KÜLÖNLEGES MENTŐCSAPAT
A Kékes Kutató-Mentő Alapítvány 2012 júliusában kezdte meg működését. Elsősorban a középhegységek területén eltűnt, balesetet szenvedett emberek felkutatásában, technikai mentésében segítenek.
Kategória: Lapszemle
Oldal 48/81
AZ ERDŐ CSALOGÁNYA
Egyik pillanatban még a talajszinten oktat, a következőkben pedig a lombok közül trillázik. Egy percre sem áll meg, mindig van mondanivalója. Ő Bimbó Brigitta, s bár mesébe illőnek tűnhet, nem kitalált a név. A Vackor Vár „Terézanyujának” beszélgetésünk közben is cikázik a szeme, igyekszik mindent befogni, nem maradhat le semmiről. Ő a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Kecskemét- Hetényegyházán található erdei iskolájának pörgős-lelkes motorja.
FELFEDEZÉSEK AZ ALFÖLD SZÍVÉBEN
„Mintha teljesen máshol lennénk!”– ámulnak el sokszor még a helyi gyerekek és pedagógusaik is, mikor néhány napot a NEFAG Zrt. Erdei Művelődési Házánál töltenek. És valóban, az Alföld szívében, Szolnok város szélén található erdészeti erdei iskola a környezeti nevelés olyan szigete, amely rengeteg felfedeznivalót és kalandot rejteget.
ERDÉSZET A KILÁTÓK ÁRNYÉKÁBAN
A VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. Kab-hegyi Erdészete a Magas-Bakony déli oldalán, és a Kab-hegyen működik. Az erdészet a korábbi Ajkai és Herendi Erdészet összevonásával jött létre, 15 756 hektáros területéből 14 600 hektár erdővel borított.
KÖTÉLPÁLYÁS FAKITERMELÉS
A kitermelt faanyag mozgatásának módja alapvetően a terepviszonyoktól függ. Hegyvidéken, a meredek – sokszor köves, sziklás vagy vízmosásokkal szabdalt – oldalakban már a ló és a speciális erdészeti gépek sem tudnak dolgozni; egyetlen faanyag-közelítési technológia marad csak, a kötélpályás fakitermelés.
NYOLC ÁLLATBÓL SOK SZÁZEZER
Hazánk erdeit, mezeit járva, vagy éppen lakóhelyünk környékén a parkokban pihenve mind gyakrabban találkozhatunk újabb és újabb idegenhonos, az ember által kontinensünkre behurcolt fajokkal. Például az Észak-Amerikából érkezett, Csehországban elengedett pézsmapockok már Európa jelentős részét benépesítették.
ERDŐ ÍGY MÉG NEM EJTETT RABUL
A Z-vírus terjedését az emberiség eddig nem volt képes megállítani. Reményt adhat az a tény, hogy egyes források szerint bizonyos embercsoportok nem fertőződtek meg és eddig elszigetelten élték túl a zombi-katasztrófát.
VIDÁMNAK SZÜLETETT
Ünnepélyes alkalomból találkoztam Orbók Ilona csíkszeredai erdőmérnökkel, Sepsikőröspatakon. Éppen az Országos Erdészeti Egyesület Kaán Károly- emlékérmét vette át az egyesület 147. erdélyi vándorgyűlésén. A szakma rangos elismerését, az erdőgazdálkodásért végzett kiemelkedő gyakorlati és szellemi tevékenységéért érdemelte ki. Még a díjátadás megható pillanataiban is a természetesség és derű áradt belőle, ami az egész életét jellemzi.
ERDÉSZETI ÉS FAIPARI EGYETEM (1962–1996)
Az 1956-os „októberi vihar” elmúltával újjáéledő soproni főiskolán a következő évben faiparimérnök-képzést kezdtek, amelyből az Erdőmérnöki Kar mellé 1962-re kinőtt a Faipari Mérnöki Kar. A soproni intézmény a két kara alapján már megkaphatta az egyetemi címet. Ennek megfelelően az 1962–63. évi tanévet a földművelésügyi miniszter, Losonczi Pál nyitotta meg, s adományozta a soproniaknak az Erdészeti és Faipari Egyetem (EFE) címet.
