A Pilis-hegység keskeny északnyugatidélkeleti csapású rögvonulat, amelyet a Budai-hegységtől a Pilisvörösvárimedence választ el. Itt található a Dunántúli- középhegység legmagasabbra kiemelkedő része, a 756 méteres magasba törő Pilis-tető is. A hegységet főként mészkő és dolomit alkotja, ezen a tájékon húzódik a Pilisi Parkerdő Zrt. legnagyobb egybefüggő erdőterülete. Szenthe Gábor erdőgondnokként naponta hivatásszerűen járja a pilisi erdőket. Emellett is marad azonban kedve szabad idejében az erdőben futni, túrázni, sportolni. Egyik kedvenc útvonala a Klastrompusztától a Som-hegyi Turistaházig vezető, mintegy 14 kilométeres, változatos terepen futó túra, amely egy nap alatt kényelmesen bejárható.
Kolostorromok
A Pilis-hegység délnyugati lábánál, Kesztölctől mintegy három kilométerre található Klastrompuszta. A 13. század elején e településrész adott otthont a pálosoknak, az egyetlen magyar eredetű férfi szerzetesrendnek. A Pilisben élő remeték Özséb, az akkori esztergomi kanonok vezetésével a környékbeli barlangok közelében építettek templomot és kolostort. A településen a mai napig megtekinthetők a Szent Kereszt-monostor, a pálos szerzetesrend első kolostorának maradványai. A romok napjainkban is otthont adnak szentmiséknek, Boldog Özséb Kesztölc-Klastrom-pusztán is halt meg, s ott temették el. A boldoggá avatott remete nevét viseli a Pilis-tetőn magasodó Boldog Özséb-kilátó, de a pálosok nyomát követve kolostorromot, gyönyörű szirteket és barlangokat, valamint a Pilisi Parkerdő Zrt. egyik kiemelt turisztikai-közjóléti beruházását, a Som-hegyi Turistaházat is útba ejthetjük.
Pilisszentkereszt délnyugati felében, a Pilis keleti lejtőjén is találhatók nagy, nemcsak történelmi, hanem irodalmi múltra is visszatekintő romok: ezek a ciszterci rend első magyarországi monostorát rejtik. A pilisi ciszterci apátságot III. Béla alapított a 1184-ben, anyakolostora a franciaországi Acey-ben található. A pilisi kolostort egy kora Árpád-kori település mellett építették, egy időben az esztergomi székesegyházzal és palotával. Háromhajós, négyszögszentélyű templomát Szűz Mária tiszteletére szentelték, a kolostorhoz tartozó halastavat a Pilis patakjai táplálták.
A kolostor mellett annak idején Árpád-házi királyaink vadászházát is megtalálták, mivel a környező erdők a király vadászterületei voltak. E kolostor falai között nyugodott Meráni Gertrúd, II. András felesége, kinek történetét Katona József örökítette meg Bánk bán című művében. A tatárjárás és a török pusztítás nem kímélte a kolostort sem, 1526- ban leégett és elnéptelenedett. Később sem épült újra, köveit elhordták a környék falvai és az esztergomi vár építéséhez. Az 1967-ben kezdődött, a ’80-as évekig tartó feltárást Gerevich László irányította. A feltárás tanúsága szerint a kolostornégyszög közelében kialakított gazdasági épületek, műhelyek együtt ese a középkori kolostori gazdálkodás (földművelés, borászat, favágás, téglaégetés, fémolvasztás, kovácsmesterség, ötvösség, üvegművesség) lényeges elemei.
A Pilisi Parkerdő Zrt. Pilisszentkereszti Erdészete az önkormányzattal és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal gondoskodik a romok megóvásáról, ahogyan az erre járó turisták tájékoztatásáról és kényelméről is: ismertető táblán olvasható a patinás romok rövid története, a Klastrom-kút forrása mellett pedig tűzrakó hely és padok várják a megpihenni vágyókat. Ez a forrás sincs történelmi jelentőség híján: a Klastrom-kút mellett döntött ugyanis társaival Téry Ödön és Thirring Gusztáv arról, hogy ki kell alakítani, illetve szervezetté kell tenni a Budapest környéki turistaságot.
Barlangok
Kesztölc-Klastrompuszta közelében több természeti látványosság is várja a kirándulókat. A 423 méter magas Kémény-szikla jellegzetes alakjával uralkodik a tájképen, a fokozott védelem alatt álló, jelentős régészeti lelőhelyként számon tartott Leány-barlang, illetve Legény-barlang pedig egykor bizonyítottan lakóhelyül szolgált a prehisztorikus embernek, később pedig az imádkozó pálos remetéket óvta az időjárás viszontagságaitól. A barlangokhoz Klastrompusztáról a kék barlang jelzés vezet.
