Kategória: Lapszemle

Oldal 77/80

GAZDAG ÖRÖKSÉGÜNK, A VÉRTES

Sok élménnyel gazdagodhat, aki bejárja a fővárostól mindössze hatvan kilométerre húzódó Vértes hegységet. Az átgondolt, biztos alapokon nyugvó erdőgazdálkodás mellett egyebek között a Vértes erdeit is kezelő Vértesi Erdő Zrt. kiemelt feladatának tartja, hogy a természetjáróknak segítsen felfedezni a hatalmas rengeteget, a környék hegyvonulatokkal szegélyezett tavait, vízfolyásait, láprétjeit, valamint a természet és az ember által is immár több évezred óta alakított értékeit.

ERDŐBEN OTTHON – AZ IPOLY MENTÉN

Kevesen gondolnak rá, de a kirándulásoknak, erdei élményeknek a legtöbb esetben az állami erdők adnak ott hont. Így van ez az Ipoly vadregényes világa mentén, hazánk leginkább erdősült térségében is. Budapestt ől északra, látótávolságban érhetjük el a Naszály erdeit, mellett e magasodik a Börzsöny vonulata, kissé távolabb a Cserhát. Közös bennük, hogy a térségi, állami erdők meghatározó kezelője az Ipoly Erdő Zrt.

FŐ A FOKOZATOSSÁG

Megkérdőjelezhetetlen tény, hogy a rendszeres edzés testileg-lelkileg egyaránt jót tesz a szervezetünknek. Ám mielőtt sportolni kezdenénk, gondoljuk át edzettségünket, és csak fokozatosan terheljük magunkat. Akár szakember véleményét is ajánlatos kikérni, főként 40 év fölött, hogy elkerüljük a komolyabb sérüléseket.

PIKNIK A HIDEGBEN

Amikor egy novemberi reggel arra ébredünk, hogy kék az ég, szelíden kél a nap, máris bizsereg a talpunk: az erdő hívogat. Kattog a vonat kereke felfelé a hegynek: az útja a kis városkából kedves kis nyaralók között kanyarog. Kis szelídgesztenyés állja utunkat, és máris eszünkbe jut a pattogós sült gesztenye fűszeres forralt borral, amelyet az októberben szedett fényes gyümölcsökből készítettünk egy hűvös őszi estén.

AZ ERDŐÁTALAKÍTÁSOK TÖRTÉNELMI OKAI, IRÁNYAI

A 19. század hazánkban is az erdőirtások évszázada volt. Jó közelítéssel azt mondhatjuk, hogy az 1800-as években annyi erdő esett a fejsze áldozatául, mint az előző tíz évszázadban összesen. A mezőgazdasági területek kiterjesztése részben az erdők rovására történt, de a faanyagért, netalán az erdőből származó egyéb javakért is folyt a pusztítás.

BÚTORT ÖLTÖTT SZOBROK

Egy játékos kedvű szobrászt, faipari mérnökember létére nem hagyott nyugodni a talentum kisördöge: odahagyta a biztos bútoripari pályáját az álmaiért, az alkotás mindennapi öröméért. Keze alól meghökkentően izgalmas bútorok és bútorokból nőtt tüneményes lények kelnek életre. Sprok Antal műfajt teremtett: a szoborbútor műfaját. Teremtményei semmihez se hasonlítható mikrovilágot népesítenek be ötlettel, humorral, szépséggel.

EZ ELMENT VADÁSZNI…, AVAGY A MEGLOPOTT ERDŐ

Mindenki ismeri a régi gyermekkori mondókát, melynek az a lényege, hogy a legvégén már teljesen más fogyasztotta el a vadsültet, mint aki az elején terítékre hozta. Azt is tudjuk, hogy az erdő sokkal több embernek nyújt megélhetést, mint ami a foglalkoztatási mutatókból kiderül. A hivatalos erdőgazdálkodók mellett az ország bizonyos részein már rég kialakult egy népes réteg, akik szintén kiveszik részüket az erdőgazdálkodás egyik ágazatából: jelesen a fakitermelésből.

AZ ERDŐ NYUGTATÓ CSENDJE

Kemény Dénes, a magyar vízilabda válogatott szövetségi kapitánya közel húsz éve vadászik, a hétköznapi stresszes környezetből ez kapcsolja ki a legjobban. Szereti az erdő zúgását, a nyugalmat, a vad jelenlétét, megfigyelését. Az állatokat elejteni csak indokolt esetben szokta, viszont sok időt tölt az erdőben.

HOL SZÜLETIK A KARÁCSONYFA?

Még mindig sokan gondolják, hogy a karácsonyfa az erdőből érkezik a lakásunkba. Aggodalomra azonban semmi ok, ugyanis a karácsonyfáknak valót is ültetvényszerűen termesztik, azaz ugyanolyan gazdasági haszonnövények, mint a díszcserjék. Kivágásukkal nem károsítjuk a természetet, mert a kitermelésüket újabb telepítések követik.

