Kategória: Lapszemle

Oldal 50/80

BEMUTATKOZIK A „VÁCI MEZŐ”

Mégpedig a szakmai érdeklődők és a nagyközönség számára évente; idén már a tizenhatodik alkalommal, a Floch-pusztai Tangazdaság területén rendezett Regionális Mezőgazdasági Szakkiállításon. A Földművelésügyi Minisztérium fenntartásába és irányítása alá tartozó Agrárszakképző Iskolák Hálózata (ASzIH) KASZK tagjaként működő váci Táncsics Mihály Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium rendes éves bemutatkozását, agrárszakmai kiállítását, agrárvásárát már ismerik és várják a régióban, úgyhogy ilyenkor megtelik a tangazdaság érdeklődő fiatalokkal és idősebbekkel.

A FŐVÁROSBÓL A BIOGAZOSBA

Meiszner Katalin kertjét kezdetben csak biogazos néven emlegették a szomszédok, és meg is mosolyogták a veteményest. Akkor még nem tudták, hogy a terület milyen értékeket rejt. De azóta már ők is hasonlóképpen termelnek, és tanácsot kérnek a cserszegtomaji hölgytől.

ŐSI TEMPLOMOS HELY: VELEM – SZENT VID

A Kőszegi-hegység egyik délkeleti nyúlványán már messziről, szinte felkiáltójelként int felénk a fehérre meszelt, piros toronysisakos Szent Vid-kápolna. Az 589 méter tengerszint feletti magasságban épült templom napjainkban a hegylábnál települt Velem község felett őrködik.

SASRÉT ÉLMÉNYGAZDAG ÖRÖKSÉGE

Az Almamelléki Állami Erdei Vasút zárt kocsiját télen még fatüzelésű kályha fűti, az induló állomás épülete ma erdészeti és kisvasúti kiállításnak ad otthont. Az átalakítására 1977-ben azért került sor, mert ebben az állomásépületben forgatták a „Kihajolni veszélyes” című filmet, mely annak idején egyebek között a montreali fesztivál nagydíját is elnyerte.

SZÁZ ÉVEKBEN GONDOLKODUNK

Lempel István szigetvári kerületvezető 46 esztendei odaadó erdészeti munka után nemrég vonult nyugdíjba. Erdésztársai megbecsülését bizonyítja, hogy életműve elismeréseként az Országos Erdészeti Egyesülettől megkapta a Decrett-emlékérmet. Azonban a legnagyobb jutalom talán mégis az az öröm, amivel a hivatása megajándékozta. Mindmáig szenvedélyes szeretettel járja a szülőfaluja melletti erdőt, amiben hosszú évtizedekig ő volt a gazda. Nem csoda, hogy derűs, megelégedett ember.

HALLUNK-E BÉKABREKEGÉST A 22. SZÁZADBAN?

Magyarországon 12 békafaj él. Ez meglehetősen kevésnek tűnik a Földön élő 4750 békafajhoz képest, európai viszonylatban mégis jelentős állománnyal dicsekedhetünk. Sőt, levelibékák tekintetében igazi nagyhatalomnak számítunk.

EGY RITKA AGANCSOS

A hazánkban vadászható vadfajok listáján szerepel egy sokak által kevésbé ismert nagyvad is, a szika szarvas. Természetes elterjedési területe Kelet-Ázsia, ahol számos alfaja népesíti be a számukra megfelelő élőhelyeket. Európába, így hazánkba is emberi segítséggel kerültek be.

EGY FOTÓS, EGY KÉP, EGY TÖRTÉNET – ANDRÉSI PÁL: CSODAFIÓKA

Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze. Ebben a számunkban kivételesen két szorosan összetartozó kép történetét ismertetjük.

A MADARAK BARÁTJA

Schmidt Egon neves ornitológus, Kossuth-díjas szakírónk már gyermekkorától fogva rója az erdei ösvényeket, de még ma is ámulatba ejtik a fák, különösen az öreg, görcsös tölgyek s a csodálatos, sima törzsű bükkfák. Az erdőket azonban távcsővel a nyakában járja, hiszen egész életét a madarak megfigyelésének szentelte.