SAJÁTOS ZALAI ÍZVILÁG
A tájjellegű ételekhez a 20. század egyáltalán nem volt kegyes. Korábban bárhová utaztunk a világon, száz kilométerenként más-más ételt készítettek a helyiek, az ételek receptje pedig településenként változott. Az ipari robbanás és a modernizáció aztán elmosta ezeket a különbségeket, ezért is nagy érték, ha Zalába utazva még ma is élvezhetjük a régi ízeket.
EGY FOTÓS, EGY KÉP, EGY TÖRTÉNET – FICZERE MÓNIKA: LEÁNYKÖKÖRCSIN
Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze.
GALYA-KILÁTÓ – GALYATETŐ
Múlt év szeptemberében adták át a nagyközönségnek az újjáépített Galya-kilátót (korábbi nevén Péter hegyese-kilátót). Az Országos Kéktúra nyomvonalán található építmény az EGERERDŐ Zrt. és a Magyar Természetjáró Szövetség konzorciumi összefogásával, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatói, Kovács Csaba és Vass-Eysen Áron tervei alapján újult meg. A csaknem 1000 méter magasan lévő tetőteraszáról kelet felé a Bükk, nyugatra a Börzsöny és a Cserhát hegyei láthatók, tiszta időben pedig a Mecsekig és a Magas-Tátráig is ellátni.
RECEPTKÖNYV HELYI GYŰJTÉSBŐL
A X. Tamási Trófea Vadgasztronómiai Fesztiválra jelent meg Örményi János szerkesztésében A 700 éves Tamási 700 receptje füzetsorozat 4. kötete. Az alkalomhoz kapcsolódva ezúttal a vadhúsokból készült ételek kaptak benne kiemelt szerepet.
GYALOG A NEMZETI KEGYHELYHEZ
A zarándokút nem egyszerű túra vagy kirándulás. Lépései elsősorban belső lépések az emberi szív szentélye, és Isten irgalmának élő vízforrása felé. A Mária út népünk nagy kegyhelyeit, szent helyeit köti össze, mindenekelőtt Máriazellt és Csíksomlyót. Persze választhatunk kisebb távot is, haladjunk Mátraverebélyről Szentkútig.
ÉLMÉNYEK AZ ORSZÁG TETEJÉN
A Mátra hegység tele van látnivalókkal, nem mellesleg az ország legmagasabb pontját is ott találjuk. Az 1014 méter magas Kékestetőre és a szomszédságában álló Galya-tetőre vezető utakat források, várak, kilátók övezik, csúcsukról pedig páratlanul pazar panoráma tárul elénk. A gyönyörű erdőket az EGERERDŐ Zrt. kezeli, és kényelmes szálláshelyeket is kínál az erdőgazdaság.
VIZEK BAJNOKA
Ilyet az ember ritkán lát! Az asztalon 100 bordó bársonydobozka tornyosul, s mindegyik mélyén egyegy aranyérem rejtőzik. Jogos tulajdonosuk pedig ott mosolyog mögöttük. Ő Cseh László, a magyar férfi úszósport legjelesebb képviselője, százszoros felnőtt magyar bajnok. Az egri Bitskey Aladár uszodában járunk, a jubiláló bajnok köszöntésén.
SIKERES VADGALAMBOK
Hazánk erdeit, mezeit járva szinte bárhol találkozhatunk különféle vadgalambokkal. Ez nem véletlen, hiszen az utóbbi években lendületesen növekedett ezeknek a különösen jól alkalmazkodó szárnyasoknak száma a Kárpát-medencében. A galambfélék jól elhatárolható családot alkotnak, amelyeknek hazánk faunájában négy faja ismeretes: a balkáni gerle, a vadgerle, az örvös galamb és a kék galamb.
EGYEDÜLÁLLÓ ÉRTÉK
Magyarország kisvasúthálózata Európában egyedülálló nemzeti örökség. Olyan vasúttörténeti érdekesség, amely az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy mind több család választhatja a kikapcsolódás, kirándulás e formáját, és rekordot dönt a magyar erdőkbe látogató gyermekek és felnőttek száma.
