Lapszemle

A zöldhulladék is szemét!

A nyári meleget felváltó ősz hűvösebb, dolgos mindennapjain a ház tájékán is kicsit több a tennivaló, hiszen hullanak levelek, és a csapadéknak köszönhetően mind gyakrabban hangzik fel a fűnyíró gépek zaja. Érnek az őszi gyümölcsök és bizony gyorsan megtelik a fák alja a lehullott termésekkel. De vajon mi történik velük?

Sokan gondolják, hogy a kerti hulladékot bátran elhelyezhetik az erdőkben, mezőkön, utak szélén, ezzel nem károsítják a természetet, hiszen ezek az anyagok előbb-utóbb úgyis lebomlanak a természetben. A valóság ezzel szemben az, hogy a zöldhulladék engedély nélküli elhelyezése éppúgy szabálytalan és büntetendő, mint a kommunális szemét lerakása, mert bármily meglepő, az is veszélyeztetheti a természetet és az embereket.

Ősszel a leggyakoribb zöldhulladék a frissen levágott fű és a lehullott, rothadó, fogyasztásra már nem alkalmas gyümölcs. Az ilyen hulladék azonban kiváló tápláléka a vaddisznóknak, így lehetővé teszi, hogy az állatok megtelepedjenek a belterületen. Egy közelmúltban közzétett kutatás például megállapította, hogy részben az ilyen táplálékforrások következtében költöztek vaddisznók a főváros egyes kerületeibe, és mivel el sem hagyják a belterületet, nagyon nehéz a létszámuk szabályozása.

A kerti örökzöldek lenyesett ágai más veszélyforrást rejtenek: a fenyő, a tuja és a többi díszfa főként elszáradt állapotban fokozottan tűzveszélyes, ezért engedély nélküli lerakásuk az aszályos időszakban könnyen belterületi vagy erdőtüzek okozója lehet.

A nagy mennyiségben, egyben lerakott zöldhulladék ugyancsak fokozottan tűzveszélyes, mert a végbemenő bomlási folyamatok öngyulladáshoz vezethetnek. Az „erdei komposztnak” hitt zöldhulladék-halom tehát akár több hektár erdőt veszélyeztető tűzfészekké is válhat.

A zöldhulladék illegális lerakásának komoly természetvédelmi kockázata is van, ugyanis elősegíti az invazív fajok, például a bálványfa, a parlagfű és a japán keserűfű terjedését. Ezek a kertekből kikerülő, erőszakosan terjedő, idegenhonos növények a főváros környékén még meglévő őshonos védett erdők rovására terjeszkednek, visszaszorításuk nagy erőfeszítéseket igényel.

Mit tehetünk? A megoldás ebben az esetben is a lakosság környezettudatos magatartásában rejlik. Aki nem kívánja, vagy nem tudja a kertjében komposztálni a keletkezett zöldhulladékot, azt kereskedelmi forgalomban megvásárolható, e célra szolgáló zsákokban elszállíttathatja. Az önkormányzatok egy részén pedig aprítással, komposztálási programokkal segítik a zöldhulladék elhelyezését, hogy az ne az erdeinket terhelje és veszélyeztesse.