Oldal 50/77
Ha valami, hát a késő ősz hangulata illő keretet adott beszélgetésünknek Trokán Péter színművésszel. Maga is finom, elegáns jelenség, pasztell tónusokkal. Szemlélődő alkat, aki erdők, vizek, kertek nyugalmával töltődik, s nem tud betelni a természet „festményeivel”. Egyszer régen megtalálta egy erdész-szerep, és azóta így jegyzi a nézők emlékezete.
Az ünnepek a pihenésről, a megállásról is szólnak. Az időről, amit együtt töltünk a szeretteinkkel. A szeretet az az idő, amit a másiknak ajándékozunk. Muszáj, hogy az ünnepek a roskadásig telt asztal mellett teljenek el? Azt gondolom nem. Tegyük ezt inkább az erdőben, hiszen ott mind vendégek vagyunk, a természet a körülölelő házigazdánk.
A Bakonyerdő Zrt. és az ERFARET Nonprofit Kft. közös kiadásában 1000 példányban jelent meg a Bakonyról szóló máig talán legteljesebb kézikönyv, Dornyay Béla Bakony című kötetének felújított, reprint kiadása.
A Balaton-felvidék történelmi emlékhelyei közül többet a Bakonyerdő Zrt. által kezelt erdők rejtenek. A fák között megbújó, régi korokból ránk maradt templom- és kolostorromok ma is nyugalmat árasztanak, s lelki feltöltődést nyújtanak az odalátogatónak.
A Pilis mélyét nemcsak a fák gyökérzete, hanem szellemi, kulturális gyökerek is behálózzák, és a hegység erdeinek többségét kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. ezek ápolására is kiemelt figyelmet fordít. Természeti és kulturális látnivalókban egyaránt gazdag utat járhatunk be, ha követjük Szenthe Gábor, a Pilisszentkereszti Erdészet erdőgondnokának ajánlását.
Ahogy a Beatles merőben új gondolkodást hozott fiatalok millióinak világszerte, úgy itthon, a nagyvilágtól elzárkózó kis országban is új utakat nyitott az Illés együttes. Hiszen dalaikkal már nem csupán szórakoztattak, de átírtak mindent, amit addig zenéről, ízlésről, lázadásról, merészségről tartottunk. Kimondani is elképesztő, hogy mindennek fél évszázada! Szörényi Levente énekesmuzsikus-zeneszerző ikonikus jelenséggé vált, művei megkerülhetetlenek. Túl a hetvenen is fiatal maradt, máig kíváncsi, kereső ember. Figyeli a természetet és faggatja a régmúltat.
A 19. század második feléig nemigen akadt hazánkban olyan nemesi kúria, amelynek udvarán ne tartottak volna darvakat. Amikor azonban a folyószabályozások miatt már nem költöttek a Kárpát-medencében, megfeledkeztünk róluk, hiszen egyre kisebb számban, vonuló madárként immár csak ősszel és tavasszal tűntek fel.
A magyar erdő koronás vadja, a gímszarvas szinte minden természetjáró előtt ismert, hiszen az Alföld középső területeit leszámítva gyakori vad hazánkban. Állománya az utóbbi fél évszázadban közel megnyolcszorozódott, amelynek hátterében az erdőgazdálkodás szempontjából is fontos folyamatok zajlottak, kedvezők és kedvezőtlenek egyaránt.
Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze.
Levente Péter sokoldalú alkotóművész, született tanárember. Évtizedeken át futó tévés, rádiós, színpadi műsorain generációk nevelkedtek. Abban, hogy népszerű előadásaiban a humor és a mélység mindvégig egészséges arányban osztozhatott, kiemelkedő szerepe van feleségének és alkotótársának, Döbrentey Ildikónak, aki a műsorokat írja, szerkeszti. És aki úgy tudja a gyerekeket megszólítani, hogy attól a felnőtt is jobban érzi magát. Negyvennyolc éve tartó közös életük és közös munkájuk színteréül egy hegyek-erdők koszorúzta gerecsei falut választott ak. Héregen kerestük fel őket.
A nyári meleget felváltó ősz hűvösebb, dolgos mindennapjain a ház tájékán is kicsit több a tennivaló, hiszen hullanak levelek, és a csapadéknak köszönhetően mind gyakrabban hangzik fel a fűnyíró gépek zaja. Érnek az őszi gyümölcsök és bizony gyorsan megtelik a fák alja a lehullott termésekkel. De vajon mi történik velük?
Amíg közeli rokonai a fehér nyár (Populus alba) és a nemesnyár rendkívül fontos állományalkotó fafajaink az ártéri területeken, a fekete nyárból (Populus nigra) idősebb korára hektáronként csak pár egyed található az erdőkben. Önálló, idős zárt állományáról nincs tudomásunk, azonban szálanként a Gemenc Zrt. szinte valamennyi ártéri erdőrészletében megtalálható.
Édesapja a Balaton-felvidéki Uzsán volt erdész, ott dolgozott egész életében, kezdte a bemutatkozást Szi Benedek Sándor, aki Sopronban végigjárva az iskolákat, 13 éve lett a Gyulaj Zrt. Pincehelyi Erdészetének vezetője. A jó szakmai csapat marasztalta ott, az összetartó közösség, a varázslatos hely. Élvezi a munkát, és ezt egész beszélgetésünk alatt éreztem.
Az erdők felújítása során létrejött vagy telepítéssel létrehozott fiatal erdők fejlődését nyomon kell követni, állapotukat évenként ellenőrizni és rögzíteni kell. Mindez az erdősítések műszaki átvételén történik.
Kaposvár környékén, a zselici rengetegben tartották az Országos Erdészeti Egyesület idei Év Erdésze Versenyének országos döntőjét, ahol az induló erdészek 14 versenyszámban mérték össze szakmai tudásukat. A bajnokság első helyezettje, az év erdésze Tóth Péter, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. Hőgyészi Erdészetének kerületvezető erdész-vadásza lett. Eddig a hír, de lássuk mögötte az embert.
Csalódnia kell annak, aki faragványokkal díszített kanalakat, tulipános és szív motívummal ékített falócákat, netán faliképeket vár Tóth Attila faműves, népi iparművésztől. Már e két, az ágvillás, mívesen megmunkált gyökérrel díszített faoszlop tábláján olvasható megnevezés is sejteti, hogy különös világ tárul fel a Baranya megyei kistelepülés, Hetvehely faluszéli portájának kapuja mögött.
A Pannonhalmi-dombság, a Bakony északi vonulatai és a Sokoróidombság ölelésében, csodás természeti környezetben, egy 1200 fős dunántúli kis településen, Ravazdon működik erdei iskolánk az Országos Erdészeti Egyesület minősítésével. Évente közel 2500 látogató fordul meg az 1999-ben alapított , minden évszakban nyitva tartó intézményünkben.
A zöldövezet valamilyen ember által alkotott vagy természeti képződmény körüli zöld területek összességét jelenti, amelyek esztétikai, egészségügyi és üdülési célokat szolgálnak. A zöldövezetek jelentősége az ipari forradalom idején nőtt meg, de ezt az igényt a városodás-városiasodás önmagában nem magyarázza meg. Kellett hozzá az egészséges környezet iránti igény megfogalmazása, sőt bizonyos gazdálkodási sajátosságok megváltozása is. Majd csak a 20. század közepétől, elsősorban a naponta kihajtott legelő állatok számának megcsappanásával lehetett a települések körül – az árkokkal védett zártkertek és temetők mellett – zöldövezetet kialakítani.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
