A múlt feltárását levéltári dokumentumokkal gazdagított és archív fényképekkel párosított állandó kiállítási anyag képviseli a csákberényi Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeumban. Ugyanakkor az erdőgazdaság műemlék-rekonstrukciós programja is megkívánja az alapos történeti feltárást, kutatást, egy-egy műemléki épület felújítása előtt.
A jelen programsorozatai annak tükrében valósulnak meg, hogy a társadalom minél szélesebb rétegének sikerüljön nemzeti kincsként bemutatni legnemesebb értékünket az erdőt, a benne lévő vadállományt. Reménykedünk, hogy a jövő nemzedéke már olyan gondolkodásmóddal járja az erdőt – a pusztavámi erdészeti erdei iskola módszereinek is köszönhetően –, hogy alapvető feladatának érzi annak megóvását. Közjóléti tevékenységünk folyamatos erősödését jelzi a létesítmények bővülése is, mint Kőhányáspusztán, a Kéktúra útvonalon lévő Esterházy Ökoturisztikai Központ kialakítása, egy teljes régiót felölelő információs rendszerrel, valamint a szakmai előrelépést és a nem szakértők tájékozódását is elősegítő ökokönyvtár.
Csákberény: Vadászati és Erdészeti Múzeum
Az erdőgazdaság tavaly Csákberényben, az egykori Meránuradalom központjában adta át a Vértes vadászati és erdészeti hagyományait, természeti értékeit feldolgozó Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeumot a hozzá szervesen kapcsolódó vértesi Panoráma tanösvénnyel együtt.
Az intézmény létrehozásával cégünk azon szándéka valósult meg, hogy a Vértes vadászati és erdészeti múltját, illetve kisebb részben jelenét is méltóan bemutató gyűjtemény jöjjön létre, építve az egykori nagy múltú csákberényi Lamberg-, majd későbbi Merán-, illetve a csákvári Esterházyuradalmak történeti és tárgyi emlékeire.
Az intézménynek a Vajda János Erdészeti Erdei Iskolával együtt működésben jelentős oktatási szerepet is szán az erdőgazdaság, ezért kiemelt figyelmet fordítunk a természeti értékeink megismertetésére, hangsúlyozva azok megbecsülésének és megőrzésének fontosságát. Ennek részeként 80 négyzetméteres helyiségben kapott helyet a Vértes jellegzetes élőhelyeinek állatvilágát bemutató, audió-videó guide rendszerrel ellátott dioráma, a 70 fős konferenciaés oktatóterem. A múzeumtól induló és oda visszatérő 4,6 kilométeres Panoráma tanösvény állomásain hasznos vagy éppen érdekes információkat ismerhetnek meg a látogatók, a gyönyörű és változatos tájon haladó útvonal elvezet a Déli-Vértes egyik legvarázslatosabb kilátását nyújtó pontjára is.
A múzeum gyűjteménye egyelőre korántsem teljes, jelenleg a megnyitás óta eltelt időszakban szépen gyarapodó erdészeti és vadászati témájú tárgyi emlékek, illetve tematikus gyűjtemények megfelelő elhelyezésén és bemutatásán dolgozunk. Azt azonban már elárulhatjuk, hogy a kiállítást gazdagítja az elmúlt évszázadban a Vértesben elejtett néhány kiemelkedő agancssúlyú vagy érdekességű trófea. Kültéri tablókon mutatjuk be a Merán és Esterházy családok történetét, illetve az előbbiek híres fővadászának, Öhlmann Péternek az életútját. Emlékművet is felállítottunk a múzeum parkjában, a 260 éves, kocsányos tölgy törzsén gránittábla jelzi azoknak a kiemelkedő erdőőröknek, erdészeknek és vadászoknak a nevét, akik az utóbbi majd két évszázad során a Déli-Vértesben teljesítettek szolgálatot. A vadászok védőszentjének, Szent Hubertusznak óriási, fából készült szobra is helyet kapott a múzeum mellett, Kanalas Sándor erdélyi népi fafaragó művész keze munkáját dicséri.
(A múzeumról bővebben a www. meranmuzeum.hu és a www.verteserdo.hu oldalon olvashatók információk).
Majk: Szűz Mária-kápolna
A Vértes sűrű erdejének ölelésében, a Majki-tó fölötti dombon álló kis barokk kápolna ma már több szállal kötődik az erdőterület kezelőjéhez, a Vértesi Erdő Zrt.-hez. Az 1736–1757 között épült Szűz Mária-kápolnát – ugyanúgy, mint a közeli kolostort és templomot – Franz Anton Pilgram tervezte. A téglalap alaprajzú hajóhoz kis szentély csatlakozik. Homlokzati záróköveit Mess János György faragta. Freskói közül 1910-ben már csak a bejárat feletti Maulbertsch festette Madonna-kép látszott.
Esterházy József gróf 1733-ban telepítette a Szent Romuald által alapított kamalduli szerzeteseket Majkra. A kis kápolna falai között tehát egykor a némaságot fogadott kamalduli szerzetesek imádkoztak, egészen 1782-ig, amikor II. József feloszlatta a rendet. 1828-ban Esterházy Miklós gróf kezében volt Majk. Ebben az időben a kolostort kastéllyá alakított ák, és a majki kápolnában sok időt töltött imával a mélyen katolikus vallású Esterházy család.
