Oldal 62/78
Pár hete még élveztük a kellemesen simogató késő őszi időt, a napsütést. Majd hirtelen beköszöntött a tél. Szomorkodni azonban semmi okunk, hiszen ez az évszak legalább annyi örömöt, szépséget tartogat, mint bármelyik. Így például a téli erdőben tett sétának is számos jótékony hatása van.
Nyílt levélben válaszolt Stephen Clarke, az FEI vezető bírója az Eurodressage.com oldalon megjelent cikkre, amelyben Wayne Channon szerző a díjlovas bíráskodás egyes visszásságait fejtegeti. Wayne Channon ezzel kapcsolatos nézeteit olvasóink is megismerhették, a Pegazus októberi és novemberi számaiban két folytatásban közöltük a kérdéses cikket, „A bíráskodásnak be kell lépnie a 21. századba” címen. Ezúttal Stephen Clarke válaszát adjuk közre. Clarke nem csak a 2013-as díjlovas Európa-bajnokság kapcsán tárgyalja a díjlovas bíráskodást, de a warendorfi FEI-tesztrendezvény zenés kűr bírálatáról is említést tesz.
Az tud visszatekinteni, aki végigment az úton. Sporttörténelmi át- és visszatekintés.
Hosszú sorokban kígyóztak a gépkocsik a Bükkzsérc fölött húzódó dombra, ahol már minden készen várta azt a 42 csapatot, amelyik a térségi fakitermelő megmérettetésekből az országos döntőbe jutott. A szőlősorok mentén felállított csapatsátrakon, a gondosan elkerített hatalmas küzdőtéren látszott, hogy a rendező semmit nem bízott a véletlenre. Nem is tehette, hiszen a fakitermelés az egyik legnehezebb és legveszélyesebb erdei munka.
Nyíregyháza, Nyírbátor, Debrecen, Hajdúszoboszló, jó esetben néhány kisebb település. A legtöbb embernek ez jut eszébe, ha Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyéről hall. Pedig számtalan célpont van az ország keleti végében, ahol egyedülálló élményekhez juthat a turista. Ráadásul ezek jó része a természetben, erdei környezetben található. Járjuk be együtt ezeket a tájakat! Nézzük meg, milyen értékek megóvásáért dolgoznak a térség állami tulajdonú erdeit kezelő NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. munkatársai.
1949-ben Gyulaházán született egy kisfiú, aki három évtizeddel később egyedülálló teljesítménnyel hívta fel magára a nagyvilág figyelmét: első magyar emberként kirepült a világűrbe. Az „ország Bercije”, Farkas Bertalan ma nyugállományú dandártábornok, aki kutató űrhajósként és egy nemzetközivé nőtt alapítvány létrehozójaként folytatja munkáját.
Az ősz, a lehulló lomb az elmúlás jelképe. De mielőtt még megválnának leveleiktől, s felkészülnének a téli nyugalmi állapotra a fák, október- november táján gyö nyörű színekben pompáznak. Egy tündöklően színes őszi napon tett erdőjárás pedig olyan élmény, amihez más évszakok hangulata nehezen fogható.
Horváth Viktória a Nemzetgazdasági Minisztérium turisztikáért felelős helyettes államtitkára, aki igen komoly szakmai gyakorlat birtokában látja el ezt a megbízatást. Elkötelezett je a hazai turizmus fellendítésének, arra törekszik, hogy a hazai turizmus és vendéglátás ismét az ország húzóágazata legyen. Arra voltunk kíváncsiak, vajon mit gondol a hazai erdők vonzerejéről, és milyen lehetőséget lát arra, hogy a lakosság még többet felfedezzen az ország természeti kincseiből.
Erőt sugárzó megjelenésük, évszázadokon átívelő életük okán is csodálatra méltó, tiszteletet parancsoló fák a tölgyek. Nem mellékes jó tulajdonságuk – különösen egy rovarász számára –, hogy minden európai fanemnél több rovarfajt tartanak el. A hazai tölgyeken élő közel 700 herbivor (élő növényi szövetet fogyasztó) rovarfaj mintegy 1/8-a olyan apró darázs, aminek lárvái változatos, kisebb-nagyobb gömbölyű, bozontos, tüskés, árszerűen megnyúlt, vagy éppen lapított lencséhez hasonló képződményekben, a gubacsokban fejlődnek. Pánikra semmi ok, ezek a darazsak nem szúrnak, nem rúgnak és nem is harapnak.
Amikor az 1920–50-es évek között Oroszország keleti részébe a szűcsipar számára oly keresett gereznájú nyestkutyát a Távol-Keletről betelepítették, még senki se gondolt arra, hogy az őshonos faunát nagymértékben veszélyeztető faj terjedését segítik elő a kontinensünkön. A nyestkutya mára hazánkban is megtelepedett.
