Az Erdőgazdaság által kezelt területek zöme (közel 31 ezer hektár) viszonylag gyenge termőképességű erdő, hiszen a lőtereket, gyakorlótereket a mezőgazdasági hasznosításra kevéssé alkalmas vidékeken hozták létre. A gazdálkodásunk öt nagyobb (4000-10 000 hektár) és húsz-egynéhány kisebb területre tagolódik, amelyek rendkívül különböznek egymástól. A hegyvidéki bükköstől a középhegységi-dombsági tölgyeseken, csereseken keresztül az alföldi akácosokig és nyárasokig, szinte minden erdőtípus (kivéve a vizes területek ligeterdőit) előfordul köztük.
Rendkívül változatos
A Bujáki Erdészet a Cserhát festői lankái között zömében tölgyes és cseres erdőket kezel. A Lovasberényi Erdészet a Velencei-hegység nagyon száraz, vékony talajú erdőterületeiről gondoskodik, a vadregényes Gerecse északi fele alkotja a Sütt ői Erdészet területét, a Tapolcai-medencében az Ős-Duna vastag kavicshordalékán fekszik az Uzsai Erdészet, míg a Táborfalvai Erdészet a Dabas környéki homokbuckák nem régen telepített akácosaival és nyárasaival gazdálkodik. A budapesti erdőgazdasági központ kezeli a többi, kisebb katonai területen található erdőt és fásítást.
A honvédelem céljainak elsődlegessége mellett az általunk kezelt erdők jelentős része természetvédelmi oltalommal is védett. A Süttői Erdészetnél található a Gerecsei Tájvédelmi Körzet nagyobbik fele, a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet jelentősen érinti a győri erdőket, de több kisebb országos és helyi védett ségű terület – sőt a Gerecsében egy erdőrezervátum is – áll az Erdőgazdaság kezelésében. A Natura 2000 besorolású területekkel együtt a kezelt erdők kétharmada áll természetvédelemi oltalom alatt. A gyenge termőhelyi adott ságok következtében a talajvédelmi erdők vannak túlsúlyban (főleg Lovasberényben, de Sütt őn és Uzsán is), ahol mindenféle erdőgazdálkodási munka, köztük a fakitermelés is erősen korlátozott és kizárólag az erdőállomány fenntartását célozza.
|
A Bujáki hegyvidék legmagasabb pontján, a Sasbércen álló kilátót a 20. század elején erdészlak és vadászház céljára építt ett e a birtokos, Pappenheim Szigfrid. Tervezője Franz Zell, neves bajor építész. Az épület a II. világháború után teljesen tönkrement, az Erdőgazdaság 2002-ben újított a fel. Jó időben az Alacsony-Tátra bércei, a Duna-kanyar csillogása látszik a körerkélyéről, keleten a látóhatárt a Mátra alkotja, dél felé az Alföld síksága tárul a szemünk elé. |
Fokozatos megújítás
Az erdők fenntartását és védelmét viszonylag kis létszámú szakszemélyzet végzi. A működés költségeit zömében a fakitermelés bevételéből fedezzük. A kitermelhető faanyag mennyiségét az erdészeti hatóság által készített hosszú távú erdőterv határozza meg, ügyelve arra, hogy nagy vágásterületek ne keletkezzenek. Alighanem a világ egyik legszigorúbb erdőtörvényét betartva, hazánkban minden kivágott fa helyett újakat kell ültetni, vagy segíteni kell az erdőt a természetes megújulásban. Újabb fakitermelésre csak akkor kapunk lehetőséget, ha a korábban kivágott erdőállományt sikeresen felújított uk. A természet- és talajvédelmi okból fakitermeléssel nem érintett erdőrészleteken felül erdőgazdaságunknál is egyre nő a „szálaló” módon kezelt erdők aránya. Az erdőtervek által biztosított fakitermelési lehetőségeknek mintegy 60-70 %-át használjuk ki. Ez az arány – a rendkívül takarékos gazdálkodás és az egyéb gazdálkodási tevékenységek árbevételével együtt – szűkösen elegendő az erdők és a minimálisan szükséges személyzet fenntartására úgy, hogy kiegyenlíthetők a honvédelmi és természetvédelmi korlátozások kedvezőtlen hatásai is. A bevételek növelésére ezért az Erdőgazdaság az alaptevékenységét egyebek között vadgazdálkodással egészíti ki.
