Oldal 73/79
Vadregényes, természeti ritkaságokkal teli táj, várakkal, kilátókkal, kisvasutakkal, tanösvényekkel, letűnt korok emlékeivel. Ez így együtt tárul elénk Budapesthez közel, a Duna bal partján, zömmel az Ipoly Erdő Zrt. kezelésében álló csodaszép erdős vidéken.
Korunk legújabb szabadidős tevékenysége, a geocaching 2000-ben az Amerikai Egyesült Államokból indult világhódító útjára. A kezdeményezés gyorsan követőkre talált. Mára több ezer, apró ajándékokat tartalmazó dobozkákat rejtenek el szerte a világon, amelyekhez a közös weboldalon közzétett koordinátákat követve helymeghatározó készülék segítségével juthatnak el a csatlakozó jákékosok. A kincskeresés ősi szenvedélyén alapuló játék egyesíti a korszerű technikát a természetjárással és az ismeretterjesztéssel. A mind népszerűbb természeti kalandozásnak azonban árnyoldalai is vannak.
Itt a nyár! Ha tehetjük, menjünk kirándulni, járjuk az erdőt, pihenjünk a vízpartokon, élvezzük a szabadságot. Kellő elővigyázatosság persze ekkor sem árt, különben kedvünket szeghetik a kellemetlenkedő apró vérszívók, vagy az erős napsütés. Ha mégis megtörtént a baj, igyekezzünk azt mihamarabb orvosolni.
A jó levegő meghozza az étvágyat – ezt mindenki tudja. A legegyszerűbb, ha szendvicset, almát meg csokoládét visz magával a kiránduló. De ha egy picivel több időt szánunk az előkészületekre, akkor a természet adta örömökön, csodás látnivalókon kívül az asztali gyönyörűségeket sem fogjuk elfelejteni. Jó szívvel emlékezünk majd az aszalt gyümölcsökkel teli finom gyümölcskenyérre, amit a Királykútra vezető gyalogtúrán a forrás mellett fogyaszottunk el. Ahogyan arra is, amikor felmásztunk a Kőrishegyre, és a hátizsákból majd’ egy egész mexikói büfé kínálata tárult elénk.
A erdők közös birtoklása ősi, még a feudalizmus előtti időből fennmaradt tulajdonlási forma. A feudális viszonyok közepette a földesurak között (örökösödés miatti aprózódás), a földesúr és a jobbágy (bár itt csak a használatra vonatkozott ), illetve a kiváltságos helyek, székelyek, szászok, jászkunok, hajdúk viszonylatában egyaránt általános volt a közös birtoklás. Igaz, a 18-19. században mind terhesebbé vált, amit nemcsak a közös tulajdonból, használatból adódó nézeteltérések, hanem az erdők általános állapota is mutatott.
„Gombold újra! Divat a magyar” – a tavaszi divatpályázat nyertes ötlete friss volt és merész. Megálmodója egy fi atal győri építészhallgató, Farkas Anett , akinek ruhakölteményeit a népi építészet inspirálta. A zsindelyes háztetők ihlett e Zsindely kollekció ruhái vékony falapocskákból készültek, és formavilágukon Makovecz mester nagy ívű szárnymotívumai, kupolái sejlenek fel.
A manapság mind hangsúlyosabb fenntarthatóság az erdőgazdálkodásba már mélyen beágyazódott. Hiszen magát a szakmát is a szükség, az iparosodás keltette jelentős faanyag-igény hívta életre, és már az első erdőrendtartások is főként az erdei javak hosszú távú szavatolása érdekében születtek.
Somogy megye természetrajza rendkívül változatos. A homokpusztától a már-már hegyvidéki érzületet keltő Zselicségig a látnivalók széles tárházát kínálja, és ez rányomja bélyegét az erdőkre is. A térség vadállománya méltán világhírű. De olyan ritkaságot is rejtenek a belső-somogyi homokvidék égerlápjai, mint az adrovandra nevű szigorúan védett húsevő növény, amelynek az egész világon mindössze 50 lelőhelye ismeretes. Itt eni fennmaradását nagyban köszönheti a körültekintő erdőgazdálkodásnak. Mivel hazánk égerállományának a felét a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. kezeli, szinte letéteményese e harmadkori élő kövület megőrzésének.
A szarvasgomba mindig is a jólét, a gazdagság szimbóluma volt, s nincs ez másként ma sem. A vagyonos emberek kiváltsága, hogy ételeiket ezzel a különleges zamatú gombával fűszerezzék.
Többnemzedékes erdész családba született Csóka György az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) Erdővédelmi Osztályának vezetője. Mindig is a tölgyek egészségi állapota és a rovarok foglalkoztatt ák a legjobban, ezért magát egyszerűen csak a „hernyós-gubacsos embernek” említi. Járja az erdőket, vizsgálja az élő és élett elen környezeti tényezőket, számba veszi a kártevő és védett rovarokat. Mindezt azért, hogy unokáink is élvezhessék az erdők értékeit.
