A várak, kastélyok szerelmesei tobzódhatnak a különleges helyszínek között. Drégelyvár a nemzeti hősiesség egyik jelképe. A több mint 10 000 fős török túlerővel szemben 146 magyar vitéz 4 napig küzdött hősiesen. A várkapitány Szondy Györggyel együtt utolsó leheletükig védték hazájukat. De Csővár, Buják és Szanda romjai is megérnek egy szép gyalogtúrát a Cserhát szelíd lankái között. Balassagyarmaton térjünk be a Nyírjesi Füvészkert és Vadasparkba, ahol három kontinens növényvilágával ismerkedhetünk meg. A vadasparkban pedig gímszarvas, dám, muflon, őz, vaddisznó, benett-kenguru, alpaka, ormányos medve, aranysakál, emu, shetlandi póni, a gyerekek örömére pedig kisállat-simogató várja a látogatókat. Húsvét idején látni kell a palóc (rimóci, hollókői) népviseletbe öltözött menyecskéket, ahogyan 12-16 alsószoknyában várják az elkerülhetetlen megöntözést. Az Ófaluból pedig már jól látszik a Hollókői Vár, ahonnan pazar panoráma tárul elénk, és egy középkori panoptikum is vár bennünket.
Geológiai ritkaságok
A geológiai értékekben gazdag Novohrad–Nógrád Geopark területén több, az egész világon ritkaságnak számító helyszín található. A geoparkban megérthetjük az ősi világ kialakulását, s megtalálhatjuk a korabeli élővilág számos lenyomatát is. Érdemes a közeli Szlovákiában is tovább keresni, hiszen a természeti ritkaságok nem ismernek országhatárokat. Két igazán egyedülálló látnivaló a „Palóc Grand Canyon” (Páris-patak völgye) és a béri andezit kőömlés. Nógrád megye nemzetközileg is számon tartott geológiai értéke a Bér község mellett található, vulkanikus eredetű andezit oszlopokból felépülő 402 méter magas Nagyhegy. Természeti különlegessége a hegyet felépítő kőzet hajlított, hatszögű, osz lopos szerkezetű megjelenése, míg épített értéke a hozzávezető út mentén található kőzetbemutató kőtár (GPS: 47.865762661, 1947841886), ahol a környék fontosabb kőzeteit gyűjtötték öszsze, és szerkezetüket, kialakulásuk folyamatát is bemutatják. Az oszlopos elválás mellett érdekes látványt nyújt a kőtenger, amely a jégkorszakban keletkezett. A hegy gazdag növény- és állatvilággal is büszkélkedhet. A kőömlés felső részén egy kilátópont is található, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Cserhátra.
A másik különleges geológiai képződményt a Páris-patak alakította ki (GPS: 48.194716,19.530631). Időszakosan lezúduló vize zegzugos lefutású szurdokvölgyet hozott létre, s a bevágódás eredményeként a falakban elénk tárul a 15-16 millió évvel ezelőtti sekélytengerparti folyóvízi üledéksorozat. A szurdokban haladva láthatjuk az egymást metsző kőzetrétegeket, a szórt vulkáni törmelék anyagát, vagy éppen az egykori növényi ágak, fatörzsek helyén megmaradt lyukakat. A szurdok az év nagy részében teljesen száraz. Csapadékos időben és hóolvadáskor viszont szép vízesések képződnek a 15-20 méter mély, szinte függőleges falú völgyben. A Páris-patak völgyi kirándulást érdemes összekötni az Ipolytarnóci Ősmaradványok bemutatóhely meglátogatásával, hiszen az alig negyedórás utazással elérhető.
Megkoronázott hegyek
Van a vidéknek olyan része is, ahol legalább három várat járhatunk be egy nap alatt. Salgótarjánról persze először talán keveseknek jut eszébe a várak közelsége, vagy éppen a páratlan természeti kincsek. De a város fölött ott magasodik a névadó Salgó vára, amit 625 méteres csúcson épített a tarjáni Kacsics nemzetség Illés ága. A csellel elfoglalt vár a török megszállást követően a Losonczy család birtokába került. A hagyomány szerint Balassi Bálint ott írta Losonczy Annának Júlia ciklusát. A költők közül nemcsak ő, de Petőfi Sándor is kötődik a helyhez, hiszen az 1845-ös látogatása ihlette a Salgó című romantikus költeményét.
