Oldal 52/77
Baranyi Ferenc számos versében megéled a „dajkáló táj”. A Kossuth- és József Attila-díjas költőt lelki útravalóval szülőföldje, a Duna–Tisza köze tarisznyázta fel. Cegléd környéki szűkebb pátriája a gyermekkori eszmélés színhelye. Onnan hozta a vidék szeretetét és az alföldi ember tartását.
Ahol tó van, ott hal is van, ahol pedig hal van, ott könnyen megjelenhetnek a vidrák is. Ezek a vicces kinézetű, játékos ragadozók általában mindenkinek mosolyt csalnak az arcára, kivéve a szigorú halastógazdákat.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapjára leadott szavatok összesítésével 1989 és 1990 után ismét a búbos banka lett az év madara. Az Eurázsiában honos faj hazánkban is gyakran fészkel, a leginkább a legelôkkel határos, öreg fákban bôvelkedô lomberdôket kedveli. Tudományos nevét (Upupa epops) jellegzetes, messzire elhallatszó up-up-up hangjáról kapta, amelyet kizárólag költési időben hallat.
Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze.Marozsán Zoltán: Ragaszkodó gyöngyházlepke
Az enyhe telek és az előző nyár dús növénytársulásokat eredményező csapadékos időjárása a mezei pocok tömegszaporodását eredményezte az ország számos pontján. A híradások leginkább a mezőgazdasági károsításokról szóltak, ugyanakkor az erdősítésekben is súlyos károkat okoztak a rágcsálók, egyebek közt a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. Tamási Erdészetében is.
Izgalmas titkokat rejt az Országos Széchényi Könyvtár restaurátor-műhelye. Gazdagon illusztrált, kézírásos, gyönyörű kódexek, a könyvnyomtatás hajnalán kiadott ősnyomtatványok, több száz éves könyvritkaságok, metszetek, térképek – páratlan kultúrtörténeti kincsek születnek ott újjá, menekülnek meg az idő pusztításától.
Az I. világháború után Sopronba költözött Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola Erdőmérnöki Karának a gyakorlati oktatáshoz tanulmányi erdőterületre volt szüksége. A választás a város tulajdonában lévő „hegyvidéki” erdőre esett. Évek teltek el, majd 1951-ben megszületett a mai Tanulmányi Állami Erdőgazdaság (TAEG), és az akkori miniszteri határozatban fő feladatának a közép- és felsőfokú oktatás gyakorlati hátterének megteremtését jelölték meg.
Nyáron a munkák zöme fiatal erdeinkben zajlik. Az ápolási munkák során a szakemberek a természetes úton megjelent vagy mesterségesen elültetett csemeték növekedését hátráltató növényeket szorítják vissza.
Az erdőkben éjszakai túrára vállalkozók tapasztalhatják, hogy a védett területeken, illetve a tájvédelmi körzetekben nemcsak az állat- és növényvilág gazdagabb, hanem az égbolt is sokkal több fölfedezni valót tartogat számunkra. Az emberiség ugyanis nemcsak a Földet, hanem a csillagos égboltot is szennyezi. Milyen kárt okoz a fényszennyezés, és hogyan tudjuk azt mérsékelni? Mosoni László, a SEFAG Zrt. zselici csillagvizsgálójának vezetőjétől ezekre a kérdésekre is választ kaptunk.
A nagy nemzetközi szervezetekben honfitársaink is dolgoznak, és bár sosem szűnnek meg magyarnak lenni, eskü alatt vállalt feladatukat részrehajlás nélkül kell ellátniuk. Így van ez a közvetlenül a II. világháború után alapított ENSZ intézményeiben is. Csóka Péter a római székhelyű FAO Erdészeti Bizottságának a titkáraként a legkülönfélébb erdészeti gondokkal szembesül, az erdőtervezőként szerzett itthon tapasztalatai azonban a mai napig segítik a munkáját.
Az erdei iskolai képzésre minden gyereknek szüksége van, vallja Békefi Andrásné. A visegrádi Mogyoró-hegyen működő Madas László Erdészeti Erdei Iskola vezetője 27 éve vesz részt a Pilisi Parkerdő Zrt. erdei iskolai programjainak alkotásában, szervezésében és megvalósításában, a gyerekek környezeti nevelésében.
A Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusa 1962 novemberében megállapított a, hogy hazánkban lerakták a szocializmus alapjait. Következésképpen elkezdődhet a szocializmus teljes felépítése, miként az a Szovjetunióban a 30-as években történt. A termelőeszközök állami vagy szövetkezeti tulajdonának – mint a szocializmus nélkülözhetetlen alapjának – túlsúlya az erdőket is érintette.
Nyáron akaratlanul is közelebb kerülünk a természethez. Kevesebb ruha fedi testünket, a bőrünkön érezhetjük a levelek simítását, a fűszálak hullámzását. Jólesik olykor mezítláb taposni a fűben, a homokban, megsimítani a fák kérgét, míg arcunkat a szél szeretgeti.
Az erdei sportok egyik legősibb, egyben különlegesen szép formája a tereplovaglás. A különlegességét az adja, hogy egy ló a sporttársunk, így meg kell tanulnunk a ló szemszögéből is látni a terepet, ha nem akarunk kellemetlen meglepetéseket. Emellett pedig néhány szabályt is be kell tartanunk a biztonságos és örömteli erdei kikapcsolódás érdekében.
Aki valaha próbált lovagolni, tudja, hogy ez a hobbi kőkemény sport, a nyeregben nem csak ücsörög az ember, hanem folyamatos izommunkát végez. Egy jól képzett lovas testileg és lelkileg egyaránt kikapcsolódik egy-egy túra során.
Nagyszerű kötet jelent meg a hegységről nem csak a börzsönyi természetjárás és az olvasás szerelmeseinek.
Európa legnagyobb kiterjedésű összefüggő ártéri területén jelentős a természetvédelmi szempontból védett és fokozottan védett területek nagyságrendje, ezért ezek csak korlátozottan és részben látogathatóak. Most azonban olyan izgalmas, élményteli, látványos túraútvonalat ajánl az erdőtömböt és a turisztikai létesítményeket kezelő, az állat- és növényvilágot védő Gemenc Zrt., amelyet végigjárva a természet zavarása nélkül ismerhetik meg a különleges ártéri erdőtársulás titkait. Fel a bakancsot, távcsövet a kézbe, fényképezőgépet a hátizsákba! Irány Gemenc déli kapuja, az erdőgazdaság pörbölyi Ökoturisztikai Központja!
Hosszú Katinka Bajáról indult, és nagy utat tett meg a világhírnévig. A háromszoros világbajnok magyar úszónő kislányként ismerkedett meg a Gemenci-erdővel, ahol apai nagyapja még halászként a Rezéti-Dunából fogta ki a halakat. Olimpikonként, világbajnokként, világkupagyőztesként, ha néha-néha hazatér, beáll a fiúk közé a bajai férfi-kosárlabdacsapatot edző édesapa futótréningjein, és a Gemenchez tartozó Csertai kirándulóerdőben a Vén-Duna partján lefutja a távot.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
