Archívum

Oldal 72/79

MIT HOZOTT AZ 1879. ÉVI ERDŐTÖRVÉNY?

Az 1867-es osztrák–magyar kiegyezést követően hazánkban részben az 1852. évi osztrák (Erdély), részben az 1812. évi erdőtörvény maradt érvényben. Ezek azonban sem gazdasági, sem erdészett udományi szempontból nem feleltek meg a kor követelményeinek. A tőkés átalakulás „erdőfaló” tevékenységét ugyanis nem tudták megakadályozni. Másrészt pedig az 1860-as évek erdészett udományát össze sem lehet hasonlítani az 50 évvel korábbiakkal. Szükség volt tehát egy újabb törvényre.

VÉGY EGY MARÉK GYOMOT…

Az erdőn, mezőn járva, vagy csak a kertünkben serénykedve talán eszükbe sem jut, hogy amiket undok gyomoknak nézünk, netán gonosz dudvának bélyegezve kitaposunk, gyógyító növények és konyhánk jóízű alapanyagai egyaránt lehetnek.

A MAGYAR ERDŐK ÉKE: BARKÓCABERKENYE

Bátran kijelenthetjük, hogy a barkócaberkenye (Sorbus torminalis) minden része hasznos, illetve szemet gyönyörködtető. A vadgyümölcs-féléknek e mutatós faja három földrészen (Európa, Kisázsia, Észak-Afrika) is előfordul. Melegkedvelő, de a tengerektől távol eső nagy síkságok kontinentális klímáját nem viseli el. Így hazánkban is hiányzik az Alföld nagy részéről. A tölgyes erdők elegy fafajaként 3-500 méteres tengerszint felett i magasságban találjuk a legszebb példányait.

MIT TEGYÜNK AZ ÚTIPATIKÁBA?

Pár nap pihenés minden évszakban jólesik. Miközben izgatottan csomagoljuk a bőröndjeinket, a legtöbbször eszünkbe sem jut, hogy egy kisebb baleset vagy hirtelen jött megbetegedés milyen könnyen elronthatja idillünket. Pedig ha kellően felkészülünk, az egyszerűbb betegségeket is könnyen kezelhetjük anélkül, hogy ismeretlen orvoshoz vagy gyógyszerészhez kellene fordulnunk panaszainkkal.

KIKAPCSOLÓDÁS, FELTÖLTŐDÉS

Bodrogi Gyula méltán a Nemzet Színésze, hiszen több mint fél évszázados pályafutása alatt drámákban és vígjátékokban egyaránt remekelt. Hangjára pedig még a gyerekek is mosolyogva kapják fel a fejüket, miután Süsü, a sárkányt, vagy a Csőrmestert ismerik fel benne A kérem a következőt rajzfi lmsorozatból. Mindinkább köztudott róla az is, hogy szenvedélyes vadász, aki nem mellesleg igen jó érzékkel forgatja a fakanalat.

IRÁNY A BÖRZSÖNY, CSERHÁT, NASZÁLY

Vadregényes, természeti ritkaságokkal teli táj, várakkal, kilátókkal, kisvasutakkal, tanösvényekkel, letűnt korok emlékeivel. Ez így együtt tárul elénk Budapesthez közel, a Duna bal partján, zömmel az Ipoly Erdő Zrt. kezelésében álló csodaszép erdős vidéken.

MODERNKORI KINCSKERESÉS

Korunk legújabb szabadidős tevékenysége, a geocaching 2000-ben az Amerikai Egyesült Államokból indult világhódító útjára. A kezdeményezés gyorsan követőkre talált. Mára több ezer, apró ajándékokat tartalmazó dobozkákat rejtenek el szerte a világon, amelyekhez a közös weboldalon közzétett koordinátákat követve helymeghatározó készülék segítségével juthatnak el a csatlakozó jákékosok. A kincskeresés ősi szenvedélyén alapuló játék egyesíti a korszerű technikát a természetjárással és az ismeretterjesztéssel. A mind népszerűbb természeti kalandozásnak azonban árnyoldalai is vannak.

HA MÉGIS MEGTÖRTÉNT

Itt a nyár! Ha tehetjük, menjünk kirándulni, járjuk az erdőt, pihenjünk a vízpartokon, élvezzük a szabadságot. Kellő elővigyázatosság persze ekkor sem árt, különben kedvünket szeghetik a kellemetlenkedő apró vérszívók, vagy az erős napsütés. Ha mégis megtörtént a baj, igyekezzünk azt mihamarabb orvosolni.

TERÜLJ-TERÜLJ ASZTALKÁM

A jó levegő meghozza az étvágyat – ezt mindenki tudja. A legegyszerűbb, ha szendvicset, almát meg csokoládét visz magával a kiránduló. De ha egy picivel több időt szánunk az előkészületekre, akkor a természet adta örömökön, csodás látnivalókon kívül az asztali gyönyörűségeket sem fogjuk elfelejteni. Jó szívvel emlékezünk majd az aszalt gyümölcsökkel teli finom gyümölcskenyérre, amit a Királykútra vezető gyalogtúrán a forrás mellett fogyaszottunk el. Ahogyan arra is, amikor felmásztunk a Kőrishegyre, és a hátizsákból majd’ egy egész mexikói büfé kínálata tárult elénk.

