Oldal 54/77
Amikor kiderült, hogy erdőkről lesz szó, Boczkó Gábor világbajnok párbajtőrvívót rögtön sikerült megnyerni a beszélgetésre. Pedig sűrű a programja, edzőtáborokkal, egész napos elfoglaltságokkal jár az élsportolói lét. De az erdővel „nagyon megtaláltuk”, mondja, mert szenvedélyesen szereti a természetet, a hazai tájakat.
Bár a cickányok a hazai emlősfauna egyik leggyakoribb képviselői, sokunk számára rejtve maradnak. Leginkább erdei sétáink során, az úton elpusztult egyedek tetemeit látva figyelünk fel rájuk.
Talán sokan hisszük, hogy a Kárpát-medence emlősei jól ismertek, új faj felfedezése már nemigen lehetséges. Pedig a közelmúltban a hazai földikutya-állományunk alapos vizsgálata közben kiderült, hogy a korábban egy fajként számon tartott nyugati földikutyához valójában négy faj tartozik. Ezek leginkább kromoszómaszámukban térnek el egymástól.
Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze.
Nincs még egy olyan növénycsoport, amely annyi félreértést hordozna, mint a cserjék vagy bokrok társasága. Már a szavak jelentése sem egyértelmű. Hiszen a cserje, de különösen a bokor, formát is jelent, nemcsak az alacsonyan elágazó fás növények csoportját. Ezért mondhatjuk egy visszamaradott fára, hogy bokor alakú, holott nem cserje. Ugyanakkor szerencsés esetben egy cserje is fejlődhet fa alakúra, fa méretűre. Ebben az esetben azonban már furcsán hangzana, ha azt mondanánk, hogy a bokor nőtt fává.
A magyar kortárs táncművészet meghatározó egyénisége, táncos-koreográfus rendezője: Bozsik Yvette. A Kossuth-díjas művész 16 esztendős korától új utakat tört szólóelőadásaival, nemzetközi visszhangot kiváltó avantgárd produkcióival. Neves színházak munkájában vesz részt, s immár 20 éve saját társulatával dolgozik. Tanszékvezető a táncművészeti főiskolán, koreográfiát tanít. Mindemellett két szép kisfiú édesanyja, és családjával együtt nagy természetjáró.
A Hajdúság fővárosáról, Debrecenről a legtöbb embernek elsősorban nem az erdők jutnak eszébe. Sokan elcsodálkoznak, amikor megtudják, hogy a hajdú-bihari megyeszékhely környékének erdősültsége nagyobb, mint Soproné. A Debreceni Erdőspusztákon ráadásul nagyon sok ritkaságot, érdekességet talál a turista. Feltérképezésükben Fekete György, a NYÍRERDŐ Zrt. Debreceni Erdészetének igazgatója segít. Az erdészeti társaság kezeli a térség állami tulajdonú erdeinek jó részét.
Az erdőben kirándulók gyakran nem értik, miért van szükség vadászatra, pedig a téli terelő- és hajtóvadászat nem egy szűk réteg kedvtelése, hanem valódi küzdelem a fokozatosan növekvő vadállománnyal az erdők természetességének védelme, növelése érdekében. Túrázóként nincs okunk a félelemre, hiszen véletlenül biztosan nem csöppenhetünk terelővadászatba.
A vulkanikus eredetű Mátra keleti részén, festői környezetében helyezkedik el Recsk. A vidéket a hegység északi oldalának szűk völgyei formálják változatossá. A települést kettészelő Parádi-Tarna patakot a környék vízfolyásai duzzasztják. Miközben a tájban gyönyörködünk, Recsken szorgalmasan zakatolnak az ipari varrógépek, csattognak a tűzőgépek, susog a fólia, készülnek az ágyak és kanapék a Medal Hungary Kft. üzemében.
A szokásosnál is nagyobb kihívás a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetét vezetni, hiszen minden tevékenységüket kiemelt figyelemmel kíséri a lakosság. Az erdőgazdálkodás pedig néha olyan, mint a foci, mindenki „ért hozzá”. Ezért is tartják nagyon fontosnak, hogy a szakmai és civil szervezetekkel, önkormányzatokkal közösen dolgozzanak. Boda Zoltán erdészetvezető ennek a sokoldalú munkának a bemutatására vállalkozott.
