Barkóczi István igazi „sefagosként” nagy hangsúlyt helyez a közjóléti feladatokra. A fejlesztéseket uniós támogatásokkal valósították meg, a 2,2 milliárd forintos közjóléti beruházásból 1,57 milliárdot pályázaton nyertek. Mindebben egy jó csapat segíti a hátt érben.
„Nehéz időszakban vettem át a cég vezetését, az erdőművelés és a fahasználat között megbomlott az egyensúly. Helyreállítását elődöm már megkezdte, és ezt a munkát kellett folytatnom” – magyarázta a szakember. Mindemellett a volt szocialista nagyvállalat alkalmazottait kellett vállalkozókká formálni úgy, hogy senki ne veszítse el a munkáját. Így került ki teljes egészében a cégtől a fahasználat, akárcsak az erdőművelés vagy éppen a szállítás. A cég a vállalkozóinak a kezdetektől kiszámítható, folyamatos munkát adott. Ugyanakkor a 22 állami erdőgazdaság közül talán egyedüliként létrehoztak egy lízingcéget, amely fő feladatának tűzte ki, hogy vállalati tőkéből segítséget nyújtson a régi gépek cseréjéhez. Ennek köszönhetően partnerei korszerű és hatékony eszközparkkal rendelkeznek, amely a SEFAG Zrt. gazdálkodását is biztonságosabbá teszi „Vezérigazgatóként büszke vagyok rá, hogy nagyon jó, ütőképes csapatot sikerült összehoznom” – jegyezte meg Barkóczi István, hogy ez egy vezető legnagyobb erénye. Sokak véleménye szerint a SEFAG Zrt. emberarcú cég, ahol nagyon jó a munkatársi viszony. A vezető úgy tartja, hogy a vállalat életében a legnagyobb érték az ember, igyekeznek alkalmas munkakörülményeket kialakítani, és minden területen szakembereket foglalkoztatni.
A Balatontól a Dráváig húzódó erdőgazdaság – a vezérigazgató szerint – egy kicsit a szakma állatorvosi lova. A 80 ezer hektár közel fele savanyú homok, a klímaváltozás ezeken a területeken mutatkozik először. A cserebogárpajor miatt évente százmilliós kárt szenved el a gazdaság, károsítása nyomán sok területet kell újraerdősíteni a Nagybajomi, a Lábodi és a Barcsi Erdészeteknél. Dombvidékük a Zselic, az iharosi terület egy része, illetve a Külső-Somogy. Az erdős-sztyeppklímától egészen az extrazonális bükkösökig minden társulás fellelhető.
„Azon kevesek közé tartozunk, akik megtartott ák a faipart” – magyarázta Barkóczi István, hogy a tölgy fűrészrönk java részét Csurgón dolgozzák fel, így hozzáadott értékkel hagyja el a megyét. Arculatváltásra kényszerültek, a parkettagyártásról a többrétegű parkett atermékek fedőrétegének a feldolgozására tértek át. Tölgyből általában hiány van, s a válság időszakában is keresték. Az ország legszebb tölgyesei a Zselicben és az Iharosi Erdészetünkben találhatók.
A mintegy 103 ezer hektáros vadászterületük részben áldás, részben az egyik nagy gond forrása. A gazdaság térképén jól látszik, hogy az erdők közé sok helyen beékelődnek a mezőgazdasági területek. Kiszolgáltatott ak a vadkárnak, sokan ráálltak a „vadkártermelésre”. Számos helyen építenek ki villanypásztort, de a vadkár elhárításában is elöl járnak. „Példamutató a földhasználókkal az együtt működésünk, nincs feszültség” – nyugtázta a szakember.
Az ezredforduló környékén felújították az erdészeti központokat, majd a vadászházak ökoturisztikai célú átalakítása következett. A cég központjának korszerűsítése pedig a napokban fejeződött be, geotermikus fűtés-hűtés kialakításával. Az önkormányzatokkal jó kapcsolatokat ápolnak, főként annak köszönhetően, hogy a megye vállalatai közül a legnagyobb munkaadók. „Mi azoknak tudunk munkát adni, akiknek más nem” – utalt a vezérigazgató az alulképzett ekre –„, s ott, ahol senki más.” Emellett részt vesznek a közösségi programokban, a kollégái is komoly társadalmi szerepet vállalnak.
|
A vállalat arca Bár édesapja erdészetvezetőként Gyulajon teljesített szolgálatot – így Barkóczi István erdészek-vadászok között nőtt fel –, ő maga mégsem akart az egyetem után visszamenni oda. A SEFAG elődjénél 1978-ban kezdett, az erdőmérnök-gyakornokságtól kezdve végigjárta a szakmai szamárlétrát, s azóta sem lett hűtlen a somogyi erdőkhöz. Az általa egy évtizeden át vezetett Szántódi Erdészet munkaerő-ellátása komoly kihívást jelentett, a feladatok megoldásához nagy szervezőkészségre volt szükség. Vezérigazgatónak 1999-ben nevezték ki, s azóta meghatározó arca a vállalatnak. Az Országos Erdészeti Egyesület 146. Vándorgyűlésén Bedő Albert-emlékéremmel ismerték el munkásságát. |
Nem bízzák a véletlenre, turisztikai és közjóléti osztály szervezi a látogatók programját. „A közjóléti fejlesztéseinket egymásra épülően, turisztikai tengelyeket létrehozva valósítjuk meg” – mutatott a desedai Kalanderdő látképére, amelyet úgy épített ek meg, hogy minél többet gyalogoljon a látogató. Onnan indulva Kaposvár ad látnivalókat, majd továbbhaladva a Tókaji-parkerdő, a szennai falumúzeum. Patcán a Katica Tanya várja a legkü-lönbözőbb korosztályokat. Utána irány Kardosfa, a csillagvizsgáló és a bő-szénfai Szarvasfarm.
Ma már nem csak a felújított ökoturisztikai központok várják a pihenni vágyókat, a Sziágy mellett i erdei iskolában élő vadfajok bemutatására is lehetőség nyílik. Kerékpárral juthatunk a Petesmalmi Vidraparkig. Saját erdőpedagógusuknak is köszönhetően tavaly több mint 4700 vendégéjszakát regisztráltak. A Nagysalléron, az ökoturisztikai központ mellett létrehozott erdei múzeumot a júniusi Vándorgyűlésen mutatták be. A Hotel Kardosfa több mint 40 százalékos kihasználtsággal működik, de ezen továbblendít, hogy befejeződött a 670 millióval támogatott Csillagos Égbolt Projekt, s keretében a közelben megépült az ország legmagasabb, 25 méter magas fakilátója. Zselic lett az ország egyik csillagrezervátuma, köszönhetően az alacsony fényszennyezésnek.
A soproni egyetemmel közösen részt vesznek a klímakutatásban, s vadászattal kapcsolatos vizsgálatokba is bekapcsolódtak. Tavaly több mint 900 aranysakált lőtt ek a megyében, ami a túlszaporodását bizonyítja. Lábod térségében a dámtehenek 70-80 százaléka borjú nélkül jár, aminek hatása 8-10 év múlva lesz igazán érzékelhető.
Az erdőgazdaságnál nem csak a szűken vett szakmával foglalkoznak, kiállításokat, művészeket, a helyi és szakmai kultúrát támogatják. Rendszeresen szerveznek fotókiállítást, de sportegyesületeket is támogatnak, sportesemények, konferenciák, falunapok megrendezését is segítik. Úgy tartják, ez erkölcsi kötelességük.
Viniczai Sándor
Fotók: Nagy László (Erdészeti Lapok), Zétényi Zoltán
