A Csömödéri Állami Erdei Vasútt al Lenti és Kistolmács között 32 kilométer hosszan utazhatnak a látogatók Göcsej legszebb tájain keresztül. Lentiben indulás előtt , vagy érkezés után egy kis kulturális kikapcsolódásra is van lehetőség, ott tekinthető meg ugyanis a „Göcsej kincsei, az erdő és a fa” erdészet-, fűrészipar- és vasútt örténeti kiállítás. Kistolmács pedig egy igazi horgászparadicsom, mégpedig olyan, ahol az egész család jól érezheti magát. Nem csak horgászni, de nyáron fürdeni, csónakázni is lehet, a környék szebbnél szebb kirándulóhelyekben bővelkedik. 
Ősszel körbesétálva a tavat, nem győzzük csodálni az évszak nyújtott a piros, rézvörös, sárga és barna faleveleket, ahogyan aláhullnak az avarba. De télen legalább ilyen csodás a vidék. A Mikulás- járat és az évzáró pezsgős-pogácsás vonatozás pedig igazi különlegesség. (A kisvasútról részletesebben az A mi erdőnk 2013. 5. számának Erdei Kisvasút rovatában írtunk. A szerk.)
Pákai bunkerrendszer
Nem is olyan messze az erdei vasút csömödéri megállójától, a pákai erdőrengetegben különleges bunkerek nyomaira bukkanhatunk. Kevesen tudnak csak róla, még kevesebben ismerik a történetét (ami egyébként a „bejáratnál” olvasható). A bunkerrendszer, vagyis a történészek által magyar Maginot-vonalnak nevezett erődítménysor építése még az 1950-es évek elején kezdődött . Magyarország, a harmadik világháborútól tartva 630 kilométer hosszú védvonalat (bunkereket, lövegtornyokat, géppuskafészkeket, lövészárkokat) alakított ki Szegedtől az Őrségig. 
A titkos építkezés akkori árfolyamon számolva közel hétmilliárd forintba került. A néphadsereg alig négy év alatt végzett a munkálatokkal, ám a bunkereket sosem használták. Később az állami gazdaságok, téeszek, önkormányzatok és erdészetek tulajdonába kerültek, majd folyamatosan az enyészeté lett ek. Kevés bunker maradt közülük épen, ezek közé tartozik a pákai tizenhét építmény. Előszeretett el látogatják bakancsos és kerékpáros turisták is, és különös fi gyelemmel viseltetnek iránta a lenti Mocorgók az Egészségért és a Környezetért Egyesület tagjai.
Vétyemi ősbükkös
Felbecsülhetetlen értékű a Tormafölde határában, a MAORT-útt ól párszáz méterre található vétyemi erdőrezervátum, amely ma már szigorú védelem alatt áll. Ez a legszebb hazai vagy déldunántúli bükkös, annak köszönhetően, hogy a nedves kontinentális klíma (bizonyos szubmediterrán hatással), valamint az agyagbemosódás barna erdőtalajok kiváló életfeltételeket teremtenek az erdőknek.
Az idős bükkállományban több mint negyven éve semmilyen erdőgazdálkodási tevékenység nem történt. A faállomány kora megközelíti a 190 évet, némelyik hatalmas, ezüstös törzsű bükk óriási méreteivel hívja fel magára a fi gyelmet. A kidőlt idős egyedek szintén az erdőben maradtak. Korábban viszont az életkornak és az erdő állapotának megfelelő szakmai munkát rendben elvégezték az erdő akkori kezelői.
Az ősbükköst két fontos cél érdekében alakított ák ki: a „magára hagyott ” erdő tudományos kutatások helyszíne (növekedés, elpusztulás, törzsszám alakulása belenyúlás nélkül stb.), másrészt a szakemberek, de a szélesebb közönség számára is látogatható nevezetesség, kuriózum.
