● A Madas László Erdészeti Erdei Iskola az elsők közt nyitott a meg kapuit. Milyen volt a fogadtatás?
– Valóban az elsők között szerveztünk erdei iskolát a Pilisi Parkerdő jurtatáborának a helyén, ahol az erdőgazdaság már 1979-től kínált turnusos természetvédelmi nyári táborozásokat. Az erdei iskola keretei közt először 1992-ben fogadtuk a gyerekeket a visegrádi Mogyoró-hegyen. Már a kezdetektől nagy volt az érdeklődés, főképp a nyitott abb iskolavezetők és a környezeti nevelést oktató, lelkes pedagógusok tartott ák fontosnak, hogy a gyerekek a tanév során legalább öt napot a természetben töltsenek, és ott tanuljanak. Kezdetben többnyire az ötödikesek és hatodikosok fordultak meg nálunk. Idővel aztán az óvodákban, általános és középiskolákban egyaránt országszerte kiemelt szerepet kapott az erdei iskola. Aztán pedig a közoktatási törvénybe is bekerült, hogy az általános iskolásoknak a 8 év alatt legalább egyszer erdei iskolába kell látogatniuk. Ez indított a el a valódi szemléletformálást.
● Mennyire alakíthatják szabadon az erdei iskola oktatási tematikáját?
– A mi programjaink egytől egyig saját fejlesztésűek. Szerintünk az a jó oktatási program, amely az adott erdei iskola természeti, történelmi és kulturális gyökereire épít. Mindez nem feltétlenül kapcsolódik szigorúan a közoktatás környezetismeret-óra tananyagához. Névadónk, a Pilisi Parkerdőgazdaság első igazgatója több szempontból is tökéletes területre álmodta meg erdei iskolánkat: néhány száz méteren belül ugyanis viszonylag sok erdőtársulás található: bükkösök, kocsánytalan tölgyesek, bokorerdők és ártéri erdők, de kaszált rétek, lejtős sztyeppék és vizes élőhelyek is. A mozaikos társulásnak rendkívül gazdag az állat- és növényvilága, így a gyermekek sokféle állatot megismerhetnek, tanulhatnak a növények számtalan felhasználási módjáról, erdő- és vadgazdálkodásról egyaránt.
● Az Erdei Művelődés Háza motívumaiban és vonalvezetésben megőrizte a jurták hagyományait. Már ez is különlegessé teszi az iskolát.
– Már az eredeti jurtatábort is Makovecz Imre tervezte, tulajdonképpen annak a központi épülete lett az Erdei Művelődés Háza. A tervező elképzelése megvalósult, az épület esős időben menedéket nyújt a táborozóknak, miközben természet- és környezetvédelmi oktatóközpontként is működik. Valóban, már a látványa is vonzó, a gyerekek alig várják, hogy belépjenek, és belülről is láthassák hatalmas kupoláját. Az élmény kortól függetlenül elemi erővel hat rájuk.
● Az erdészeti erdei iskola programjaiba mennyire épül be az erdész munkájának bemutatása?
– A Nagyvillámi erdészeti tanösvényt úgy alakított uk ki, hogy a tíz állomásból álló túra során a gyermekek megismerkedhessenek az alapvető erdészeti szakkifejezésekkel. Hangsúlyozzuk, hogy az erdőnek szüksége van az erdészre, att ól olyan szépek az erdőink, mert erdészek dolgoznak benne. Szakítunk a gyilkos favágó képével, a rávezetés és a felfedezés örömével igyekszünk bemutatni, miért vágják ki az erdészek a fákat. Az erdőgazdálkodásról igen furcsa és vad elképzelései is lehetnek a hétköznapi embereknek és a pedagógusoknak is, ezért érdemes már minél korábban játékos módszerekkel elkezdeni az oktatást és az ismeretátadást. Szervezünk erdészjátékokat, együtt eljátsszuk az erdő jelenét, múltját, jövőjét, az örök körforgást. A foglalkozásokban az erdészkollégákat is mindinkább bevonjuk. Sokkal nagyobb jelentősége van annak, ha a gyermekeket az erdész vezeti végig a tanösvényen. Jó ötleteket kaphatunk a többi erdészeti erdei iskolától is, képviselőikkel egyebek közt az Országos Erdészeti Egyesület Erdészeti Erdei Iskola Szakosztály ülésein egyeztetünk.
● Évenként 7-8000 látogatót fogadnak Mogyoró-hegyen. Lehet tudni, hogy honnan érkeznek a legtöbben?
– A látogatóink hozzávetőlegesen 70%-a jön Budapestről, a többi az ország bármely szegletéből érkezhet. Az osztálykirándulási időszak április végétől júniusig tart, illetve még a szeptembert is lefedi. Októbertől áprilisig az egynapos foglalkozásokat az Erdei Ünnepek Programsorozat teszi ki: októberben őszköszöntő, novemberdecemberben az erdei advent és karácsony, január-februárban az erdei farsang, március-áprilisban pedig az erdei húsvéti készülődés. Akkora sikere van ezeknek a négy hétre meghirdetett foglalkozásoknak, hogy az időpontok gyakorlatilag egy hét alatt betelnek. Ráadásul így a gyermekek az őszi, téli és tavaszi erdővel is megismerkedhetnek. Az erdei iskoláink általában hétfőtől péntekig tartanak, de van például háromnapos táborra is igény. Mi az ötnapos iskolát tartjuk hatékonynak, mert a tapasztalataink szerint általában a harmadik napon hangolódnak át igazán a gyerekek. Nyáron 5-7 napos természetvédelmi táborozásokat is kínálunk óvodai, iskolás csoportoknak és egyéni jelentkezőknek.
● Mennyire érzékelhető az internetkorszak az iskolai gyakorlatokban?
– Mi a lehető legkevesebb 21. századi tárggyal szeretünk dolgozni, tapasztalataink szerint a gyerekek már a második természetben töltött nap után elfeledkeznek az elektronikus környezetről. Azon igyekszünk, hogy virágokban, bogarakban, a rétben találják meg a játékot, az érdekességet, a szépséget. Az a célunk, hogy a gyerekek visszataláljanak a természeti környezethez, ott érezzék ott hon magukat. Egyedül a mikroszkópos, projektoros foglalkozásunk során használunk korszerű technikát, mivel így egy újabb világot mutatunk be a gyerekeknek.
A világgal azonban haladnunk kell, a gyerekek igényeihez, képességeihez kell alakítanunk a nevelési tevékenységünket. A környezeti nevelésnek már érezzük az eredményét, mostanában inkább a manuális képességeik fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. A legkomolyabb tervünk pedig az, hogy pedagógusoknak továbbképzési modellt alakítsunk ki.