MÁS ÉLETÉRZÉS

Nagyon sok fából készült épülettel találkozhatunk világszerte. Szinte örökéletűek, archaikus üzenetek a múltból. Nem tűnik túlzásnak, hogy az ember és a természet harmóniája jelenik meg bennük. A fa él, lélegzik, s ezzel egyedülálló mikroklímát teremt a lakótérben, ennek is köszönhető, hogy napjainkban újra reneszánszát éli a fa építőanyag.

ÉLET A HOMOKON

Bugac a legismertebb hazai puszták egyike, máig az őshonos magyar háziállattartás emblematikus területe, ahol a homoki erdők mellett kiemelkedő természeti értékű ősborókás és homokpuszták váltakoznak. A táj képe sok helyen még ma is az egykori erdős pusztákat idézi.

VÍZBŐL IS MEGÁRT A SOK

Az erdő és a víz kapcsolatáról én inkább kiadványunk nem létező „napfényes” rovatában írnék, ahová jótékony szerepéből adódóan a talaj vagy a napsugárzás is való. Hogy mégis idekerült, annak az az oka, hogy a víznek is van árnyékos oldala, különösen, ha a kelleténél több jut belőle.

RENDELTETÉS SZERINT

Rend a lelke mindennek – tartja a mondás. A rendről alkotott képünk, az ezzel kapcsolatos társadalmi norma közel egységes. Az erdő esetében azonban jóval összetettebb a rendezettség értelmezése.

ÖTLETÉBŐL MOZGALOM LETT

A közel hatszázéves Mezőtúri Református Kollégiumba beszéltük meg a találkozót. Már várt ránk a bejárat előtt, és magával ragadó lendülete azonnal elárulta, hogyan is sikerülhetett dr. Krizsánné Józsa Piroskának közel negyedszázada országos népszerűségű mozgalmat indítani. A Kaán Károly Országos Természet- és Környezetismereti Verseny megálmodója, fő szervezője csillogó szemmel, nem titkolt büszkeséggel mesélt arról, milyen sok kisdiákot sikerült „megfertőzni” a természet szeretetével.

A MÁTRA MÉLYÉN

A mátrai kisvasút hosszabbik vonala mélyen a hegységbe fut és egy varázslatos helyre szállítja az utasokat. Az idilli zöldbe olvadó végállomásra érkezők még nem is sejtik, hogy csak pár perces séta választja el őket a Szalajka-háztól, ahol a Mátrafüredi Erdészet erdei iskolája működik.

ERDŐ- ÉS FAFELDOLGOZÓ GAZDASÁGOK

Az állami erdőgazdaságok egy része még mindig viseli nevében az erdő- és fafeldolgozó gazdaság (efag) rövidítését. Ennek története 1970-ig nyúlik vissza. Akkor alakultak meg a ma is ismert, a csemetetermesztéstől, erdősítéstől kezdődően a fakitermelésen át a fafeldolgozásig mindent egy vállalaton belül végző gazdasági egységek.

„VAD” GASZTRONÓMIAI KALANDOK

Az erdő, a madarak és a fák hónapjában erdőjárásra buzdítunk mindenkit. Kiszabadulva a mindennapokból, a város szorításából, a fák közt a béke, a bájos madárdal, a zöldellő fű, a rügyekből kandikáló levelek, korai virágok és köztük mosolygó, zamatos kincsek várnak ránk.

BOLDOG ÖZSÉB-KILÁTÓ

A 756 méter magas Pilis-tetőn az 1980-as években katonai bázis működött, romjai a mai napig megtalálhatók a kilátó környékén. Nem véletlenül esett a katonai vezetés választása erre a hegytetőre. A Dunántúli-középhegység legmagasabb pontjáról ugyanis egyedülálló kilátás nyílik a közlekedés szempontjából fontos szerepet betöltő Vörösvári-medencére. Jó időben a Perbál feletti Meszes-tetőt, a Hármashatár-hegyet és természetesen Dobogókő erdős ormai is tisztán kivehetők.

  • ← Előző
  • 1
  • ...
  • 48
  • 49
  • 50
  • 51
  • 52
  • ...
  • 80
  • Következő →

    • A Mi Erdőnk magazin a Magyar Mezőgazdaság Kft. gondozásában jelenik meg.

    WEBSHOP

    LAPAJÁNLÓ

    Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.