Oldal 72/77
Az őszibarack Magyarország egyik legeredményesebben termesztett gyümölcseinek egyike. A nagy hagyományokkal rendelkező Buda környéki termőtáj is Pest megyében található, de Ceglédtől Szobig hasonlóan szép eredményeket érnek el. A termesztés legfontosabb kockázatát ma a téli és tavaszi fagykárok jelentik – amik idén is nagy mértékben befolyásolták a várható termésmennyiséget –, valamint a kártevők, kórokozók fellépése, károsításuk mértéke.
A Kleffmann és Partner Kft. mezőgazdasági panel-kutatásai keretében 2011-ben is felmérte a gazdák alma ültetvényekben történt növényvédő szer felhasználását. Minden szertípust figyelembe véve (gombaölő, rovarölő, atkaölő, gyomirtó), tavaly a növényvédő szerek összforgalma almatermésűekben (alma és körte) 5 milliárd forint volt. Ennek az összegnek 54 százalékát a gombaölő szerek, 36 százalékát pedig a rovarölő szerek forgalma adta.
A vetőmag bizalmi dolog. Ez az állítás sok minden másra is kiterjeszthető, viszont most a zöldborsó termesztése kapcsán egy folyamatról, ha úgy tetszik, összefogásról szólunk, amely visszahelyezheti régi pozíciójába ezt a fontos zöldségnövényünket. Május 23-án Nyíregyházán a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Kutatóintézetében a házigazda, a KITE zRt. és a Kulcsár Kft. együttműködéséről hallhattunk, majd röviden megnézhettük a náluk fenntartott fajtákat.
A gyár az alsó-szászországi Spellében található, hatalmas méretű. Itt gyártják a Krone azon eszközeit, amelyek a szálastakarmány termesztésében a világ élvonalát jelentik, azaz korszerűek, erősek, tartósak, és amelyekkel, a számítástechnika legújabb vívmányaival felszerelve, digitalizált takarmánytermesztést lehet megvalósítani. Idén május 15–16-án a nemzetközi sajtónak is bemutatták mindazokat az újdonságokat, amit fél évvel ezelőtt még nem nagyon láthattak. Indításként kitették a szakmai kiadványukat, címlapján a cég számára minden bizonnyal legfontosabb hírrel, miszerint a 2011-es hannoveri Agritechnicán gépeik és eszközeik öt innovációs érmet nyertek, egy aranyat és négy ezüstöt.
Ahogy eddigi történetében mindig, az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok ebben az évben is túlszárnyalta az előzőt: minden idők legnagyobb létszámú állatseregletét láthatta az érdeklődő közönség. A tejtermelő szekció megszokottan magas színvonala mellett a húsmarha bemutató egyre látványosabb, a létszám az előző év kiemelkedően jó felhozatalához képest is 30 százalékkal növekedett.
A Hód-Mezőgazda Zrt. kalászos fajtabemutatóra hívta a környékbeli gazdálkodókat május 29-ére, ahol a nagyüzemi kísérletek bemutatásán kívül három előadás is elhangzott, és amiket a több, mint kétszáz termelő nagy érdeklődéssel hallgatott. A kalászos vetőmagok szaporítási helyzetképéről Benke Zoltán, a NÉBIH osztályvezetője, a az idei gabonapiaci kilátásokról Garay Róbert, az AKI ügyvivője mondta el gondolatait. A Hód-Mezőgazda Zrt. integrációs ajánlatát Mikoláné Hegedűs Emese integrációvezető ismertette.
Május 25-én ünnepélyes keretek között felavatták Dunaföldváron a Pannonia Ethanol Zrt. gyárát. Az eseményen részt vett V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár, Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az USA budapesti nagykövete, valamint Dermot Patrick McGauran, Írország budapesti ideiglenes ügyvivője.
Nagy lehetőségeket jelenthet a világ agrárbeszállítói számára a rohamléptekkel növekvő keleti élelmiszer-kereslet, de ahhoz, hogy Magyarország is kivegye a részét a felfutásból, minél előbb fel kellene nőnünk. Van azért remény: a technológiaexportban van fantázia, és a baromfiágazat is kifejezetten sikeres üzleteket üthetne nyélbe arrafelé.
