Kiváló fekvése miatt a hazai földmérés is birtokba vette a Pilis- tetőt: a több mint 17 méter magas, már kilátóként is üzemelő építmény az ott álló geodéziai torony átépítésével jött létre. Majdnem 100 köbméter beton és 4 tonna acél felhasználásával növelték meg a torony magasságát. Bár a beton emlékeztet a múlt katonai bunkereire és lőállásaira, a környezetet lassanként újra visszahódítja a természet. A nyers betonfelületet és a torony körül fából készült lépcsősort majdnem „láthatatlanná téve”, a kilátó falát függőleges borovi fenyőből készült fatartók alkotják. Ennek köszönhetően a kilátóban fölfelé igyekvők előtt fokozatosan tárul fel a Pilis-tetőt körülölelő táj: egymás után pillanthatják meg például a Vörösvári-medencét és a Budai-hegységet.
A korábbi torony vasbeton falának meghoszszabbításával új tetőszintet alakítottak ki, amely kizárólag a vasbeton magon belül érhető el. Így a torony tetején elhelyezett – egy civil szervezet által működtetett – meteorológiai megfigyelő és amatőr rádióállomás mérőműszerei védelmet élveznek. Tavaly óta már webkamera közvetítésével is megtekinthető a kilátó és környéke a www. pilismeteor.hu weboldalon, mely megkönnyíti a kirándulás megszervezését.
A kilátó Boldog Özsébről kapta nevét, aki a 13. században a térségben élő remetéket összegyűjtve megalapította az egyetlen magyar férfi szerzetesrendet, a pálosok rendjét. A legtöbb középkori kolostorrom a Pilisben a Magyar Pálos Rend kolostora volt, hiszen a rend alapítása részben ide kötődik.
A pálos szerzetesrend hivatalos elismerésével várni kellett 1308-ig, amikor V. Kelemen pápa engedélyezte számukra a Szent Ágoston regulája szerinti életvitelt. Templomaik, kápolnáik, barlangfülkéik, halastavaik szinte valamennyi pálos kolostor helyszínén fellelhetők.
Több irányból is megközelíthetjük a kilátót, de csak gyalogosan, a kijelölt turistautakon. A személyautóval vagy tömegközlekedéssel érkezők a Két-bükkfanyeregtől a Z+, Z, Z Δ turistaútvonalon; míg Pilisszentkereszt, illetve Pilisszántó felől a P, Z, Z Δ turistaútvonalon érhetik el legkönnyebben. Mindhárom kiindulási ponton van parkoló, és megálló a távolsági autóbuszoknak.
A Boldog Özséb-ki látó közelében számos kolostorromot találunk. Ezek a szent helyek a többnyire a pálos szerzetesrendhez kötődnek (pilisszentléleki pálos, Kesztölc-klastrompusztai pálos kolostor), de a ciszterci szerzetesrend kolostorának romjai is megtalálhatóak Pilisszentkereszten. A legendák szerint ebbe a kolostorba temették el II. András feleségét Gertrudist, halálának történetét a Bánk Bán című drámájában örökítette meg Katona József. Pilisszentkeresztet és Klast rompusztát a kilátótól megközelítőleg 1,5 órás sétával könnyen elérhetjük, Pilisszentlélekhez legyalogolni azonban már több időre van szükségünk.
Több barlangot (Ariadne-barlangrendszer, Ősi-barlang, Indikációs-barlang, Szent Özséb-barlang) is fölfedezhetünk, többségüket a mai napig kutatják a barlangászok. Klastrompusztára érkezve a kolostorromtól a kék barlang jelzésen át gyorsan elérhetjük a Legény-, illetve a Leány- barlangot, bejáratukból egyedi kilátás nyílik a tájra. A gyakorlottabb túrázók a Zsivány-sziklákig is eljuthatnak, vagy a Pilisszentkereszti Szurdok meredek falai között is próbára tehetik magukat.
Aki hosszabb időt, például egy egész hétvégét töltene el a kilátó közelében, megszállhat a Pilisszentkereszt határában lévő Som-hegyi Turistaházban, vagy a Pilisszentlélektől nem messze fekvő Fekete-hegyi Berda József Kulcsosházban.
