A legtöbb középkori kolostor a térségben a magyar pálos rendé volt, hiszen a rend alapítása a Pilishez kötődik. Özséb esztergomi kanonok 1246-ban hat társával elvonult a Pilis erdőrengetegébe, s a mai Kesztölc-Klastrompuszta, Pilisszentlélek térségében remeteként éltek. Később felépíttették a Santa Crux (Szent Kereszt vagy Keresztúr) nevű monostort. Akkorra a Mecsek után a Bakony, Börzsöny és a Mátra erdeiben is mind több pálos-ház alakult, s Özséb szerzetes társai 1262–63-ban már egyházalapítási kérelemmel fordultak IV. Orbán pápához. 
A pálos szerzetesrend hivatalos elismerésével várni kellett 1308-ig, amikor V. Kelemen pápa engedélyezte számukra a Szent Ágoston regulája szerinti életvitelt. Templomaik, kápolnáik, barlangfülkéik, halastavaik szinte valamennyi pálos kolostor helyszínén fellelhetőek.
A pálosok kezdetben 88, Mátyás király idején közel 140 kolostort laktak be, s rendkívül nagy hatással voltak a 14–15. század kulturális és gazdasági fejlődésére, így az általuk legsűrűbben lakott Pilis környezetére is. (Forrás: Dr. Lánszki Imre: Szemelvények a Pilisi Erdőség történetéből, Pilisi Parkerdő Zrt. naptára 2013.)
A középkori kolostorok felkereséséhez javasolt 20-22 kilométeres túra Pilisszántóról indul és oda érkezik, közben kb. 815 méteres szintkülönbséggel kell megküzdenünk, időnként nehezebb emelkedőkkel és lejtőkkel.
Útvonal: Boldogasszony kápolna, Pilisszántó – Pilisszentkereszt – ciszterci kolostorrom – (a római úton a Két-bükkfa-nyeregig, majd tovább) – Égett-hársnál dél felé – pilisszentléleki pálos kolostorrom – Pilisszentlélek – Pilis-nyereg – klastrompusztai pálos kolostorrom – Boldogasszony kápolna, Pilisszántó.
Ha nem egy nap alatt szeretnénk bejárni az útvonalat, vagy több mindent néznénk meg a Pilis történelmi gazdagságából, szálljunk meg a kolostorromokhoz közeli vadregényes Fekete-hegyi Kulcsosházban vagy a Somhegyi Turistaházban!
Összeállította:
Vígh Andrea
Pilisi Parkerdő Zrt.
