A zárt erdőállományok mellett a táj különös és jellegzetes növénytársulásai a fás legelők, vagy más néven legelőerdők. Az utóbbi mintegy húsz év megváltozott tájhasználatának következtében – a legeltetés megszűnésével – ezek a társulások jelentősen átalakultak: módosult a lágy szárú növények fajösszetétele, és cserjefajokban gazdag, a környező erdők fafajaiból álló erdő verődött fel.
A spontán létrejött erdők azonban szintén gazdag tárházai a famatuzsálemeknek, sok tekintélyes méretű tölgy-, bükk-, cser-, vagy kőrisfával büszkélkedhet a vidék. Több fafaj országos rekordere található a megyében. Tavaly egy felsőmocsoládi hárs lett az Év Fája, és Somogy öregfás gazdagságát mutatja, hogy az első nyolc helyezettből öt a megyében él. Közöttük van az ötvöskónyi hárs is, mely a negyedik helyezésen kívül különdíjként a Hős Fa címet kapta, mert bár léte többször is veszélybe került, hősies módon minden csapást túlélt.
Az Erdőkerülő, a megye erdőterületének mintegy felét kezelő SEFAG Zrt. üzemi lapja, több mint húsz éve kezdte sorra venni a megye – többnyire természetes élőhelyeken található – famatuzsálemeit. Az azóta bemutatott 85 évszázados fából most nyolcat választottunk ki.
|
Libickozma határában, az egykori Kopár puszta és Mesztegnyő felé vezető út mellett áll egy göcsörtös öreg kocsányos tölgy. Még a múlt század elején történt, hogy az uradalmi erdész a közelben rosszul lett, és az erdei munkások alatta ápolták, onnét vitték orvoshoz. Akkor megfogadta, hogy ha meggyógyul, hálából emléket állít a fánál Szűz Máriának. Felgyógyulása után tartotta is a szavát, a fa odvában kialakított helyre egy Szűz Mária képet helyezett, a környéket rendbe tette, és kis díszkerítéssel vette körül a fát. Azóta nevezik a környékbeliek Képes fának az öreg tölgyet. 1944–45 telén a falujuk közelében dúló harcok elől erre menekültek a mesztegnyőiek. A Képes fánál megállva imádkoztak Szűz Máriához segítségért, majd amikor elvonult a front, visszafelé menet ugyanott mondtak hálaimát a megmenekülésükért. GPS: É: 46. 5135361°; K: 17. 5257194° |
A szőkedencsi hársfa A legenda szerint a középkori Dencs falu temploma és temetője mellett állt egy szép hársfa. Az 1550-es években a törökök elpusztították a templomot és a falut, csak a fa maradt a helyén. A lakosság a közeli mocsárvilágban lévő Piros szigetre menekült.
Később – amikor a környék már kiszáradt – a sziget helyén új falut építettek, a mai Szőkedencset, míg a falu temetője továbbra is a régi helyen, a 600 évesre becsült fa körül van. A fát 1980-ban védetté nyilvánították. A két törzs kerülete 720, illetve 520 cm. GPS: É: 46. 556111°; K: 17. 2608334° |
|
A közel két méter törzsátmérőjű kocsányos tölgy Alirét-puszta közelében, a Lulláról Ságvárra vezető erdei út mentén él. Oldalára egy üvegajtós ládikót erősítettek, benne kereszt, Mária-szobor és szentképek vannak. A környékbeliek Képes faként ismerik ezt a nevezetes matuzsálemet. Története közel félezer évre tekint vissza, még akkor is, ha a fa ennél valószínűleg fiatalabb. Andocson él a legenda, mely szerint a mohácsi vész előtt, 1520 körül angyalok hozták el a kegykápolnát egy éjjel Kalocsáról, a csodatévő Mária-szoborral együtt, és tették le jelenlegi helyére. E legendának köszönhető, hogy Andocs a mai napig ismert búcsújáróhely. Több egyházi közösség – akik Mária népének érzik magukat – szervez ide évente zarándokutat, amelynek egyik állomása ennél a fánál van. GPS: É: 46, 8225889°; K: 18,0551083° |
Babócsától délre, a Dráva közelében, a parttól többszáz méter távolságra jónéhány idős feketenyár él. Elhelyezkedésük, környezetük arról árulkodik, hogy egykor ott húzódott a folyómeder. Azonban a szeszélyes folyó, amely napjainkban is folyamatosan építi/bontja a partját, viszonylag rövid idő, néhány évtized alatt távolabbra húzódott. A képen látható példánynak a mellmagasságban mért törzskerülete 662 cm. Ezek az öregek jelentős genetikai értéket képviselnek. A könnyű kereszteződésnek köszönhetően a fiatalabb nyár generációk gyakran már nem a fafajukra jellemző tiszta génállománnyal rendelkeznek, míg az öregeknél ez még fellelhető. GPS: É: 45, 968889°; K: 17,3225° |
|
Somogy minden valószínűség szerint leghatalmasabb kocsányos tölgye a Szentborbás és Tótújfalu közötti országút közelében, az egykori fás legelőn található. Törzsének kerülete 701 centiméter, magassága és koronaátmérője körülbelül 26 méter. A rajta elhelyezett tábla tanúsága szerint védett fa. GPS: É: 45,8908334°; K: 17. 6652777° |
A képen látható, 512 cm törzskerületű szép bükk, több hasonló méretű fajtársával együtt, Zselickisfalud határában, a Hátnyáras nevű területen díszlik. Egykor a legelő ékességei voltak, de védelmet is nyújtottak embernek, delelő állatnak. Valami folytán Mátyás király fájaként említik a régiek, noha biztos, hogy az uralkodó ezt a példányt nem láthatta, hiszen a kora alig haladhatja meg a két évszázadot. GPS: É: 46,248333°; K: 17, 735278° |