… Itt állt Salgóvár, mint egy óriás,
Ki az egekre nyujtja vakmerő
Kezét, hogy onnan csillagot raboljon;
Itt állt Salgó… az éghez oly közel…
(Petőfi: Salgó részlet)
Már akkor is a környék legszebb, legformásabb bazaltkúpja volt a Salgótarjántól északra, a Medves-fennsík délnyugati pereméről merészen kiemelkedő, cukorsüveg alakú, csúcsán várrommal megkoronázott Nagy-Salgó. A szabálytalan, oszlopos (zsákos) elválású bazalttömbjét egyszeri vulkánkitörés hozta létre. Érdekes fekvéséért, könnyű megközelíthetőségéért és minden irányban szabad körképet nyújtó, csodálatos kilátásáért a kirándulók egyik legkedveltebb célpontja.
A salgói vár szomszédságában (tőle mintegy 600 méterre) találjuk a Boszorkány- kőt vagy Kis-Salgót (571 méter). A magaslat északkeleti oldalán nagyjából függőleges, délkeleti végén pedig fekvő lemezes bazaltformák figyelhetők meg. A Boszorkány-kőre látogatók eligazodását a szikla körül található geológiai tanösvény segíti, amely szemléletesen mutatja be az egykori vulkán működésének szinte minden mozzanatát. A Salgó és a Boszorkány-kő környékén tavasszal nyílik a fekete kökörcsin, vidékünk egyik legértékesebb, védett virága.
A Medves-fennsík északnyugati szélén, 526 méter tengerszint feletti magasságú bazaltkúpon emelkedik Somoskő vára. Salgó és Somoskő vára között félúton fekszik Eresztvény, ahol az Ipoly Erdő Zrt. játszóterén az egész család megpihenhet. Ott áll a Novohrad- Nógrád Geopark központi épülete is, a mellette kialakított körülbelül 1,5 kilométer hosszú Petőfi-sétányon pedig Somoskő várának sziluettjét követve jutunk a felújított várhoz. Menetközben több forrás friss vizével is csillapíthatjuk szomjunkat. A vár Somoskő falu fölött található, s e kettő között húzódik a szlovák–magyar országhatár. Magyar oldalról, a falu utolsó házait mindössze 150 méterre magunk mögött hagyva könnyedén feljuthatunk a szlovák területen álló várba. A vár alatti szlovák területen található a híres bazaltorgona ömlés, s ha időnk engedi, a már szlovák területen húzódó tanösvény menti kőtengert és a Macskalyuki bányát is érdemes megnézni.
Ott sem maradunk természeti élmények nélkül, hiszen az erdőgazdasági tulajdonú Somos kői Kirándulóközpont és Vadaspark az év minden napján nyitva van. A hazai nagyvadfajainkat láthatjuk testközelből, és egyéb különleges természeti értékekre is betekintést enged ez a tájba illeszkedő helyszín. Fogadóépületében már szálláslehetőséggel is várja a környékre látogatókat.
Palóc Olimposz
A magasan a környezete fölé emelkedő Karancs-hegy csúcsa (729 méter) gyakran pipál, vagy párába, ködbe burkolózva látszik a palócok lakta vidék szinte minden szegletéből. Minden bizonnyal ezzel érdemelte ki a Palóc Olimposz megtisztelő elnevezést. A csúcson álló 22 méter magas kilátótoronyból lenyűgöző körpanoráma nyílik a környező tájra.
A Zagyva és a Dunakanyar között elnyúló, szeles völgyekkel tagolt Cserhát magaslatai csak néhány helyen haladják meg az 500 méteres tengerszint feletti magasságot, mégis visszavágyik, akit megérintett az itteni táj, kultúra, és a történelem páratlan együttese. A Mikszáth Kálmán műveiből megismert palócoktól, az ő soraival búcsúzunk a következő viszontlátásig:
„Sok földet bejártam, de mégis csak Nógrád tetszik legjobban: hegyeivel, völgyeivel, egyenesre nőtt fáival; itt úgy látom, a füvek zöldebbek, a virágok illata édesebb, mint bárhol másutt a világon. Még a felhő is mintha rózsaszínbe öltözne, amikor átsuhan fölöttünk… Ez az én igaz hazám.”
Lengyel László Zoltán
Ipoly Erdő Zrt.
www.erdeikirandulasok.hu
www.ipolyerdo.hu
Fotó: Drexler Szilárd, Szergej (Sergey Ray)