|
A kezelésére bízott erdők fenntartását, fejlesztését, a feladatául meghatározott védelmi (honvédelem, természetvédelem stb.) és közjóléti (ökoturisztikai és erdőpedagógiai/környezeti nevelési) tennivalókat az állami költségvetés támogatása nélkül végzi a HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Mivel a faállomány az elsődleges forrása az Erdőgazdaság működésének, a vállalat alapvető érdeke az erdők minőségének, fatermő képességének és biológiai sokféleségének megőrzése, lehetőség szerinti gyarapítása. Ezt a célt szolgálják az erdő fenntartásához kapcsolódó ágazatok, így a vadgazdálkodás is, amelynek szerepe az erdők ökológiai egyensúlyának megtartásában a legfontosabb. Magyarországon ugyanis ez a feladat ma már nem a farkasokra, a medvékre, vagy a hiúzra hárul, hanem az emberekre. |
Okszerű vadgazdálkodás
A Süttői, a Lovasberényi és a Táborfalvai Erdészet folytat vadgazdálkodást. Az első kettő „nagyvadas” terület, ahol jellemzően gímszarvas, dámszarvas, muflon, vaddisznó és őz kerül terítékre. A táborfalvai terület „apróvadas”, fácán és mezei nyúl vadászatának lehetőségével, valamint őz és újabban egyre növekvő számban vaddisznó elejtésével. A vendégvadásztatás árbevétele hozzájárul az erdőfenntartás költségeihez, de
a legfontosabb cél ezeken a területeken is az erdő természeti egyensúlyának fenntartása. A másik két „nagy” erdészetnél – Bujákon és Uzsán – vadászati egyesületek végzik a vadgazdálkodást. Ebből adódóan a vadállomány és az erdő ökológiai egyensúlya sokszor csorbát szenved, ami további, az erdőfenntartásra szánt költségek felhasználásával állítható csak helyre.
Hulladékból energia
A másik jelentős gazdasági tevékenységünk a biomassza-alapú hőszolgáltatás és áramtermelés. Erdőgazdaságunk rendelkezik Magyarország eddig egyetlen fahulladék-tüzelésű erőművével, amely kommunális távfűtési feladatot lát el piaci alapon. A szentendrei erőmű évente közel 20 000 tonna fahulladékot, főként fakérget éget el, és ezzel mintegy 3000 embernek biztosít fűtést és meleg vizet, miközben a „hulladékhő” hasznosításával villamos áramot táplál a közhálózatba. 
Ezzel a megoldással évente mintegy 20 000 köbméter (import!) földgáz megtakarítására nyílik lehetőség. A fa, fahulladék elégetése sokkal kíméletesebb módja az energia-előállításnak, mint a gáz, vagy a kőolaj felhasználása. Ugyanis ahogyan az elhalt faanyag korhadása, úgy a tűzifa helybeni elégetése során felszabaduló vizet és szén-dioxidot is újra beépítik szervezetükbe az újonnan növekvő fák.
Közjólét, természetvédelem
Az általunk kezelt erdők nemcsak védelmi célokra és a termelési feladatok megvalósítására alkalmasak, hanem tág terepet nyújtanak a kikapcsolódásra, pihenésre vágyóknak. Az öt erdészet nem szűkölködik természeti szépségekben, a gyönyörű tájakon – a Cserhát, a Gerecse, a Velencei-hegység, a dabasi turjános és homokvidék, a Nyugat- Bakony és a Tapolcai-medence – ritka növények és érdekes állatok fi gyelhetők meg. Az Erdőgazdaság kezelésében van a sasbérci kilátó Bujákon és a neszmélyi arborétum, valamint több ökológiai, erdészeti és geológiai tanösvény várja a kirándulásra, felfrissülésre vágyókat. A Társaság tulajdonosa, a Magyar Fejlesztési Bank hatékonyan támogatja a közjóléti programok szervezését és az új létesítmények építését.
Az elmúlt évtizedek elmaradásainak behozására azonban hosszú idő és további források szükségesek.
A közjóléti és a védelmi célok összehangolását szolgálják a győri és a táborfalvi területen az EU támogatásával – a Honvédelmi Minisztérium és a nemzeti parkok (Fertő-Hansági NP és Duna- Ipoly NP) részvételével – elkezdett környezetvédelmi „LIFE+projektek”, amelyek a területek eredeti állapotának visszaállítására és a természeti értékek megőrzésére irányulnak.
