Kategória: Lapszemle

Oldal 58/77

AZ ALFÖLDTŐL A GERECSÉIG, HEGYEN-VÖLGYÖN ÁT

A Budapesti Erdőgazdaság Zrt. elődjét, az MH Budapesti Erdő-, Mező- és Vadgazdaságot a honvédelmi miniszter alapított a 1965-ben. A vállalat létrehozásával az volt a cél, hogy az erdő- és a vadgazdálkodás jó szakmai színvonalon, gazdaságosan, de a honvédelmi célok messzemenő figyelembevételével valósulhasson meg. A honvédelmi rendeltetés következtében az erdőterületek eléggé szétszórtan helyezkednek el az ország északi felében. Ennek is köszönhető, hogy az erdészetek sok turisztikai látnivalóval büszkélkedhetnek.

TITKOK AZ ERDŐ MÉLYÉN

Színház és természet között osztja meg életét Benkő Péter, aki máig aktív színész, miközben lovakat tart a Gerecse lábánál fekvő vadregényes, erdőszéli tanyáján. A szakmába húsz évesen robbant be népszerű tévéfilmszerepeivel, az erdő iránti vonzalma pedig gyerekkorától datálódik. Édesapja, a legendás színészegyéniség, Benkő Gyula nagy vadász volt, aki fiát is magával vitte a portyákra.

IDÉN IS AZ ERDŐ MUZSIKÁL

Ahol az erdő és a zene összefonódik. Jókedv, erdei értékek, művészetek, barátság, testi-lelki feltöltődés. Ezt ajánlja a Príma-díjas Muzsikál az erdő – Mátrai Művészeti Napok rendezvénysorozat június 28. és július 6. között.

KÁPOLNÁK A TOLNAI ERDŐK MÉLYÉN

A tolnai erdők mélyén járva ősöreg fák borulnak a fejünk fölé. Eltűnt települések régmúlt emlékei követnek lépten-nyomon. Az erdő a természet templomaként vesz körül. Őseink is ezt érezhették, amikor ezeken a helyeken kegyhelyeket emeltek.

SOK EZER TÜSKE VÉDELMÉBEN

Hazánk egyik legismertebb erdőlakója a keleti sün (Erinaceus roumanicus), amely lakókörnyezetünkben is gyakran felbukkan. Azt gondolhatnánk, hogy viselkedése, életmódja már nem rejteget újdonságokat a tudomány számára, pedig a mai napig is sok rejtély övezi.

LEGKISEBB TESTVÉR: A MOLYHOS TÖLGY

A tölgynemzetség közel félezres rokonságában hazánkban a molyhos tölgy nő (Quercus pubescens) a legkisebbre. A felnyíló, ritkás bokorerdők meghatározó fafaja.

ELTÉVEDVE A VADONBAN

Egy apa két tíz év körüli gyermekével a februári szabad ég alatt töltötte a hétfőre virradó éjszakát a Börzsönyben. Az erdészek és a speciális mentők közös erővel kutatták fel a bajba jutottakat. Halljuk az ehhez hasonló történeteket a távoli hírekből. Vajon velünk is megtörténhet hasonló? Célszerű minden esetre felkészülni.

MOTORZÚGÁS ÉS HORGÁSZBOT

Hazánk Formula–1-es autóversenyzője – e meghatározásra csak egy jó válasz létezik: Baumgartner Zsolt. Eddig ugyanis csak neki sikerült bekerülni a száguldó cirkuszba, és nem is akárhogyan, 2004-ben a Minardi csapat pilótájaként az indianapolisi futamon megszerezte Magyarország első és azóta is egyetlen pontját a világbajnokságok történetében. Az élmény örök, a dicsőség óriási. Életét ma már jórészt a pályán kívül éli. A kevésbé feszített tempónak köszönhetően több ideje marad a kikapcsolódásra, és azt jórészt a szabadban teszi.

GYÖKEREINK RÉG ELMÚLT KOROKIG NYÚLNAK

Az ország természeti, történelmi, kulturális és szakrális kincsekben, emlékekben gazdag területén gazdálkodik a Vértesi Erdő Zrt. A helyi erdésztársadalom büszke a Vértes számtalan kis ékkövére, ezért erejéhez mérten támogatja azok megőrzését, miközben a 21. század elvárásai szerint folytatja ősi hagyományokon alapuló szakmáját, az erdő- és vadgazdálkodást.