TOLLASOK TÉLI TERÜLJ- TERÜLJ ASZTALKÁJA

A hideg, zord idő beálltával az erdők, mezők lakóinak élete is megváltozik. Az állatok igyekeznek minél biztonságosabb helyekre húzódni a közelgő tél viszontagságai elől, egyes fajok a közelünkben keresnek oltalmat. A természetbarátot mindez arra figyelmezteti, hogy eljött a madáretetés ideje.

A KÖZÖS MUNKA EGYIK ÉKKÖVE A LAP

Egyáltalán nem véletlen, hogy állatorvos lett: nagyapai ágra viszszavezethető az agrárkötődés, a természet, a föld szavezethető és az állat szeretete. Édesapja állatgyógyító munkája példaértékű volt számára, természetszeretete megmaradt és ez kiválóan illeszkedik jelenlegi tisztségéhez, hiszen 22 állami erdőgazdaság felügyeletét, irányítását látja el. Dr. Seregi Jánossal, a Magyar Fejlesztés Bank Agrár- és Zöldbank Igazgatóságának ügyvezető igazgatójával beszélgetünk.

VÁRAK ÉS VÁRROMOK

Bár a Vértes hegység az ország szívében helyezkedik el, nem pedig a határok közelében, mégis gazdag várakban, várromokban. Az elénk táruló csodálatos panorámáért is érdemes felkeresni a várhegy alatt i parkolótól mindössze párperces sétával elérhető Csókakői várat. Már az 1299-es írásos források említik az akkor még a Csákok birtokában álló, majd hadászati fontossága miatt királyi tulajdonba került várat, amely a Móri-árok fölé magasodó szirten uralja a vidéket, és egykor a Székesfehérvárról Győrbe, illetve Komáromba vivő utakat felügyelte. Egyes feltételezések szerint a nevét nem a madárról, hanem az István név egykori becéző formájától kapta.

VÉRTES ALJÁN, FALU SZÉLÉN

Néhány éve költözött Besenyei Péter a Vértes lábainál elterülő Bodmér szélére. Ott biztosan nem fenyegeti az a veszély, mint előző lakóhelyén, ahol alig egy évtized alatt a bájos falucska virágzó, divatos várossá nőtte ki magát. Világhírű repülősünk hosszú évek alatt, részben a levegőből is kutatta a vidéket. Így bukkant erre a helyre, ahol nem kacsalábon forgó kastélyt, hivalkodó luxusvillát, hanem visszafogott, az ő mértéktartó egyéniségét is tükröző, a természeti környezettel összhangban álló otthont épített.

AZ ERDŐK ÜGYE A 18-19. SZÁZAD FORDULÓJÁN

Egy palota jó kifűtéséhez nagyobb tudás kell, mint egy birodalom kormányzásához – mondogatt a „jó Ferenc császár”. Az ő uralkodása (1792–1835) erdészettörténeti szempontból mégis a fahiány felismerésének és az ellene való küzdelemnek az időszaka. Talán azért, hogy ne fogyjon el a paloták fűtéséhez használt fa?

MIÉRT?

„VÁNDOR, KI ELHALADSZ MELLETTEM – NE BÁNTS!” olvasható megannyi táblán az ország mintegy 2 millió hektár erdejében az Erdő fohászában. Mégis, ha végignézünk az ősszel kirándulók fogadására készülő parkerdőkben, elszomorító a kép. Az oktalan és értelmetlen vandalizmusnak csak a kerítés, avagy a biztonsági őrök felügyelete szab határt. Márpedig az ország egyötödét borító erdőkben erre nincs lehetőség. De nem is lehet ez a cél.

OKTATÁSSAL A TERMÉSZET OLDALÁN

Az erdészeti szakképzésben nélkülözhetetlen a terepi oktatás. A Selmecbányáról 1919 és 1921 között Sopronba került Erdészeti Akadémia számára a város adta az ehhez szükséges erdőterületeket. Att ól kezdve a Sopron környéki erdők az erdészeti felsőoktatás gyakorlati színterévé váltak.

JÖHET ESŐ, FÚJHAT SZÉL

Már egy kisebb zápor is tönkreteheti a hétvégi kirándulást, ha nincsenek nálunk a megfelelő ruhadarabok. A magyar tulajdonú, családi vállalkozásként indult Alpin Kft. 24 évvel ezelőtt gyártotta le az első hátizsákokat. Ma már a túrázáshoz szükséges összes felszerelés és ruházat megtalálható a választékukban. A szeszélyes időben javasolt ruházathoz Zatykó Miklós, az RP Outdoor túrabolt üzletvezetője adott tanácsokat.

VILÁGHÍRT HOZÓ DÁM

A szarvasbőgést októbertől másik nagyvadunk a dám párzása, a barcogás követi, amely tudvalevően a legjobb időszaka a vadászatának. A legszebb és legnagyobb, a világranglistán is az első helyeken szereplő trófeákat hazánkban a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi erdészetében lőtték az utóbbi években.

  • ← Előző
  • 1
  • ...
  • 75
  • 76
  • 77
  • 78
  • 79
  • 80
  • Következő →

    • A Mi Erdőnk magazin a Magyar Mezőgazdaság Kft. gondozásában jelenik meg.

    WEBSHOP

    LAPAJÁNLÓ

    Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.