Lapszemle

A Mária sétányon Krisztusig

Lillafüred a Bükk igazi gyöngyszeme. A hegység keleti térségének leglátványosabb és leglátogatottabb turisztikai paradicsoma: hegymászási, túrázási, csónakázási lehetőséget egyaránt kínál. Emellett kisvasútra is ülhetünk, és barlangokban járhatunk. Ugyanakkor keresztény kegyhelyre is bukkanhatunk zöldellő erdeinek mélyén.

A Mária sétány a lillafüredi autós parkolóból indul, ahol érdemes egy kicsit elidőzni Pávai Vajna Ferenc neves geológus és termálvíz-kutató emlékénél és a sajnos sikertelen lillafüredi termálkútfúrás helyszínén. A parkolóból a piros és zöld turistajelzések párhuzamosan futnak fel egy könnyed szerpentinen. A turistajelzésben kirajzolódó nemzeti lobogónk mentén haladva elérjük a sziklába vágott romantikus alagutat, majd ezen keresztül a Patrona Hungariae szoborfülkét. Innen festői szépségű panoráma tárul elénk: a szemközti hegyoldal fokozottan védett, sziklagerinccel tarkított erdői.

A Patrona Hungariae szoborfülke a vízesések mentén található édesvízi mészkőből épült az 1920-as évek végén. A kis Jézust karjában tartó Szűz Mária-szobor pontos másolata a Budavári Nagyboldogasszony- templom (Mátyás-templom) Lorettói Kápolnájában őrzött alkotásnak.

A szoborfülkétől továbbhaladva, a fehér-kői hegyoldalba vágott ösvény mentén a szurdokerdők szinte valamennyi fa- és cserjefajával találkozhatunk. Láthatjuk a meredek hegyoldal tövében, a völgyben megbúvó Pele-lakot, amely a neves polihisztor, Herman Ottó életének igen jelentős állomása volt.

A volt lillafüredi villasor felett sétálva eljutunk a fehér- kői feljáró elnevezésű elágazáshoz, ahol a sárga turistajelzés csatlakozik az úthoz, és rövid ideig a három jelzés együtt halad. Hamarosan leválik a zöld színű, és komótosan nekiindul, hogy a szerpentines utat követve feljusson Fehér-kő-lápára.

A Mária sétány így már a piros és sárga jelzéseken vezet a Limpiászi feszületnek nevezett tábori oltárhoz. A kegyhely a Mária sétány részeként, szintén az 1920-as évek végén épült. Nevét a középen álló keresztről kapta. Korpusza másolat, fából faragott eredetije az észak-spanyolországi Limpias nevű település templomában van, s a 17. század második felében készítette Pedro de Mena andalúz szobrász. A lillafüredi oltárnál az 1930-as években tavasztól őszig vasárnapi miséket tartottak, és időnként hangversenyeket rendeztek.

A keresztet jelenleg nem találjuk a helyén, mert fája a hoszszú évtizedek időjárási viszontagságai miatt megkorhadt, majd kitört egy vihartól rádőlt fenyőfától. A keresztet egy közelben nevelkedett tölgy fájából ácsoltatta újra az ÉSZAKERDŐ Zrt., és a megsérült fém Krisztus-keresztet is restaurálták. A felújított feszület hamarosan visszakerül a helyére.

Ez az erdei zarándokút testnek és léleknek egyaránt felüdítő séta, melyet jó szívvel ajánl a Lillafüredi Erdészet!