Visegrádon, a Mogyoróhegyen például a tojásdobás, a tojásfa-díszítés, a törött hímes tojás összerakása kelti életre a falusi, paraszti hagyományokat. A böjti időszak a tavasz és a tél harca is. Ennek megfelelően a játékosok két csapata küzd egymással: a telet a Kisze, a tavaszt a Villő csapat jeleníti meg. S csak reménykedünk, hogy a küzdelemben a Villő csapat kerekedik felül… A tavasz győzelmét aztán kiszebáb-égetéssel ünnepeljük.
A játékok mellett persze a húsvéti készülődésről sem feledkezünk meg. A kézműves kuckóban különféle technikákkal készülnek a hímes tojások. S ha nem tojás, hát hagyományos húsvéti állatok: bárány, csibe, tyúkocska születik az ügyes gyermekkezek által. A fiúknak pedig régi locsolóverseket tanítunk.
Az Erdei Művelődés Háza konyhájában is folyik a sürgölődés: kalácstésztából bárány, linzertésztából lekváros hímes tojás, vagy hamuba sült pogácsa sül. A visegrádi erdők-rétek még csak ébredeznek a téli álmukból. Így a böjti sétákon meglepetésszerűen bukkannak a gyermekek egy-egy nyíló virágra. Ezen a vidéken a legnagyobb élmény a leánykökörcsin-virágzás megfigyelése. Ám a gyermekek természetvédőhöz illő módon csak szemmel gyönyörködnek a bársonyosan lila ritka virágban, hiszen ez a védett, a környék egyik féltve őrzött kincse.
S hogy a böjti estékre is jusson egy kis szórakozás, a Visegrád környéki német lakosság fiataljai péntekenként sajbázással töltik az estéiket. A fiúk tűzben felizzított lyukas fakarikákat – sajbákat – bottal repítenek minél messzebbre, s a távolabb álló lányoknak küldik ezzel a kiáltással: Sajba, sajba, sajba, legyen ez a sajba Katinkáé! A lányok pedig hangos visongással fogadják a kapott üzenetet.
A böjti időszak hétvégéire, a tavaszi szünetre, illetve a húsvétra egyaránt kínálunk színes programokat a 40-42. oldalainkon. A programok tervezése előtt azonban érdemes rákattintani az állami erdőgazdasások honlapjára is.