Igazi sikertörténet a bükké (Fagus sylvatica). Míg sokáig gyomfának számított , és egy évszázada is csak tűzifaként, telített vasúti talpfaként, vagy éppen a hamuzsír gyártásához hasznosított ák, napjainkban az élet szinte minden területén találkozhatunk vele.
Noha nagyot léptünk előre egy-egy terület hüllő- és kétéltűállományának nyomon követésében, még ma sem tudjuk bizonyosan, hogy hol, milyen fajok fordulnak elő a magyar erdőkben, mezőkön, mocsarakban. Így talán nem meglepő, hogy a közelmúltban két új hüllőfajt írtak le hazánkban. Ezért is fontos feladat, hogy a kétéltűekkel és a hüllőkkel foglalkozó szakemberek (herpetológusok) minél jobban megismerjék az élőhelyeket és gondoskodjonak azok védelméről. Ebben a munkában az erdészekre is támaszkodhatnak.
Medvegyev orosz miniszterelnök a napokban meglátogatott egy gazdaságot, amely az Egyesült Államokból nemcsak szarvasmarhákat importált, hanem meghívott néhány cowboyt is, hogy segítsenek fellendíteni Oroszország küszködő húsiparát.
Június 28. és július 1. között látogatható Alsó- Ausztria meghatározó kiállítása, az Inter-Agrar, amely az idén számos újdonságot kínál az odalátogatóknak. A mező- és erdőgazdálkodás mellett a lakás, az építkezés, a lakberendezés, a kert és a szabadidő témakörei lesznek képviselve. Ezúttal 560 kiállító termékkínálata várja a résztvevőket.
A SUNWO Zrt. és a Szent István Egyetem a zöldenergiatermelés ékkövének tartott kínai császárfa (Paulownia) Smaragdfa ® védjegyet viselő fajhibridjének hazai adaptációjával, illetve hasznosítási lehetőségeivel kapcsolatos kutatásokra kötött megállapodást. Az együttműködő felek a Növények Napja programsorozat keretében május 18-án facsemetéket ültettek a Genetikai és Biotechnológiai Intézet kísérleti terén, Gödöllőn.
A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara május 17-én Budapesten köszöntötte a magyar állatorvosképzés születésének 225. évfordulóját. Az első állatorvoslást oktató tanszék, az Állatgyógyászati Tanszék és Állatgyógyintézet, 25 évvel a világ első állatorvosi iskolájának alapítása után, 1787-ben alakult a Pesti Egyetem Orvosi Karán. Az intézmény hazánk egyetlen állatorvos-képző intézményének, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának jogelődje. A kar aulájában rendezett ünnepi ülést és az alapító Tolnay Sándor emlékművének koszorúzását megtisztelték jelenlétükkel az Európai Állatorvosképző Intézmények Szövetsége (EAEVE) rektorai és dékánjai, akik a megelőző napokban tartották közgyűlésüket és konferenciájukat, továbbá Kardeván Endre, a VM élelmiszerlánc- felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára, országos főállatorvos.
A Simon és Simon Kft. panziójában, a FruitVeB meghívására összegyűlt gyümölcstermesztők megismerkedhettek az országgyűlési képviselő házigazda 80 hektáros agárdi kertészeti vállalkozásával. Az édesapja által telepített gyümölcsfák és szőlő gondozása mellett L. Simon László újonnan borszőlőt is telepített. A családi vállalkozás 1991-ben indult, az agrármérnök apa és bölcsészdiplomája mellett szőlész-borász mérnöki végzettséggel rendelkező fia részvételével. Édesapja halála óta L. Simon László egyedül viszi tovább a munkát. Összesen 80 hektáros a gazdaság, ebből 20 hektár kajszi, 16–16 hektár meggy, illetve alma, 10 hektár szilva, 3,5 hektár bodza, 4,5 hektár csemegeszőlő és 16 hektár a borszőlő. Az ültetvények több, mint negyede a 2002- ben épült panzió körül terül el, mind a 28 hektár öntözhető. Ehhez saját, több, mint 100 méter mély fúrt kútból nyerik a vizet, de az ültetvények aljában bővizű patak is csordogál.
A Szent István egyetem rektora és a Magyar Lovas Szövetség elnöke 2007-ben kötött együttműködési megállapodást a másoddiplomát adó felsőfokú lovasképzésre. Ezzel sikeres, egyedi vállalkozás indult útjára. A házigazda az egyetem világhírű, idén 225 éves – korábban egyetemként működő – Állatorvos-tudományi Kara. Azóta három szemeszterben – az idén végzőkkel együtt – hetvenen szereznek diplomát a Lovastanár (hippológus) szakon.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