MIND TÖBB A SZÖVETSÉGESÜNK

A tavaszi nagytakarítások ideje az erdőkben is lejárt, a turistautak karbantartása és a szemétszedés azonban rendszeres. Volna más helye is az erre költött pénznek; de amíg a környezettudatos magatartás nem válik általánossá, be kell illeszteni az erdőgazdaságok napi teendői közé.

ÚJABB LÁTNIVALÓKKAL VÁR A BAKONY

Nagyszabású közjóléti programsorozatot indított útjára tavaly a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. Beruházásainak köszönhetően kilátók és tanösvények újultak meg, erdei iskolát korszerűsítettek, valamint kiállítást és rajzversenyt szerveztek. Harmóniában a kormány Bejárható Magyarország programjával, a VERGA Zrt. idén áprilisig több mint félmilliárd forintot fordított e közjóléti fejlesztésekre, hogy tovább növelje a térség vonzerejét, avagy még közelebb hozza a természetet az emberekhez.

A TERMÉSZETVÉDŐ ERDÉSZ

Az erdőmérnök az utolsó polihisztor, hiszen az egyetemen éppúgy tanul földmérést és útépítést, mint növény- és állattant, valamint ökológiát, és ezeket az ismereteket hasznosítja is a munkája során. A negyven kilónyi könyv tartalmát persze senki sem hordja a fejében, viszont átfogó szemléletével tudnia kell, mit hol keressen, tartja Kárpáti László Bedő-díjas erdész. A Fertő–Hanság Nemzeti Park egykori igazgatójának határozott véleménye van az erdészet és természetvédelem sajátos kapcsolatáról is, amit velünk is szívesen megosztott.

OLVASÓINK TOLLÁBÓL

A természet sok költőt ihletett meg, gyönyörű versek születt ek az erdőt, mezőt nyitott szemmel és szívvel járó szerzők tollából. A hozzánk érkező levelekből úgy tűnik, hogy a rímfaragás művészete, avagy a novellaírás A Mi Erdőnk olvasóitól sem áll messze. Még a gyerekektől sem.

ERDEI TÁRLAT – CSEKE SZILÁRD

Sorozatunkban képzett és a szakmai fórumokon elismert magyar kortárs festőművészeket mutatunk be, akik alkotásaikban gyakran megörökítik az erdő világát. Olyan festőművészeket válogattunk össze, akikre külföldi kiállításaik sikere okán is méltán büszkék lehetünk, és akikről a képzőművészethez értő gyűjtői kör, a kortárs galériák egyaránt elismeréssel beszélnek.

AZ ORSZÁGFÁSÍTÁS 1949. ÉVI TERVE

A Szovjetunióban 1948. október 15-én fogadták el az ország, elsősorban a Kelet-Európai-síkság fásítási tervét. Ehhez csatlakozva a népi demokratikus országokban is tervkészítés kezdődött; hazánk egy év múlva, 1949 októberében mutatt a be a szovjet példa követését. Ahogyan akkor írták: a mi fásítási tervünk ugyanaz, mint a Szovjetunióé, csak méreteiben kisebb.

A LÁB MINDIG KÉZNÉL VAN

Olyan világban élünk, ahol az átlagemberek napi szinten alig mozognak. Az ülő munkavégzés, az esti televíziózás, az autóban, tömegközlekedésben ülve töltött idő odavezet, hogy izmaink észrevétlenül ellustulnak, fáradékonyabbá válunk, esetenként keringési, mozgásszervi panaszok lépnek fel. Ne várjuk meg, amíg valami fájni kezd!

LÉTELEMÜNK A VÍZ

A felnőtteknek javasolt napi 2-2,5 liter folyadékot táplálékkal és vízzel juttathatjuk be a szervezetünkbe. A szükséges mennyiséget egyéni adottságok és egyéb körülmények is befolyásolják, például a magas páratartalom, a hőség, az életkor, egy esetleges fogyó- vagy tisztítókúra, a fizikai munkvégzés vagy a sportolás.

AZ ÁRTÉRI VASPARIPA

Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejében zakatol a Gemenci Erdei Vasút. Főként turistákat szállít, de a vízitúrázók kenuit, sőt még a kerékpárokat is elviszi. Magyarország egyetlen ártéri erdei vasútján faanyagot is szállítanak.

  • ← Előző
  • 1
  • ...
  • 56
  • 57
  • 58
  • 59
  • 60
  • ...
  • 77
  • Következő →

    • A Mi Erdőnk magazin a Magyar Mezőgazdaság Kft. gondozásában jelenik meg.

    WEBSHOP

    LAPAJÁNLÓ

    Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.