Oldal 61/79
„Mens sana in corpore sano” – mondja a bölcs rómaI, vagyis ép testben ép lélek. Másik fordításban a közmondás így hangzik: edzett testben edzett lélek. A tanácsot érdemes lenne megfogadni, hiszen a sportban és filozófiában jeleskedő rómaiak tapasztalatai általában igaznak bizonyultak.
A 113 éves almamelléki kisvasút a két 600 mm-es nyomtávolságú vasutunk egyike. A Zselici Csühögő csaknem 6 kilométeres szép panorámájú völgyben szállítja az utasait. Az élményeket fokozandó, Almamelléken, a 25-30 perces utazás kiindulóállomásán erdészeti és kisvasút- kiállítás, a végállomáson, Sasréten pedig patinás vadászkastély, a Kikerics Erdészeti Erdei Iskola és az ősbükkösben vezető tanösvény várja a kirándulókat.
Tolna megye rejtett kincseit fedezheti fel, aki hozzánk ellátogat. A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. vagyonkezelésében lévő több mint 23 ezer hektáros, állami tulajdonú terület magában foglalja a Tengelici-homokvidék homoki tölgyeseit, ligetes erdeit, a Tolnaihegyhát nagy kiterjedésű, löszdombokkal tarkított cseres-tölgyeseit, a herceg Eszter-házyak gyulaji erdőtömbjét és páratlan vadállományát. Fő turisztikai vonzerejét a páratlanul szép, csendes környezet, a természet közelsége, vadregényes tájak, kitűnő borok, továbbá a kultúrtörténeti érdekességek és a remek termálfürdők adják.
Budapest szívében, az Örkény Színházban találkoztunk Csuja Imrével. Próbáról jött, így Liliomfiról és Hamletről is beszélgettünk, de hamarosan a természetre fordult a szó. S ahogy a gyulaji erdőszéli tanyájáról, a patakról, vadakról, tüskés szederről mesélt, láttam, derűs, kedves mackóval van dolgom. Aki népszerű filmszerepek, rangos színházi alakítások, és több száz szinkronszerep után is boldogan veszi a kalapját, és indul rácsodálkozni a természetre.
Még az erdészek között is kevesen vannak, akik már találkoztak a vadonban hazánk egyik rejtett életmódú ragadozójával, a vadmacskával. A faj egyedei, ha tehetik, kerülik az ember közelségét, éjszaka mozognak, s úgy tűnik, a természetközeli erdőgazdálkodás az életterük bővülésének
Az erdőt, mezőt járva egyre gyakrabban láthatunk magasban köröző sasokat. Még a laikus számára is úgy tűnik, hogy e hatalmas méretű ragadozó madaraink újra visszatérnek.
Ma már egyre többen tudják, hogy az erdőt gyalogosan, saját felelősségére bárki szabadon látogathatja, sőt kerékpárral vagy lovon is élvezhetjük a természet szépségeit. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor korlátozhatják az erdő látogatását, sőt időlegesen lezárhatják a területet. De természetesen mindezt kizárólag a saját érdekünkben.
Kötetnyi ismeretet szőtt egybe a fák jelképrendszeréről, rajzfilmekben bontotta ki rejtett jelentésüket, pompás könyveket illusztrált a fák variációival Jankovics Marcell. Nemzedékek láthatták televíziós sorozataiban, hallhatták művészetről szóló előadásaiban, mi mindent üzennek nekünk a fák. A sokoldalú alkotó úgy olvas az erdő élővilágában, hogy mesékké, élvezetes képekké varázsolja azt, láthatóvá téve az ember és természet ősi kapcsolatát is.
A téltemető mellett a hóvirágot (Galanthus sp.) is ismerjük már. A fekete hunyor (Helleborus niger) bár Magyarországon nem honos, a kertek gyakori dísze. Ez a növény annyira korai, hogy sokszor már decemberben virágzik! Innen ered közkeletű elnevezése: karácsony rózsája. Zöldesfehér virága később pirosas árnyalatúvá válhat. Tudományos fajnevét (niger) fekete gyöktörzséről kapta. Már az ókorban számon tartották gyógynövényként, de méregtartalmáról is nevezetes.
