A Remetekertet magukénak érzik a szomszédos falvakban élők (öszszesen hét kis zalai település található öt kilométeren belül: Nagykapornak, Misefa, Padár, Tilaj, Szentpéterúr, Nemesrádó és Orbányosfa), az ottani erdőket kezelő Zalaerdő Zrt. munkatársai, és a Balatonfelvidéki Nemzeti Park is, amelynek Ciklámen tanösvénye a kerten vezet keresztül. A tanösvény állomásai között föllelhetjük az erdőrezervátumot, a szálaló és a vágásos erdőgazdálkodást bemutató területeket, és a Remetekert ékét, a kis kápolnát, mellette a haranglábbal és a közelében fakadó Mária-forrást.
Búcsújáróhelyként, felszentelt zarándokhelyként is számon tartják, sőt, egyre többen látogatják az augusztus 15-e utáni első vasárnapon, a Nagyboldogasszony-napi búcsú alkalmával. Tartottak már itt esküvőt és keresztelőt is.
A Remetekert története egészen a török időkig nyúlik vissza, amikor Nagykapornak kiürült, az emberek az erdőbe menekültek, és ott kezdtek el gazdálkodni. Később szép lassan visszaszivárogtak a faluba. Az 1600-as évek közepén jezsuiták telepedtek le, és mintaértékű gazdálkodást folytattak. Ebbe beletartozott a mezőgazdaság, az állattenyésztés és az erdőgazdálkodás is. A jelenlegi kerületvezető erdész, Szarka Miklós a pályája kezdetén még dolgozhatott olyan erdészekkel, akik a jezsuita rend er- Nyugalom, béke és harmónia, varázslatos zalai táj – ez fogad bennünket, bármelyik évszakban is látogatunk el a Nagykapornak határában húzódó Remetekertbe. A kertnek vallási, történelmi és turisztikai vonatkozásai is vannak, ezért bármilyen okból indulunk útnak, biztosan célba érünk. deiben munkálkodtak, melyek később állami tulajdonba kerültek. Ő mesélt a harangláb történetéről is, s arról, hogyan fűződik Makovecz Imre nevéhez. A Kossuth-díjas építész apai nagyszülei Nagykapornakon élték le életüket, gyermekkorának nyarait ő is ott töltötte, így szívén viselte a környék sorsát. Az eredeti harangot nyolcvan év „szolgálat” után lopták el 2004-ben. Makovecz Imre megtervezte az új haranglábat, lerajzolta, és arra kérte a helyieket, hogy csináltassák meg, ő majd intézi a harangot. Így is lett. Az új harangot 2005-ben szentelte fel Márfi Gyula, veszprémi érsek, majd tavaly, a tizedik évfordulón is ő celebrálta az ünnepi szentmisét.
A kertben néhány tiszteletreméltó személy fából készült szobra is helyet kapott, többek között II. János Pál, Szent József és Szent Pál; a kápolnát és a környékét pedig egy erdész és egy remete őrzik. Vértanúk emlékkeresztje, pihenőhely, szalonnasütő és a Mária-forrás található még itt.
