Lapszemle

Velük ébred a természet

A téltemető mellett a hóvirágot (Galanthus sp.) is ismerjük már. A fekete hunyor (Helleborus niger) bár Magyarországon nem honos, a kertek gyakori dísze. Ez a növény annyira korai, hogy sokszor már decemberben virágzik! Innen ered közkeletű elnevezése: karácsony rózsája. Zöldesfehér virága később pirosas árnyalatúvá válhat. Tudományos fajnevét (niger) fekete gyöktörzséről kapta. Már az ókorban számon tartották gyógynövényként, de méregtartalmáról is nevezetes.

Közvetlenül a fekete hunyor után, a hóvirággal egy időben nyílik a védett illatos hunyor (Helleborus odorus). Hazánkban csak a Mecsekben és Dél-Dunántúlon fordul elő vadon. Virágai sárgászöldek, illatuk némileg a bodzáéra hasonlít. Szintén erősen mérgező. A mészkedvelő pirosló hunyor (Helleborus purpurascens) az Északi-középhegység gyertyános tölgyeseiben nő, március elején nyílik.

A krókuszok, sáfrányfélék is korán virágoznak, jeles képviselőjük a Crocus heuffelianus, azaz a kárpáti sáfrány. A tavaszi tőzike (Leucojum vernum) , a fürtös gyöngyike (Muscari racemosum) már a húsvét közeledtét jelzik. A szintén védett tavaszi csillagvirág (Scilla bifolia) kék virágaival rögtön kitűnik az üde lomberdők (bükkösök, gyertyános-tölgyesek), keményfás ligeterdők és patak menti égerligetek, ritkán nyirkos talajú törmeléklejtő- és sziklaerdők növényzetéből.

Még hosszasan folytathatnák a tavasszal nyíló virágok sorát. Bízunk azonban abban, hogy ezzel a szűkre szabott összeállítással is sikerült kedvet csinálnunk egy kiadós tavaszi túrához. A növényhatározót se hagyjuk otthon, és mindig gondoljunk a bennünket követőkre is.