Lapszemle

Természetes úton, Baranyában

A Mecsekerdő Zrt. által kezelt erdők néhány jellemző adata: 35% védett terület, 74% Natura 2000 besorolású terület, 2 erdőrezervátum, 80 fokozott an védett és védett madárfészek, 148 forrás, 8 tanösvény, 86 erdei pihenőhely, 4 kilátó, számos kerékpározható erdei útvonal. Az erdő, a fa azonban jóval több ennél: szűkebb és tágabb környezetünk állandó eleme, az ember egyik legbensőségesebb társa és az is maradhat, ha okosan gazdálkodunk vele. A Mecsekerdő Zrt. ezt szem előtt tartva ülteti, gondozza a fákat és gazdálkodik az erdők kincseivel, ezzel mintegy 1600 család megélhetését biztosítja.

Baranya hazánk egyik legváltozatosabb földrajzi adott ságokkal rendelkező megyéje. Ártér, dombság és hegyvidék harmonikusan kapcsolódik egymáshoz. Ezen a tájon, Baranya erdőterületeinek a felén, 55 ezer hektáron gazdálkodik a Mecsekerdő Zrt. Gazdálkodási területének déli határa a Dráva folyó, ártéri erdőterületeivel, 100-110 méter tengerszint felett i magasságban. A Drávasíktól északnyugati irányban található a Zselic, a pannon kori dombvidék átlagosan 140-300 méterrel emelkedik a tengerszint fölé. A kelet-nyugati irányban húzódó Mecsek-hegység pedig a Dél-Dunántúl egyik legnagyobb szigethegye, legmagasabb csúcsa a Zengő, 682 méter magas. A II. világháború utáni földbirtokreform az erdők zömét állami tulajdonba helyezte, a jelenlegi erdőgazdaság többszöri átalakulás után is ezeken az erdőterületeken működik. Nagyobb területi változást csak a 7000 hektár erdőterület kárpótlása okozott az 1990-es években. A tartós állami tulajdon kiszámítható környezetet teremtett a kezelt erdőterületeknek. Jól felkészült szakemberek folytatt ak és folytatnak ma is tartamos erdőgazdálkodást, a mindenkori társadalmi és gazdasági igényeknek megfelelően.

Őshonos fafajok

A Mecsekerdő Zrt. igen változatos földrajzi adott ságú területeken gazdálkodik, ahol különböző faállomány-típusok díszlenek. Értéküket különösen emeli, hogy 89%-ban őshonos fafajokból álló, elegyes lomberdők. Baranya megye természeti (termőhelyi) adott ságai kedveznek az erdőgazdálkodásnak. Így a Mecsekerdő Zrt. a Dráva-síkon a komoly gazdasági értéket képviselő tölgyerdőkkel gazdálkodik, a Mecsek mély termőrétegű talajain pedig tölgyes- bükkös állományok tenyésznek.

A Zselic termőhelyein az ezüsthársas bükkállományok és tölgyesek érdemelnek különös figyelmet.

A társadalom a baranyai erdőket is három szempont szerint értékeli: kirándulásaik helyszíneként, a természet megóvása kapcsán gondol rá, míg mások a téli tüzelőjük beszerzése miatt fordítanak rá fokozott figyelmet. A baranyai állami erdők gazdálkodójaként a Mecsekerdő Zrt. e hármas igénynek eleget téve igyekszik folyamatosan megfelelni a társadalmi elvárásoknak. Az erdőgazdaság erdőállományainak brutt ó fatömege mintegy 13 millió köbméter, és a fák növekedésével 370 ezer köbméterrel gyarapodik évente. Ebből ugyanakkor csak 250 ezer köbmétert termelnek ki egy évben, az értékesített faanyag 200-220 ezer köbméter. Az erdő kitermelése után azonnal (sok esetben azt megelőzően) elkezdődik az új erdő nevelése. Minden kivágott fa helyén 30-50 db kis facsemete kezdi meg életét. Az erdészek a természetes folyamatokra alapozva, nagy gonddal ápolják az erdőfelújításokat. Az idősebb erdőkben állománynevelési feladatok is adódnak bőven, minden évben több mint 4000 hektáron.

