A megye területének több mint egynegyedét borítja erdő, és a fenyvesek, tölgyesek, vagy bükkösök jellemzően nagyobb erdőtömböket alkotnak. Közéjük tartozik a gyertyános-tölgyeseiről híres Farkas-erdő, az üdülő- és horgásztavairól nevezetes Szajki-erdő, a Peruska Mária búcsújáróhelyet, s az ősi vaskohókat őrző kőszegi Alsó-erdő, vagy a dámszarvasokat rejtő Szentpéterfai- erdő.
A Kőszegi-hegység erdőtömbjét kettévágja ugyan az országhatár, de napjainkban ez már nem akadály a turisták előtt. Gyakran nevezzük a bükkerdőket a természet templomainak, s ha a kőszegi bükkösöket járjuk, érezzünk, nem érdemes más hasonlatot keresni. A változó éghajlat miatt ugyan megfogyatkozva, de állnak még a suttogó lucfenyvesek is, ott hont nyújtva a búbos cinegéknek, s Európa legkisebb madarainak, a királykáknak. A Dunántúl legmagasabb pontján, 883 méterrel a tenger szintje felett áll egy szikla, melyet régen Szál-kőnek hívtak, de miután megírták rajta, hogy ott halad a határ az Esterházy- és a Batthyány-birtok között , Írott-kő a neve. Nem messze onnan, éppen egy kőből épített kilátó közepén fut az országhatár.
A hegység öt középkori várából ma kett ő található magyar területen. Velemben, Szent Vid vára helyén kápolna áll, s régészeti tanösvény meséli el a hely háromezer éves történelmét. Kőszeg első vára is fent a hegységben épült, s ma az Óház részben újjáépítve, szintén kilátóként vonzza a kirándulókat. Immár osztrák oldalon, Léka (Lockenhaus) és Városszalónak (Stadtschlaining) vára kiváló állapotban maradt fenn, de Rohonc (Rechnitz ) vára, mint oly sok magyar társa, már csak „kőhalom”.
Az Őrség szántókkal és rétekkel tarkított erdős táját, melyen ma is az egykori őrök utódai élnek, nehéz szavakkal leírni. Oda el kell menni, érezni kell „Gyántásország” fenyőillatát, bele kell nézni a Fekete-tó vagy az Ördög-tó sötét lápvizébe, rá kell csodálkozni a henyeboroszlán mosolygó virágára, bele kell hallgatni az Árpád-kori templomok áhítatába, meg kell ismerni a szalafői Őserdő és a benne élt siketfajdok történetét, s találkozni kell a szerek vendégszerető lakóival.
Vasi-Hegyhát. Kevesen ismerik a Rába kavicstakaróján kialakult táj nevét, pedig ott található Vas megye egyik legnevezetesebb erdőterülete, a Jeli Arborétum. Igen, erdőterület ez is, erdészeti botanikus kert a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezelésében. Európa egyik legszebb arborétumát Ambrózy-Migazzi István gróf alapított a Kám község határában 1922-ben. 
Az erdészek 1959-re 70 hektáros arborétummá fejlesztették, melyben nemcsak a világhírű rododendron-gyűjtemény, hanem a világ különböző tájairól származó faés cserjefajok együtt ese is egyedülálló. A grófot, végakarata szerint, az arborétum mellett kijelölt sírhelyen helyezték örök nyugalomra, és síremlékére rávésték ars poeticáját: „semper vireo”, örökké zöldellek. Az erdőgazdaság 2011 őszén kezdte meg a sírhely környezetének rendezését, új sétautakat épített, új növényeket ültetett, méltó környezetet teremtve a megemlékezés számára. A felújított sírkertet idén a hagyományos Jeli Nap keretében avatják fel.
Ugyancsak a Vasi-Hegyháton, északdéli irányban húzódik az Avar-sánc, mely a honfoglalás után a nyugati gyepű részét képezte. Rajta nyílik a Vaskapu, mellett e a Vasvári parkerdő nyújt kikapcsolódást a látogatóknak.
Kemeneshát, vagy kavicsos hát, ahol Vas megye csapadékban legszegényebb tája, a Cser húzódik. Talán ott kell az erdészeknek a legkeményebb feltételek között helytállniuk, viszont ott bontja liliomvirágait a megkapó szépségű királyné gyertyája is, a kápolnakoncertjéről nevezetes Sitke község határában.
Látva a kakasmandikó virágzását kora tavasszal a vend-vidéki erdőkben, nyáron a tölgy kicsorgó nedveit nyalogató szarvasbogarat a Farkas-erdőben, a Rába menti erdők felett köröző rétisast, hallgatva a kis légykapó énekét a kőszegi bükkösben, s a szarvasbikák szeptemberi orgonáját az Őrségben, bátran mondhatjuk, hogy a vasi erdészek jó gazdái a rájuk bízott erdőknek. A hozzánk érkező vendégeket három vadászházban tudjuk elszállásolni. A termálvízéről híres, Sárvár és a Jeli Arborétum közelében, a káldi vadászterületen található a Hidegkúti és Csipkereki Vadászház első; míg a szlovén és az osztrák határ közelében, az Őrségben üzemelő Ivánci Vadászházunk másodosztályú, családias hangulatú.