A KÖZBIRTOKOSSÁG ÉS AZ ERDŐK

A erdők közös birtoklása ősi, még a feudalizmus előtti időből fennmaradt tulajdonlási forma. A feudális viszonyok közepette a földesurak között (örökösödés miatti aprózódás), a földesúr és a jobbágy (bár itt csak a használatra vonatkozott ), illetve a kiváltságos helyek, székelyek, szászok, jászkunok, hajdúk viszonylatában egyaránt általános volt a közös birtoklás. Igaz, a 18-19. században mind terhesebbé vált, amit nemcsak a közös tulajdonból, használatból adódó nézeteltérések, hanem az erdők általános állapota is mutatott.

ÚJRAGOMBOLT FÁK

„Gombold újra! Divat a magyar” – a tavaszi divatpályázat nyertes ötlete friss volt és merész. Megálmodója egy fi atal győri építészhallgató, Farkas Anett , akinek ruhakölteményeit a népi építészet inspirálta. A zsindelyes háztetők ihlett e Zsindely kollekció ruhái vékony falapocskákból készültek, és formavilágukon Makovecz mester nagy ívű szárnymotívumai, kupolái sejlenek fel.

TÍZÉVES ERDŐTERVEK

A manapság mind hangsúlyosabb fenntarthatóság az erdőgazdálkodásba már mélyen beágyazódott. Hiszen magát a szakmát is a szükség, az iparosodás keltette jelentős faanyag-igény hívta életre, és már az első erdőrendtartások is főként az erdei javak hosszú távú szavatolása érdekében születtek.

RITKASÁGOK, ÉRTÉKEK A SOMOGYI ERDÕKBEN

Somogy megye természetrajza rendkívül változatos. A homokpusztától a már-már hegyvidéki érzületet keltő Zselicségig a látnivalók széles tárházát kínálja, és ez rányomja bélyegét az erdőkre is. A térség vadállománya méltán világhírű. De olyan ritkaságot is rejtenek a belső-somogyi homokvidék égerlápjai, mint az adrovandra nevű szigorúan védett húsevő növény, amelynek az egész világon mindössze 50 lelőhelye ismeretes. Itt eni fennmaradását nagyban köszönheti a körültekintő erdőgazdálkodásnak. Mivel hazánk égerállományának a felét a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. kezeli, szinte letéteményese e harmadkori élő kövület megőrzésének.

A MAGYAR ERDŐK FEKETE ARANYA

A szarvasgomba mindig is a jólét, a gazdagság szimbóluma volt, s nincs ez másként ma sem. A vagyonos emberek kiváltsága, hogy ételeiket ezzel a különleges zamatú gombával fűszerezzék.

HIVATÁSA: ERDŐVÉDŐ

Többnemzedékes erdész családba született Csóka György az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) Erdővédelmi Osztályának vezetője. Mindig is a tölgyek egészségi állapota és a rovarok foglalkoztatt ák a legjobban, ezért magát egyszerűen csak a „hernyós-gubacsos embernek” említi. Járja az erdőket, vizsgálja az élő és élett elen környezeti tényezőket, számba veszi a kártevő és védett rovarokat. Mindezt azért, hogy unokáink is élvezhessék az erdők értékeit.

A SOKOLDALÚ BÜKK

Igazi sikertörténet a bükké (Fagus sylvatica). Míg sokáig gyomfának számított , és egy évszázada is csak tűzifaként, telített vasúti talpfaként, vagy éppen a hamuzsír gyártásához hasznosított ák, napjainkban az élet szinte minden területén találkozhatunk vele.

NE FÉLJÜNK A KÍGYÓKTÓL

Noha nagyot léptünk előre egy-egy terület hüllő- és kétéltűállományának nyomon követésében, még ma sem tudjuk bizonyosan, hogy hol, milyen fajok fordulnak elő a magyar erdőkben, mezőkön, mocsarakban. Így talán nem meglepő, hogy a közelmúltban két új hüllőfajt írtak le hazánkban. Ezért is fontos feladat, hogy a kétéltűekkel és a hüllőkkel foglalkozó szakemberek (herpetológusok) minél jobban megismerjék az élőhelyeket és gondoskodjonak azok védelméről. Ebben a munkában az erdészekre is támaszkodhatnak.

AMERIKAI COWBOYOK OROSZORSZÁGBAN

Medvegyev orosz miniszterelnök a napokban meglátogatott egy gazdaságot, amely az Egyesült Államokból nemcsak szarvasmarhákat importált, hanem meghívott néhány cowboyt is, hogy segítsenek fellendíteni Oroszország küszködő húsiparát.

  • ← Előző
  • 1
  • ...
  • 70
  • 71
  • 72
  • 73
  • 74
  • ...
  • 79
  • Következő →

    • A Mi Erdőnk magazin a Magyar Mezőgazdaság Kft. gondozásában jelenik meg.

    WEBSHOP

    LAPAJÁNLÓ

    Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.