Műemléki programja megkezdésekor a Vértesi Erdő Zrt. vezetősége felvett e a kapcsolatot gróf Esterházy Mónikával, aki a háború után Bécsben élt. (2015 márciusában halt meg.) A grófnő családjának kérésére az oroszok bejövetelekor a kis kápolnáról levett ék a keresztet, majd telerakták lószerszámokkal – mivel abban az időben az erdészetnél még lovakkal dolgoztak –, és a kápolnát szerszámtárolónak nyilvánították. Ennek köszönhetően maradt az épület sértetlenül, és jelenleg is az erdőgazdaság kezelésében áll. Idén sikerült látványosan felújítani az épületet, a berendezéssel együtt . Az erdőgazdaság a Székesfehérvári Egyházmegye Püspöki Irodájával összehangoltan alakítja a kápolnában és a kápolna környékén tervezett programokat.
Köztük lesz a Keresztény kultúrtörténeti emlékeink a Vértesben című időszaki fotókiállítás, és a kiemelt ünnepekre egyházzenei koncerteket is szerveznek. Kulturális programjaival a Vértesi Erdő Zrt. a turizmus ösztönzésére törekszik. A Majki Szervezetesrendi Napokon a majki műemlékegyüttest állított a az érdeklődés középpontjába, emellett a Vértes régiójára irányított a a figyelmet, ahol az évszázadok folyamán több szerzetesrend is megtelepedett (kamalduli, premontrei, bencés, domonkos, ciszterci, kapucinus rend), és színes, gazdag szakrális kulturális életet teremtett. Az erősödő vallásturizmust támogatva a felújított kápolna mellett pedig az erdőgazdaság pihenőhelyet alakított ki a zarándokok számára.
Pusztavám: Erdészeti erdei iskola
A Vértesi Erdő Zrt. pusztavámi Vajda János Erdészeti Erdei Iskolája májusban nyitotta meg kapuit az érdeklődő csoportok előtt. A látogatott ság folyamatos, rengetegen keresik fel programjait. Aki bepillantást nyert az intézmény tudatos építkezésébe, vissza fog térni, mert – mint említették – elnyerték tetszésüket az ott látottak és tapasztaltak. Az erdészeti erdei iskola nagy célokat tűzött ki maga elé: hosszú távon is érvényesülni tudó, jól működő szolgáltatás kidolgozásába kezdett, amelyet folyamatosan bővít majd a menet közben szerzett tapasztalatok alapján. Az elsődleges cél az, hogy a gyermekek minél jobban megismerjék és megszeressék az őket körülvevő természeti csodákat, nemzeti kincsünket, az erdőt!
Az iskola udvarán kialakított mezítlábas ösvény minden egyes alkalommal nagy sikert arat, sőt, az erre járó biciklizők és sétálók is kipróbálják. A mezítláb járást már alapjaiban nagyon viccesnek, érdekesnek és egyenesen kihívásnak érzik a gyerekek, így a hasznos tevékenység hatásai játékosan érvényesülhetnek. Jótékony hatását pedig a kísérő gyógypedagógusok is alátámasztották. Megvalósításra vár még a külső foglalkoztató helyiség kemencével, hogy rossz idő esetén vagy éppen tikkasztó hőségben se maradjon el a játékos tanulás. Az „állati” távolugró (ahol táblák jelzik, hogy melyik állat mekkorát ugrik, így a gyerekek összehasonlíthatják a saját eredményükkel) sem várat már sokáig magára, a vicces foglalkoztatónak már elkezdődött a kialakítása. Az erdei iskola területén egy vizes élőhelynek otthont adó tó engedélyeztetése is a rövid távú tervek között szerepel. A vad- és madármegfigyelő mellett pedig csillagnéző állomást is kialakítunk. A gyógynövénykertben az egészséges életmóddal ismerkedhetnek az erdészeti erdei iskola látogatói, tanulói, a szabadidős tevékenységre alkalmas röplabda-, tollaslabda- és focipálya közelében kap majd helyet. Mivel fontosnak érezzük a kultúra szerepét is a jövő nemzedékeinek a fejlődésében, a Vajda János Erdészeti Erdei Iskola névadójának műveit egy ösvény mentén táblákra függesztjük ki az intézmény udvarának lankáin.
A belső foglalkoztatóban folyamatosan bővül a preparátumpalettánk, továbbá folyamatban van a különböző vadállatok szőréből készült simogatófal. A nyári szünetben napközis táborokat szervez az iskola, majd szeptembertől várja újra az erdei iskolai programban részt vevő iskolásokat, ovisokat.
Várunk mindenkit szeretettel a Vértes ölelésében lévő erdőterületünkre, a lombos cseresek, bükkösök, tölgyesek hűs árnyékot adó erdejébe! Segítünk felfedezni a Vértes kincseit!
Horváth Zsuzsanna, Právetz András, Sárainé Illés Edina és Varga Csilla
Vértesi Erdő Zrt.
