunk a biztonságos és örömteli erdei kikapcsolódás érdekében.
Aki valaha próbált lovagolni, tudja, hogy ez a hobbi kőkemény sport, a nyeregben nem csak ücsörög az ember, hanem folyamatos izommunkát végez. Egy jól képzett lovas testileg és lelkileg egyaránt kikapcsolódik egy-egy túra során.
Nagyszerű kötet jelent meg a hegységről nem csak a börzsönyi természetjárás és az olvasás szerelmeseinek.
Európa legnagyobb kiterjedésű összefüggő ártéri területén jelentős a természetvédelmi szempontból védett és fokozottan védett területek nagyságrendje, ezért ezek csak korlátozottan és részben látogathatóak. Most azonban olyan izgalmas, élményteli, látványos túraútvonalat ajánl az erdőtömböt és a turisztikai létesítményeket kezelő, az állat- és növényvilágot védő Gemenc Zrt., amelyet végigjárva a természet zavarása nélkül ismerhetik meg a különleges ártéri erdőtársulás titkait. Fel a bakancsot, távcsövet a kézbe, fényképezőgépet a hátizsákba! Irány Gemenc déli kapuja, az erdőgazdaság pörbölyi Ökoturisztikai Központja!
Hosszú Katinka Bajáról indult, és nagy utat tett meg a világhírnévig. A háromszoros világbajnok magyar úszónő kislányként ismerkedett meg a Gemenci-erdővel, ahol apai nagyapja még halászként a Rezéti-Dunából fogta ki a halakat. Olimpikonként, világbajnokként, világkupagyőztesként, ha néha-néha hazatér, beáll a fiúk közé a bajai férfi-kosárlabdacsapatot edző édesapa futótréningjein, és a Gemenchez tartozó Csertai kirándulóerdőben a Vén-Duna partján lefutja a távot.
A természetet járva viszonylag gyakran találkozhatunk mezei nyúllal, üregi nyulat azonban csak ritkán láthatunk. Az egymással viszonylag közeli rokonságban álló két faj életmódja, viselkedése, szaporodása ugyanis igencsak különbözik
A tavasz beköszöntével kertünkben, vagy éppen kirándulás közben gyakran találkozhatunk tojáshéjakkal, olykor pedig egy-egy madártojással teli fészek kerül szemünk elé. De jó volna tudni ilyenkor, vajon melyik fajtól származnak!
Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze.
2014 decemberében súlyos kárt szenvedtek a hazai erdők. Ötvenezer hektárnyi területet rongált meg az ónos eső és a jegesedés, köztük a legkedveltebb turistahelyeket. A károkat enyhítendő országos civil összefogást célzott meg a közmédia tematikus napja március 1-jén, S. O. S. Bajban az erdő! címmel. Az egész napos műsorfolyamot a Duna Televízióban kísérhettük figyelemmel. A program tapasztalatairól Siklósi Beatrix, az MTVA kiemelt projektekért felelős főszerkesztője és Csizmár Edina, a tematikus nap felelős szerkesztője mesélt.
Mátraalja hívő népe évszázadok óta rendszeresen elzarándokol az alig egynapi járóföldre fekvő kegyhelyre, a Mátraverebély melletti Szentkúthoz. Oda, ahol a régmúltban Szűz Mária megjelent a néma pásztorfiúnak, s megoldotta a nyelvét. A víz, amelyet még Szent László lova patája fakasztott a sziklából, azóta is sok bajra orvosság – ha hittel vesszük magunkhoz, és fáradunk is érte eleget.
Embertársaink, gyermekeink féltése természetes, vitán felül álló törekvésünk. Az már kevésbé egyértelmű, hogy ezt hogyan tegyük. Irtsunk ki minden mérgező vagy szúrós növényt? Márpedig a cserjék közt is számos ilyen akad.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