A Csévi-szirtekben, a Pilis nyugati oldalán található „barlangtestvérpár” az ország harmadik leghosszabb, és negyedik legmélyebb barlangrendszere. Az Ariadne-barlangrendszer részét képezi az Ariadne-barlanggal, a Rejtekútbarlanggal, a Vacska-barlanggal és a Kőoszlopos-barlanggal együtt. A Legény-barlang szájától lélegzetelállító kilátás nyílik a Dorogi-medencére és a Gerecsére. A kalandvágyó túrázó kicsit arrébb, a Nagy-Szoplák irányába indulva a szentté avatást nevében megelőlegező Szent Özséb-barlang bejáratát is megtekintheti. A barlangoknak az előtere, előcsarnoka látogatható, többi része csak a kutató barlangászok számára nyitott.
Pazar kilátás
A piros sáv turistajelzést követve meg kell hódítani a Pilis-nyerget, ami rövid, de igencsak embert próbáló mászás. A meredek szakasz után érdemes egy rövid kitérőt tenni a zöld kereszt turistaúton. Erre útba ejthetjük a korábban már említett Kémény-sziklát, ahonnan csodaszép kilátás tárul a felfedező elé. Tiszta időben egészen a Dunáig el lehet látni. A piros sávhoz visszatérve, a Pilisnyeregben egy második világháborús emlékművet láthatunk, amely a Budapest ostromában elesett katonák előtt tiszteleg. Sok turistaút találkozik itt, utunk hatalmas bükkösökön, a Pilis „élén” halad keresztül. Később, – mielőtt meglátogatnánk a Boldog Özséb-kilátót – az Orosdy-rét körülbelül kéthektáros, rendkívül kellemes piknikező helyén pihenhetünk meg.
Boldog Özséb-kilátó
A zöld háromszöget követve végre felérhetünk a csúcsra, a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja, a Pilis- tető csábító célpontja a vérbeli kirándulóknak. A csúcson a természetjárás és a parkerdőgazdálkodás emblematikus helyszínén épült tavaly a Boldog Özséb-kilátó, egy meglévő vasbeton geodéziai torony átalakításával. A torony körül új, fából készült lépcsősor vezet a magasba, a kilátó falát függőleges fatartók alkotják, így képeznek egységes homlokzatot. A kilátóban fölfelé igyekvők előtt fokozatosan nyílik meg a Pilis-tető hatalmas, koporsó alakú sasbérce körül elterülő táj: egymás után pillanthatják meg például a Vörösvári-medencét és a Budai-hegységet.
A korábbi torony vasbeton falának meghosszabbításával létrehozott új tetőszintet kizárólag a vasbeton magon belül lehet elérni, így a torony tetején elhelyezett – és egy civil szervezet által működtetett – meteorológiai megfigyelő és amatőr rádióállomás mérőműszerei védelmet élveznek. A kilátó körül padok, asztalok és tűzrakóhelyek szolgálják a kirándulók kényelmét.
Források
Miután megcsodáltuk a káprázatos körpanorámát, a zöld sáv szerpentines turistaútján ereszkedhetünk le a hegyről. Ez a szerpentin nem meredek, hosszú úton hidalja át a nagy szintkülönbséget, ráadásul közben a László-kúpját is érinthetjük. A Pilis lábánál a zöld sávról kissé letérve meglátogathatjuk a Trézsikutat is.
A Pilis mészkőből áll, ezért a hegy elnyeli a vizet, gerincén, oldalában nem találhatók források. A lábánál azonban előtör az elnyelt víz, olyanynyira, hogy az eff ajta források még a szárazabb hónapokban is bőséges vízforrásul szolgálnak. A Trézsi-kút ennek megfelelően igen közkedvelt hely, sokan járnak ide a jó minőségű forrásvízért, a környéken elhelyezett padokon pedig erőt gyűjthetnek a hazaúthoz.
A zöld sávon továbbhaladva elérjük a szántói nyerget, a Pilisszentkeresztet és a Pilisszántót összekötő utat. A Hoszszú-hegyen még mindig a zöld sáv vezet a zöld négyzet elágazáshoz, amin a Som-hegyi Turistaházhoz jutunk. (A négyzet jelzés mindig valamilyen épületet jelez, legyen az turistaház, kolostor- vagy várrom.) A Som-hegyi Turistaháznál és a Boldog Özséb-kilátónál is találhatnak pecsételőhelyet a turisták.