Természetvédelem

A táj természeti értékei közül maguk az erdők a legértékesebbek. A mecseki erdőterületeket a Kelet-Mecsek, illetve a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet foglalja magába. Különlegességük, hogy számos hazai erdőtársulást ott írtak le, mint például a Mecseki bükkös, a Mecseki rekett yés tölgyes, a Mecseki gyertyános tölgyes, a Mecseki mészkerülő bükkös vagy a Mecseki szurdokerdő. A Dráva árterében a Duna-Dráva Nemzeti Park puhafás erdeit kezeli a részvénytársaság. A természetvédelem további kiterjesztését eredményezte, hogy 2004-ben a gazdálkodási területből 40 200 hektárt soroltak a Natura 2000 területek közé.

A Mecsekerdő Zrt. területén két erdőrezervátum is található. A Bükkhát-, illetve a Kőszegi-forrás erdőrezervátumban a természetes folyamatok kutatásának színtere az erdő. A gazdálkodás során kiemelt figyelmet kapnak a védett értékek, mint az Orfű- Abaligeti karsztfelszín, számos védett erdei növényfaj – például a hazánkban csak a Kelet-Mecsekben fellelhető fokozott an védett bánáti bazsarózsa.

A tudatos erdőgazdálkodás szerteágazóan védi a természet értékeit. A védett természeti területen az erdőkezelés módját nem a faanyagtermelés határozza meg. A védett erdők kezelésének célja a természetszerű faállomány-szerkezet és fafaj-összetétel kialakítása, illetve megtartása. Ennek fő eszköze a jól megtervezett, kíméletes fakitermelés. A természetvédelmi erdők kezelésekor a Mecsekerdő Zrt. szakemberei a következő szempontokat tartják szem előtt munkájuk során: minél kisebb vágásterületek keletkezzenek, és ha lehet, kerülik a tarvágást. Fakitermelésre pedig csak különösen indokolt esetben kerül sor a tenyészidőszakban. A külföldről behurcolt erőszakosan terjedő, azaz invazív fafajok (akác, bálványfa) arányát folyamatosan csökkentik és a fakitermelések időzítésével, valamint technológiájával a lehető legkisebbre csökkentik a talaj és a védendő környezet terhelését.

A Mecsekerdő Zrt. mintegy 31 700 hektáros vadászterületével Baranya megye legnagyobb vadgazdálkodója. Vadászterületei többségét a magával ragadó szépségű Mecsek középhegység és a Zselic dombvidéke adja. A vadállomány évente körülbelül 2400 nagyvad elejtését teszi lehetővé. A szabadterületi vadászatok mellett Nagymátén vaddisznóskert, Sasréten pedig vaddisznós- és vegyesvadas kert is vendégeink rendelkezésére áll. A vadászatok külsőségeikben is méltók a hagyományokhoz: a hivatásos vadászok a gyakorlatban is kiválóan alkalmazzák a vérebvezetést, a vadászkürtölést. Nagy népszerűségnek örvendenek a hajtó- és terelővadászatok. A vendégek a vadászatot követően hangulatos, kiváló konyhájú vadászházainkban pihenhetik ki fáradalmaikat.

Tarvágás nélkül

A zömmel őshonos fafajokból álló erdő jelentős természeti, közjóléti és gazdasági értéket képvisel.

A Mecsekerdő Zrt. feladata e három fontos érték összehangolása, legkedvezőbb kiaknázása a jelenben és növelése a jövő nemzedékek számára. Az utóbbi években az erdész- és a civil társadalomban is felerősödött az igény az olyan gazdálkodás iránt, amelynek során szinte eltűnik a tájról a vágásterület. Ezt a törvény folyamatos erdőborításnak nevezi. A vágásos gazdálkodásról a folyamatos (szálaló) erdőgazdálkodásra való átt érés azonban hosszú és kérdésekkel teli folyamat. Ez az átalakító üzemmód szakasza, ahol az évszázados gyakorlatt al felhagyva alakul át erdő és erdész egyaránt. Folyamatos erdőborítással a Mecsekerdő Zrt.-nél több mint 7000 hektár érintett .

Kis Tünde
Mecsekerdő Zrt.