Meglehetősen groteszk, hogy a francia agrárkamara hivatalos szaklapja fenti címen közöl cikket 2012 elején Kína agrárpiacokat befolyásoló fellépéséről, a világpiaci élelmiszerárakat drasztikusan befolyásoló jelenlétéről. Nincs is mit kétségbe vonni ezen az állításon, ha meggondoljuk, hogy a világ mezőgazdasági terményimportján belül Kína részaránya egyre meghatározóbb. Az USDA adatai szerint a világ szójaimportjának 60, repceimportjának 23 százalékát, a szója- és a pálmaolaj 17–17 százalékát a kínai gazdaság szívta fel. Magyarország is törekszik a bilaterális gazdasági kapcsolatok fejlesztésére, ezen belül az agrár-külkereskedelmi lehetőségek minél jobb kihasználására, a közös érdekeken nyugvó kétoldalú kapcsolatok élénkítésére. Ennek a törekvésnek a jegyében került sor május elején több, a nagydiplomáciai lépéseket kiegészítő egyezmény aláírására.
A fiatal, újításra kész agrármérnök, Héjjas László szerint gazdálkodni csak jól érdemes. Ezért mindent megtesz, hogy a lehető legtöbbet hozza ki a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságból. A rengeteg befektetés, kísérlet, illetve saját mérésekből felépített adatbázis hozománya meg is látszik a termesztési eredményeken. Jóval kevesebb ideje, energiája maradna azonban a termelésre, ha a gazdaság ügyes-bajos dolgainak ügyintézéséhez, a hivatalos levelezéshez, jogértelmezéshez, adminisztrációhoz, a támogatási kérelmek benyújtásához nem talált volna szakmailag, emberileg egyaránt megbízható segítőre Túri Zoltán kamarai tanácsadó személyében.
Titokzatos, sok tekintetben egyedi, mégis minden megtalálható, ami egy erdőgazdasághoz tartozik, sőt még annál sokkal több is. Egy állami erdőgazdaság, aminek elválaszthatatlan része a múltja, az erdőgazdálkodás, a vadászat, a természetvédelem, egy település, egy üdülőcentrum, egy kisvasút. A HM Kaszó Zrt. a legkisebb területű a 22 állami erdőgazdaság között, mégis bátran mondhatjuk, hogy sok tekintetben a legnagyobbak közé tartozik.
Írott-kő, Őrség, Vend-vidék, Vasi–Hegyhát, Rába-völgye, Marcal-medence, Kemeneshát és Kemenesalja. Csupa érdekes név, melyek csodálni való természeti értékeket takarnak, s egyben letűnt történelmi korokra emlékeztetik napjaink természetjáróit, az erdő látogatóit Vas megyében, ahol az erdőterületek közel felét a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli.
Sokunk örömére a hosszú tél után immár végérvényesen beköszöntött a tavasz. Mind több időt tölthetünk a szabadban, élvezhetjük a nap jótékony sugarait, nagyokat kirándulhatunk. Ez pedig nem csak jó kedvre derít, de a szervezetünket is feltölti, ellenállóbbá teszi.
A lombfakadással egy időben nyíló madárcseresznyefa (Cerasus avium) már messziről szembetűnik az ébredező erdőben, mert virágai szinte teljesen fehérbe öltöztetik. De ez a hazánkban viszonylag kevés figyelmet kapó fafaj minden évszakban gyönyörű.
Hegyvidékeinken, kiváltképp bükköseinkben, gyertyánok között futó patakok mentén már messziről érezhetjük a medvehagyma fokhagymára emlékeztető illatát, ami semmiképp sem mondható kellemetlennek. A Mecsekben, Bakonybél környékén, vagy a Gerecsében szinte egybefüggő medvehagyma-mezők várják a tavaszi túrázókat. Jómagam legutóbb Pusztamarót környékén jártam medvehagyma-lelő kiránduláson.
Amikor az 1848. áprilisi törvényekkel az ország polgárait egyenlővé tették, egyben megteremtették az egységes polgári (föld)tulajdont is. Következésképpen az addigi úrbéri szolgálatok eltörlésével az „ellentételezésként” kapott földek és juttatások a jobbágyokhoz kerültek. A közös használatban volt erdők, legelők elkülönítése azonban csak hosszabb, akár több évtizedekig elhúzódó folyamat, az úgynevezett úrbéri elkülönítési perek során valósulhatott meg.
Hányféle hangon énekel a fa? Az erdő zúgásától a koncerten felröppenő hegedűdallamig hányféle tónusban szól? És micsoda varázslatos változásokon megy át? Hangszerkészítő mesterek hosszú századok óta kutatják a muzsikáló fák titkát. A hangszerek népes családjából a vonósok üdvöskéjét, a hegedűt kiragadva, néhány érdekességet mi is megtudunk Magyar József hangszerkészítőtől.
Az erdőgazdák legfontosabb tavaszi tevékenysége az erdősítés, melyhez a magok, illetve dugványok mellett a leggyakrabban facsemetét használnak.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