Budafai arboretum
A Budafai arborétum területét alkotó erdők 1945-ig a Zichy család birtokai voltak. 1926-ban épült a vadászkastély, amelyet leginkább ősszel, szarvasbőgés idején használtak a báró családtagjai és vendégei. A vadászkastély körül kis parkot és tavat alakított ak ki. 1945-ben az uradalmat államosított ák, és a Dél-zalai Állami Erdőgazdaság kezelésébe került. Az arborétum kialakítása 1954-ben kezdődött meg közjóléti célból, illetve azért, hogy az távoli kontinensekről származó fafajok termesztési lehetőségeit a hazai termőhelyi körülmények között vizsgálhassák. A parkban egykor 132 féle tűlevelű és 88 féle lomblevelű fa volt látható, de a helyi klimatikus és termőhelyi viszonyok miatt és a termesztési kísérletek „eredményeként” jó néhány fafaj mára kipusztult. Az arborétum területének nagyobbik részét ma az egzóta, azaz a idegenhonos, különleges fafajok állományszerű telepítései alkotják, amelyek egyediségükkel Európában is ritkaságszámba mennek.
A leglátványosabbak a jegenye-, mamut- és a mocsári fenyők. Az arborétum különösen tavasszal nyújt felejthetetlen élményt, hiszen akkor borulnak virágba a rododendronok és az azáleák, színpompás kertt é varázsolva az egész arborétumot.
Budafapuszta ipartörténeti szempontból is nevezetes, ott kezdődött meg Magyarországon először a földgázbányászat, az első sikeres fúrás emlékét emlékmű őrzi.
Nyitnikék Erdei Iskola
Az obornaki faluvégen, az erdő szomszédságában található a vadászház, és mellett e az idén májusban átadott Nyitnikék Erdei Iskola. A megnyitó óta a fi gyelem középpontjába került az intézmény: óvodai és iskolai csoportok adják egymásnak a kilincset, hogy „testközelből” ismerkedjenek meg az erdő életével, a fákkal, a madarakkal, és az erdészek mindennapjaival. 
Foglalkozásainkon igyekszünk a lehető legrészletesebben bemutatni az erdei életet, fi gyelembe véve azt is, hogy mindezzel a gyerekek környezetbarát szemléletét is formáljuk.
Az erdei iskola barátságos épülete számos lebilincselő különlegességgel szolgál kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Mikroszkópokkal, preparátumokkal, szakkönyvekkel körülvéve esős időben is kiváló időtöltés Obornakon lenni.
Többféle programot állít össze Povics Noémi, az erdei iskola vezetője, amelyek közül választhatnak a hozzánk látogató csoportok, s mindegyiket a jelentkezők korához igazítjuk. Mindig nagy sikert arat a gyerekek körében mindkét kijelölt túraútvonalunk, a Mamutfenyő és a Törpefenyő, valamint a környék legmagasabb pontján található kilátó, no és persze a „tücsökgyűjtés”. 
A trófea- és fegyverbemutatók alkalmával pedig minden szem a kollégánkra, Páll Tamásra szegeződik – aki egyébként a Zalaerdő Zrt. tapasztalt vadásza, vadászati felügyelője –, szó szerint csüngnek minden szaván. Maradandó élmény „kipróbálni” a hatástalanított fegyvereket, megtapogatni az őz-, szarvas- és vaddisznótrófeákat, miközben mindig felvetődnek érdekes kérdések és persze saját sztorik is. A helyi népszokások, hagyományok bemutatásakor a gyerekek maguk dagaszthatják a tésztát és készítik el a langallót a kemencében. A kreatív foglalkozások során pedig számos egyedi alkotás készül termésekből, kavicsokból, újrahasznosított papírból és egyéb természetes anyagokból.
A nagyobb csoportok mellett természetesen nagy örömmel fogadjuk a hozzánk ellátogató családokat is, akiknek nyílt napok, tematikus szakmai programok alkalmával mutatjuk be erdei iskolánk sokrétű tevékenységét.
Steyer Edina
ZALAERDŐ Zrt.
