Menyét – teste akár a kígyóé
A világ legkisebb ragadozója, az eurázsiai menyét szinte egész Magyarországon teljesen közönséges állatnak számít. A nőstény testtömege 4-8 dekagramm, s hatalmas az a hím, mely a 20 dekagrammot eléri. Testhosszuk 20 centiméter körüli. Meglehetősen falánk állatok, gyors életritmusuk miatt szinte éjjel-nappal vadásznak. Egy kölyköt nevelő nőstény naponta akár 10-15 mezei pockot is képes zsákmányolni. Az erdőn- mezőn járva ritkán kerül szemünk elé, legtöbbször akkor láthatjuk, amikor 12-30 centiméteres ugrásokkal haladva, időnként felegyenesedve portyázik. Az idős nőstények évente 2-3-szor ellenek, 33-37 napi vemhesség után 4-12 kölyök születik. E faj különlegessége, hogy ragadozó állat létére a nőstény még a szoptatási időszakban újravemhesülhet.
Hermelin – változtatja a színét
Bár a hermelin az egész országban elterjedt, mára mégis csak szigetszerűen fordul elő. Szereti a vizes, mozaikos területeket, s általában messze elkerüli az emberi településeket. A faj fő jellegzetessége, hogy bundája színe az évszaktól függően változik. Hátuk nyáron vörhenyes barna, télen viszont fehér. Hasuk télen-nyáron fehér, farkvégük szintén egész évben fekete. Ez utóbbi jegy alapján könnyen megkülönböztethetjük a rokonaitól. A hermelinek februárban és márciusban párosodnak, ennek hatására érnek meg a petesejtek, s csak két hét múlva ágyazódnak be a méhszarvakba. 
A nőstény így viszonylag hosszú, mintegy kéthónapos vemhesség után hozza világra 2-6 apró kölykét a zsákmányállatok szőrével puhára kibélelt üregben. Egyes felmérések szerint a hermelinállomány hazánkban drasztikusan csökken, pedig bundája már kiment a divatból…
Házi görény – a patkányvadász
A házi görény úgy a síkvidéken, mint a dombságainkon egyaránt közönséges, és portyázásai során lakott területeken is felbukkan. Kiváló úszó, viszont a nyesttel ellentétben nem szívesen mászik fára. Ahol csak teheti, kerüli nagyobb testű rokonát. Érdekesség, hogy prédaállat-fajait leginkább az befolyásolja, hogy a kölykök számára anyjuk mit hordott. Tápláléklistáján a nyulaktól kezdve a kétéltűeken, hüllőkön keresztül az ízeltlábúakig sok minden szerepelhet, de leggyakrabban a patkányokat ritkítja. Háziasítása már 2500 évvel ezelőtt megkezdődött. 
A domesztikált házi görényt, a vadászgörényt régebben elsősorban patkány- és üreginyúl-vadászatra használták, napjainkban pedig elsősorban divatos hobbiállat. Az elszabadult vadászgörény a vadon élő házi görénnyel párosodhat, ami nemkívánatos genetikai hanyatlást okoz.
Nyest – a nem kívánt albérlő
A legismertebb menyétfélénk, amely igen gyakran „összetűzésbe kerül” az emberrel. Népies neve – kőnyest – arra utal, hogy hajdanán szívesen tanyázott sziklarepedésekben, barlangokban. Mára azonban elsősorban padlásokon húzza meg magát. Komoly károkat okozhat gyakori rágásával. A hűvösebb idő beálltával előszeretettel mászik be az autók motorházába, ahol melegedés közben a különféle kábeleket, műanyag alkatrészeket teheti tönkre. 
Ez ellen nehéz hatásosan védekezni. Vannak, akik nyestriasztó spray-vel, mások a motorházba elhelyezett, ökölnyi emberi hajcsomóval próbálják távol tartani a hívatlan látogatót. Ha nem zavarják, nappal is aktív e mindenevő kisragadozó.
Nyuszt – a „fanyest”
Nem véletlen népies elnevezése: elsősorban dombvidéki erdeinkben lakik, s kerüli a köves, sziklás területeket. Leginkább a fákon mozog, még a mókust is könnyen zsákmányolja. Napjainkban az erdősítések hatására megjelent az Alföldön is. Könnyen összetéveszthető a nyesttel, de talppárnája szőrös, szutyakja (az orrnyílások és a felsőajak egybeolvadt tájéka) fekete, és torokfoltja kicsit barnásabb, nem ágazik el villásan.
Molnárgörény – a sztyeppék lakója
A nálunk meglehetősen ritka molnárgörény a sík vidékek lakója, s megtévesztésig hasonlít a házi görényhez. Leginkább világosabb, vörösesebb bundája különbözteti meg a barnásfekete rokonától. Messze kerüli a lakott területeket, s a mezei pockok és a hörcsögök mellett igen sok ürgét is zsákmányol. Az alom általában 7-10 utódból áll, de megközelítheti a 20-at is. Egyes források szerint a faj csak mintegy 80 éve jelent meg hazánkban, s hibridizálódhat a természetben is a házi görénnyel. E rokonával ellentétben védelem alatt áll, akárcsak a hermelin.
Hogy könnyebben megismerhessük ezeket a rejtett életű emlőseinket, érdemes ellátogatni a Budakeszi Vadasparkba, ahol Mezei János és munkatársai zárt térben is tartják, tanulmányozzák életüket.
