Baranya egyike hazánk legváltozatosabb földrajzi adott ságokkal rendelkező megyéinek. Ártér, dombság és hegyvidék harmonikusan kapcsolódik egymáshoz: ott folyik a Dráva, ártéri erdőterületekkel kísérve, tőle északnyugatra húzódik a pannonkori Zselic dombvidék, kelet-nyugati irányban pedig a Mecsek-hegység, amely a Dél-Dunántúl egyik legnagyobb szigethegye. Legmagasabb csúcsán, a 682 méteres Zengőn nyílik április végén, május elején a Bánáti bazsarózsa (Peonia officinális var. Banatica), a Mecsek egyik legszebb védett növénye. Becslések szerint a világon fellelhető teljes állomány 90%- a Magyarországon található.
Vadregényes tájak
A magyaregregyi völgyből érhető el a Máré-vár, amelyet először 1316-ban említenek az oklevelek. Ma reneszánsz kőtár, ré gé sze ti és a környék állatait, növényeit bemutató kiállításnak ad helyet. A néhány kilométerre fekvő Pusztabányán a 18. században üveghuták működtek, ezek romjai, valamint egy újjáépített huta ma is látható a Mecsekerdő Zrt. által gondozott ipartörténeti emlékhelyen. Természeti szépségeivel ragadja meg a kirándulókat a közeli Kisújbánya.
A „magyar Svájcnak” is nevezett üdülőfalu fő látnivalója a Szent Márton tiszteletére 1794-ben épült templom és Borsi-Lakatos László szobrászművész szoborparkja. A Kis újbá nya fölé emelkedő Cigány-hegyi kilátóról gyönyörű panoráma nyílik a környező erdő borított a hegyekre és völgyekre.
A páratlan szép ségű Óbányai-völgyön át a szomszédos egyutcás faluba, Óbányára juthatunk. A fésűs beépítésű település legtöbb lakóháza oldaltornácos, hagyományos német parasztház.
A völgyben több csodás természeti jelenség is megfi gyelhető: mészkőlépcsőkön csobogó patakocska, a Csepegőszikla, amely egy kis cseppkőbarlang, vagy a Ferde-vízesés, amelyet a vulkáni erők hoztak létre.
Óbánya mellett találhatók a Réka-vár maradványai. A hagyomány szerint ott született Skóciai Szent Mar git, Szent István kirá ly unokája, aki III. Malcolm skót király felesége lett . Margit sokat tett a skót állam kialakulásáért és a katolikus vallás elterjesztéséért. Kultúrát vitt a királyi udvarba, kórházakat, menedékhelyeket építt etett . Ezért 1251-ben szentt é avatt ák. Kis csontereklyéjét a mecseknádasdi templomban őrzik.
Ezeréves történelem
Látványos karsztjelenségekkel: víznyelőkkel, töbrökkel, töbörvölgyekkel találkozhat a túrázó a Pécstől északra fekvő Közép-Mecsekben, ahol a felszín alatt több barlang is rejtőzik. A hűvös, északias oldalakat árnyas gyertyános-tölgyesek és fenséges bükkösök borítják.A Közép-Mecsek legmagasabb pontján, Árpádtetőn működik a Mecsek erdő Zrt. Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskolája, valamint az ország első, erdei környezetben megépített kalandparkja, a Mecsextrém Park.
Területének jelentős része akadálymentesített és több játék mozgáskorlátozott ak által is használható vagy használhatóvá tehető. Különlegességnek számít az 1300 m hosszú erdei mozgássérült tanösvény, melyet kerekesszékesek is könnyen igénybe vehetnek.
Az Árpádtető mellett i erdőben áll az az öreg kocsányos tölgy, amely Pécs első erdőmesterének, Tripammer Károlynak állít méltó emléket, akinek nevéhez fűződik a mecseki erdőgazdálkodás megalapozása, és aki igen sokat tett a Mecsek erdészeti és turistaútjainak kiépítéséért. Néhány kilométerrel arrébb igazi turisztikai és történelmi látványosság a permi homokkőből épült Jakab-hegy (602 m) a Pálos kolostor romjaival, az avar gyűrűvel, amely a Kárpát-medence egykori legnagyobb földvárában lakók temetkezési helye volt, valamint a Kővágószőlős felé meredeken leszakadó tömött konglomerátumból az ún. „Babás szerkövekkel”.
Fekete István emléke
A Baranya megye nyugati részén elterülő Zselic több famatuzsálemmel, például a 250 éves nagyvátyi mezei szillel vagy a 150 éves almamelléki barkócaberkenyével büszkélkedhet. A terület alaposabb megismerését a Fekete István emlékösvény és az Almamelléki Állami Erdei Vasút könnyíti.
Előbbit azért hozta létre az erdőgazdaság, mert az ismert író, aki okleveles gazda volt, 1926-1929. között segédtisztként ezen a vidéken dolgozott és vadászott gróf Mailáth György hitbizományi uradalmában, Bakócán. Ott szerzett élményeit, illetve a félévszázados szép vadászélet gazdag tapasztalatait Hollófészek és Felsőkövesd között , a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kék Túra útvonal mellett i táblákon olvashatják el a kirándulók.
Az ország legkeskenyebb (600 mm) nyomtávú kisvasútja 111 éve áll szolgálatban: a Zselici Csühögőt Biedermann Rezső báró hozta létre, ma már csak személyszállításra használják Almamellék és Sasrét között . A pálya széles, szép panorámájú völgyön halad 7 km hosszan, a kiinduló állomáson erdészeti és kisvasúti kiállítás tekinthető meg, a végállomáson pedig patinás vadászkastély, valamint a Kikerics Erdészeti Erdei Iskola található.
A legidősebb kocsányos tölgy
Sajátos látnivalókat kínál a Dél-Baranyában, zömmel a Dráva árterületén elterülő Ormánság. A térség neve éppen onnan származik, hogy a falvak úgynevezett „ormákra”, azaz a vizes területekből kiemelkedő dombokra épültek. A kistérséget határmentisége elzárta a gyors gazdasági fejlődéstől, ugyanakkor ennek révén megőrizte táji, természeti, néprajzi, építészeti értékeit. Bogdása környékén áll az ország legnagyobb és legidősebb kocsányos tölgye címre pályázó fa, amelynek korát mintegy 200 évre becsülik a szakemberek. A fa törzskerülete 7 m 60 cm, magassága 26 m.
A Dráva folyó és a halastavak jó lehetőséget kínálnak a sporthorgászatra. A természeti kincseket tovább gazdagítják az olyan mesterséges építmények, mint a sellyei Draskovich-kastély és az azt övező park, ami Dél-Dunántúl legjelentősebb arborétuma, sok ritka növénynyel. A természeti körülményekhez, a gyakori árvizekhez alkalmazkodva váltak jellemzővé az úgynevezett talpas házak. Az Ormánságban évszázadokon át református magyarok éltek, festett kazett ás templomaik komoly értéket képviselnek.