A 2014. december első hetében hullott ónos eső tetemes károkat okozott a hazai középhegységek erdeiben. A jégzúzmara és a hótörés nem szokatlan jelenség, de a mostanihoz hasonló országos kiterjedésben százévenként egyszer fordul elő. A 48 óra alatt ónos eső formájában hullott 45-50 milliméter csapadék a Vértes, a Gerecse, a Budai-hegység, a Visegrádi-hegység, a Pilis, a Gödöllőidombság, a Börzsöny, a Mátra, a Cserhát és a Bükk erdeiben károsított, a járhatatlan utak miatt több település időlegesen elzáródott a külvilágtól, illetve számos felsővezeték is megrongálódott. Az erdőgazdálkodásban a következő 5-10 évben még érezhetőek lesznek a jégkár hatásai.
Az 1956-os események megértéséhez tudni kell, hogy 1954-ben az Országos Erdészeti Főigazgatóság (OEF) létrehozásával az államerdészeti átszervezések időszaka lezárult. Az OEF vált a szakma összefogójává, keretein belül azonban az „osztályharc” fel-fellángolt, hiszen a „reakciósokat” ki kellett zárni. Az 1953. évi, Nagy Imre-féle kormányprogram ugyanis sokakat elbizonytalanított : mégsem stratégiai ágazat az erdészet, hiszen az erdőtelepítések helyett a parasztoknak vissza kell a földeket adni. Az 1040/1954. évi kormányhatározat azonban megerősített , hogy az erdészetfejlesztés népgazdasági érdek.
Türelmetlenül várjuk már a tavaszt, lessük az ablakon át a rügypatt anást. Testünk és lelkünk szomjazza az éltető erőt, a vitamint. Éljünk most azokkal a zöldségekkel, amelyek sokáig megőrzik tápanyagtartalmukat: a sütőtök, a cékla és a gyökérzöldségek vidám színeikkel és gazdag ízvilágukkal csábítanak. No és a fokhagyma, amely a hiedelem szerint megvéd a rossz szellemektől és a vámpíroktól, de az influenzás időszakban is jó szolgálatot tehet. Egy öreg gyógyfüves könyv meghűlés ellen fokhagymás szirupot ajánl.
A futás a testnek és a léleknek egyaránt gyógyír – erdőben különösen. A kellemetlen élmények, sérülések elkerülésére azonban érdemes betartanunk bizonyos szabályokat.
Egyre népszerűbb sport hazánkban a tájfutás, követőit elsősorban a természet szeretete vonzza.
Idén pont 100 éve, 1915-ben fektett ék le a felsőtárkányi kisvasút első vonalát. A fénykorában 46 kilométeres pályából mára csak 5 kilométer maradt. Igazi „kis gyöngyszem” a Bükk festői erdeiben, apró mozdonyokkal és kocsikkal kanyargó kisvonat.
A Kárpátok Őrei védelmi rendszert Árpád fejedelem alakította ki a honfoglalás korában, ezzel zárta le a Kárpátok hágóit, szorosait a kelet felől fenyegető külső katonai támadások ellen. Mivel a Kárpátok legnagyobb része az erdélyi határvonalhoz tartozott, a Kárpátok Őreinek többsége székelyekből tevődött össze. Amíg ezt a védelmi rendszert fenntartotta a Magyar Királyság, a Kárpátok keleti oldaláról az idegen hatalmak nem tudtak ellenünk sikeres támadást vezetni.
Fa – erdő – hegy. E három fogalom kapcsolata oly szoros, hogy az egyik szó hallatán önkéntelenül felidézzük magunkban a másik kettőt is. Egymástól elválaszthatatlanok, együtt tökéletes egységet, kerek egészet alkotnak. Különösen igaz ez a Bükk hegységre. Keleti részén számtalan érték és természeti kincs kezelője az ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt., mely tudatos gazdálkodással szeretné megőrizni, átmenteni ezt a csodálatos erdős vidéket a jövő nemzedékeinek.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
