Lapszemle

Kellemetlen érintések

Kirándulásaink során ritkán olyan növényekkel is találkozhatunk, amelyek érintése bőrgyulladást okozhat. A szúnyogok, kullancsok és böglyök mellett ez még egy érv, miért érdemes kiránduláskor zárt ruházatot viselni.

A villámgyorsan terjedő hírek, információk világában mind nagyobb szükségünk van arra, hogy néha megálljunk, és értékeljük a hallottakat, látottakat. Ellenőrizni kell a hír hitelességét, a keletkezésének helyét, és azt is, hogy az milyen kapcsolatban áll az életünkkel, környezetünkkel. Ha értékelés és értelmezés nélkül mindent elhiszünk, tényleg nem marad más hely számunkra, mint egy óriási – egyébként nem létező – inkubátor. Így van ez az érintésük nyomán kiütést, gyulladást okozó növényekkel is. Félelemre nincs ok, de az óvatosság e téren is kifizetődő.

A bőrrel érintkező növények foto-, irritatív és allergiás kontakt bőrgyulladást okozhatnak. Az első esetén a növényből a bőrre kerülő anyag fényre érzékennyé teszi a bőrt, így a helyén a napfény hatására akár felhólyagosodó gyulladás is kialakulhat. Az irritatív bőrgyulladás szőrös, csalánszőrös növényekkel érintkezve jön létre. De egyes növények levele, szára, pollenje, esetleg spórája miatt allergiás eredetű bőrgyulladás is kialakulhat.

A filmekből hírhedtté vált szömörcék közül a hazánkban őshonos cserszömörce nem mérgező. Erdőszegélyek, sőt díszparkok nagyon mutatós szereplője. Szintén nem mérgező az Észak- Amerikából származó, ősszel vörösre színeződő levelű ecetszömörce. Ugyanakkor hosszan tartó hólyagos bőrgyulladást okoz az Észak-Amerikában élő mérges szömörce urusiol nevű hatóanyaga. Ez a növény nálunk csak botanikus kertekben található.

A fészkesek közül a napraforgó durván szőrős levele, szára is okozhat bőrpírt, a parlagfű levelével, virágporával érintkező bőrfelületen pedig allergiás kontakt bőrgyulladás alakulhat ki. Hasonló kellemetlen tünetekkel járhat a behurcolt parlagi rézgyom, vagy kedvelt virágunk, a büdöske és a krizantém érintése.

Az ernyősvirágzatúakhoz tartozik a nagy vihart kavart kaukázusi- és Sosnowsky-medvetalp. A bennük lévő furanokumarinok hatására fényérzékennyé válik a bőr. A 2-3 méter magas növény még ritkán fordul elő az országban, de mindinkább terjed. Gyakrabban találkozhatunk hasonló, de kevésbé veszélyes ernyős növényekkel a szabadban vagy házikertünkben is. Az erdei angyalgyökér, murok, zeller, paszternák és édeskömény egyaránt okozhat kiütést az arra érzékenyeknél.

A rutafélék közül a díszkertjeinkben gyakran ültetett kerti ruta okozhat bőrgyulladást. A többi rokon legföljebb tengerparti nyaralásainkat keserítheti meg. Az irritatív kontakt bőrgyulladást kiváltó nagy csalán igen gyakori hazánkban. A levelén és szárán található csalánszőrök hegyes vége sebet üt a bőrünkön. A hegy letörése után a csalánszőr tövéből hangyasavat és hisztamint tartalmazó folyadékot juttat a sebbe a növény. Ez okozza az égő, viszkető érzést és duzzanatot.