A borongós, hideg február végi napokon már mindnyájan várjuk a tavaszt. A határ még nem zöld, de a természetben már ott van ébredésének boldog ígérete. A tél utolsó hónapjában, amikor a napsugár egyre meredekebben esik a kopár, lombtalan erdők avarjára, csodálatos élet indul meg a földben. A várva várt tavasz érkezésének biztató, ha nem is mindig csalhatatlan jele a bimbófeslés.
A Szombathelyi Erdészeti Zrt. logójában szereplő lucfenyőgally és tölgylomb a vasi erdészek által kezelt erdőket jelképezi. Bár Vas megye területének nagysága szerint csak a 17. a megyék között, az erdősültsége alapján az 5. a sorban. Területének több mint az egynegyedét (28%) borítják erdők. A megye állami erdeinek legnagyobb részét és az összes erdőterület mintegy felét Társaságunk kezeli, az Írott -kőtől a Kemeneshátig, a Vendvidéktől a Marcal-medencéig.
Igen. A fakitermelés hagyományos gépei, eszközei mellett a korszerű technika vívmányai is helyet keresnek – és találnak – maguknak az erdőben. Végy egy komoly erőgépet, egy rendkívül erős, de ugyanakkor kifinomult mozgásra képes hidraulikát, egy fűrész-fejegységet, fűszerezd a legmodernebb elektronikával, és kész is a harveszter.
Muck Endrét a köznyelvben a mai napig a „soproni erdők atyja” névvel illetik. Az 1870-es években szudéta-németként Sopronba került szakembernek nemcsak megtetszett a környék, hanem komoly lehetőséget is látott a gyönyörű soproni erdőkben. A dinasztiaalapító erdésznek egy fia született, s három unokája is követte a pályán. Ők később Madasra változtatt ák a nevüket. Legfiatalabb gyerekként Madas Gabriella abban az időben lett erdész, amikor azt kimondott an férfias szakmának tartották.
Különös, hajlékony-képlékeny állapota a fának a vessző. Ebbe szeretett bele egy fiatal szegedi lány, aki a két kezével akart alkotni, és vonzódott a fához, de úgy érezte, neki az túl kemény, férfias anyag. Horváth Kata vesszőfonómester immár tizenöt éve készíti a jellegzetes színű, szebbnél szebb kosarakat, minden rendű és rangú fonott alkalmatosságokat. Használati tárgyai sok háztartásban váltak kedvelt darabbá itt hon és messze földön.
Nagy értéke erdeinknek az a sok érdekes fafaj, amelyek nem feltétlenül alkotják az állományok gerincét, jelenlétükkel mégis nagymértékben gazdagítják az erdőket. Talán ezért választott ák az idén – rendhagyó módon, nyílt szavazással – az év fájának e kevésbé szembetűnő „szürke eminenciást”.
A magyar történelemben, így a hazai erdőgazdálkodás történetében is döntő jelentőségű volt a 600/1945. ME. számú rendelet „a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhöz juttatásáról”. Az 1945. március 18-án megjelenő intézkedés szerint a 100 kataszteri holdon (kh) felüli magánerdők, továbbá a hozzá tartozó vasutak, faipari üzemek stb. kincstári, későbbi elnevezés szerint köztársasági, nemzeti, majd állami tulajdonba kerültek.
A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó farsang a tavaszvárás ősi örömünnepe, hazai szokásai a középkorban honosodtak meg. A nagy evésekkel, ivásokkal a természetet is hasonló bőségre kívánták késztetni. Különféle játékok szintén kötődnek a farsanghoz, mint a maszkos alakoskodások.
Az ipari forradalom óta a vasparipák nem csupán a lakott települések összekötésében váltak kulcsszereplővé. Mind beljebb jutott ak a természetben, hogy követ, fát és más nyersanyagot szállítsanak a szélrózsa minden irányába. A lehető leggazdaságosabb működéshez idővel létrejöttek a keskeny nyomközű erdei vasutak, közismert néven kisvasutak. Mára ugyanakkor csupán az egykor működött vonalak töredéke maradt fenn, és azok is elsősorban vidám utasokat szállítanak. Sorozatunkban ezeket mutatjuk be.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