A falvak, városok közelében a vadon élő állatok fokozatosan hozzászoktak az ember közelségéhez, gondoljunk csak szeretett énekesmadarainkra, a galambokra, a mókusra, a rókára vagy a nyestre. Az ember által átformált környezet főként a jól alkalmazkodó, mindenevő állatoknak lehet kifejezetten vonzó. Az erdei nagyvadfajok közül a vaddisznó belterületi megjelenése Európa több nagyvárosában gondot okoz. Ez azonban odafigyeléssel kezelhető.
A DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt. és elődei több mint hat évtizede gondozzák Dél-Alföld állami erdeit. A vállalat célja a rábízott erdők kezelése, a fenntartható erdőgazdálkodás. Mondhatnánk úgy is, hogy az a tevékenység, amelynek terméke a folyton fennmaradó, megújuló, értékeit megőrző erdő maga. A társaság kiemelt tevékenységei közé tartozik az erdőművelés, a fahasználat, az erdőgazdálkodási szolgáltatások, a kereskedelem és a vadgazdálkodás.
Az erdészeteknél az ősz az erdősítések, ültetések időszaka. Eltérően azonban a mezőgazdasági területektől, az ültetés előtti talaj-előkészítésre csak indokolt esetben van szükség, főként az erdőklíma peremterületein. A síkvidékek egy részén kifejezetten sokat kell küzdeni az erdő megmaradásáért, kizárólag talajlazítást vagy szántást követően ültethetők a csemeték.
Az erdészeteknél az ősz az erdősítések, ültetések időszaka. Eltérően azonban a mezőgazdasági területektől, az ültetés előtti talaj-előkészítésre csak indokolt esetben van szükség, főként az erdőklíma peremterületein. A síkvidékek egy részén kifejezetten sokat kell küzdeni az erdő megmaradásáért, kizárólag talajlazítást vagy szántást követően ültethetők a csemeték.
Meglepően fiatalos a tekintete, sokan felnéznek rá, s nem csak a termete miatt; Szabó Gábor, a Kaszó Erdőgazdaság Zrt. kerületvezetője idén elnyerte az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett az Év Erdésze díjat. A húszas évei második felében járó fiatalember az évszakokat, a maguk sajátosságaival, egyformán szereti. A tavaszt, amikor ébred a természet, és érkeznek a szalonkák. Nyáron, ha kellő csapadék hullott, virul az erdő, látszik, ahogyan megéledtek az elültetett csemeték, vagy sorol a tölgymakk, amit maguk vetettek. Ősszel a szarvasbőgés ejti rabul, télen pedig a hó, meg a fakitermelés.
Meglepően fiatalos a tekintete, sokan felnéznek rá, s nem csak a termete miatt; Szabó Gábor, a Kaszó Erdőgazdaság Zrt. kerületvezetője idén elnyerte az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett az Év Erdésze díjat. A húszas évei második felében járó fiatalember az évszakokat, a maguk sajátosságaival, egyformán szereti. A tavaszt, amikor ébred a természet, és érkeznek a szalonkák. Nyáron, ha kellő csapadék hullott, virul az erdő, látszik, ahogyan megéledtek az elültetett csemeték, vagy sorol a tölgymakk, amit maguk vetettek. Ősszel a szarvasbőgés ejti rabul, télen pedig a hó, meg a fakitermelés.
Az erdőkben ledöntött faegyed a legkülönbözőbb módon, ritkán kötélpálya segítségével kerül az úgynevezett munkapadra, ami többnyire az erdei utat jelenti. Majd talán az értékteremtés egyik legfontosabb mozzanata következik, amit a szakma választékolásnak, vagy hosztolásnak nevez. Ekkor a szabványok és a piaci igény ismeretében az erre a célra felkészített szakember kiválasztja (választékolás) a kinézetre girbe-gurba, ágas-bogas fák látszólagos kuszaságából a legértékesebb részeket és megjelöli, hogy azokat mely hossznál kell majd kett észelni motorfűrésszel (hosztolás). Egy részük aztán bekerül a feldolgozóüzemekbe, a tűzifa az oda nem valókból lesz.
Az erdőkben ledöntött faegyed a legkülönbözőbb módon, ritkán kötélpálya segítségével kerül az úgynevezett munkapadra, ami többnyire az erdei utat jelenti. Majd talán az értékteremtés egyik legfontosabb mozzanata következik, amit a szakma választékolásnak, vagy hosztolásnak nevez. Ekkor a szabványok és a piaci igény ismeretében az erre a célra felkészített szakember kiválasztja (választékolás) a kinézetre girbe-gurba, ágas-bogas fák látszólagos kuszaságából a legértékesebb részeket és megjelöli, hogy azokat mely hossznál kell majd kett észelni motorfűrésszel (hosztolás). Egy részük aztán bekerül a feldolgozóüzemekbe, a tűzifa az oda nem valókból lesz.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