|
Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskola
„Fecsketárnics, búbos cinege és erdészcsillag”. Ez a címe az erdei iskola programjának, érzékeltetve, hogy miközben a tanulókkal megismertetjük a Kőszegi-hegység növény- és állatvilágát, az erdész munkáját, az erdőgazdálkodás miértjét és folyamatát is bemutatjuk. „Nem szabad csak önmagában vizsgálni az erdőt, hisz az ember szerepének ismerete nélkül nem kaphatunk róla hiteles képet!”– hangsúlyozza Varga László iskolavezető, nem elfelejtve, hogy az első „hivatásos” természetvédők erdészek voltak. |
Ajánlott túraútvonalak
● Vándorlás határok nélkül
Az alpannonia® osztrák–magyar határon átnyúló együtt működés eredményeként létrehozott, közel 150 km hosszú túraútvonal az alsó-ausztriai Semmeringtől, valamint a stájerországi Fischbachtól egészen Kőszeg városáig vezet. A turistaút 6-7 nap alatt , 15-20 km-es egységekben járható végig az Alpok keleti nyúlványaitól egészen Pannóniáig. E két tájegység nevének összekapcsolásából ered az alpannonia® elnevezés is. A fő útvonalat piros, a leágazásokat sárga alapú alpannonia® festés jelzi.
● Országos Kéktúra
Magyarország legjelentősebb túraútvonalának kezdőpontja az Írott-kő. Onnan indul a régi nyomvonal és az újabb, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra. Érinti a Kőszegi-hegység mellett a kőszegi Alsó-erdőt, Sárvár térségében a Farkas-erdőt, majd a Szajki-erdőt. A Dél-dunántúli Kéktúra a Szombathelytől nyugatra fekvő erdőkben halad, érintve az Árpád-kori templomáról híres Jákot, majd eléri az Őrséget, s Hetésnél ér át Zala megyébe.
● Vasfüggöny túraútvonal
Az Európai Parlament döntése nyomán túrútvonal létesül a Balti-tengertől a Fekete-tengerig, mely Magyarországot is érinti. Több szakasza már elkészült, így Vas megyében már bejárható az Ólmodtól Kercaszomorig húzódó, zöld jelzéssel ellátott szakasza.
● Helyi jelentőségű túraútvonalak hálózatát is használhatjuk Kőszeg környékén, Szombathely térségében, a Vasi-Hegyháton, Kemenesalján, az Őrségben, illetve a Vend-vidéken. Az utóbbihoz tartozik Felsőszölnök, hazánk legnyugatibb települése. Ausztria, Szlovénia és Magyarország határának találkozását obeliszk, a Hármashatárkő jelöli.
Lenyűgöző növényvilág – Jeli Arborétum
A Jeli Arborétum megálmodója és kitartó megvalósítója egy elszánt kertépítő tehetség, Gróf Ambrózy-Migazzi István (1869-1933) volt. A „virágos” gróf többször járt külföldi tanulmányúton, és a Földközi-tenger partjának lombos örökzöldjei rabul ejtett ék. Elhatározta, hogy meghonosítja őket itthon is. Álmát feleségének, Migazzi Antónia grófnőnek Nyitra melletti birtokán, Malonyán valósított a meg, ahol a zord éghajlat, kedvezőtlen széljárás, alkalmatlan alaptalaj ellenére létrehozta első arborétumát.
Édesanyja halálát követően gyermekkorának helyszínén, a Vas megyei Tanán (ma Tanakajd) folytatt a növényszaporító és kertt elepítő tevékenységét. A gróf az 1920-as évek elején járt először a Kám falu melletti Jeli háláson. Rögtön érzékelte a terület kitűnő éghajlati adott ságait. A gyönyörű növényvilág (csarab, rekettye, bükk, boróka, éger, telepített fenyő) teljesen lenyűgözte, melyet szándékában állt megmenteni és a gazdagítani. Halálát követően (1933) hűséges munkatársa, Vörös Lajos erdész fejlesztett e tovább a kertet. A szocializmus idején a park az állami erdészet kezelésébe került, 1953-ban nyilvánított ák védett é.
A gróf a Jeli Arborétumban fenyők, tuják, tiszafák, babérmeggyek, borbolyák, kecskerágók, madárbirsek és puszpángok tömegeit ültett e el, és a környék tavasszal vagy ősszel nyíló hagymás növényeit is átmentett e, például a sétautakat szegélyező páfrányokat, nárciszokat, kikericseket és liliomokat. A Jeli Arborétum legközkedveltebb növénye mégis a rododendron lett . Tudományos nevét (Rhododendron) a ma is használatos növénynevezéktant megalkotó Linné a görög rhódon (rózsa) és dendron (fa) szavakból képezte, azonban a gróf később Azalea-ra keresztelte a nemzetséget. Magyarul is többféleképpen hívják: Lenyűgöző növényvilág – Jeli Arborétum hangarózsának, havasi rózsának, havas szépének. A kertben található rododendronok többsége a Távol-Keletről származik, de előfordulnak Kaukázusból és Észak-Amerikából származó egyedek is. Mára mintegy ezer faját és tízezer különféle fantázianevekre keresztelt hibridváltozatát ismerjük. Vannak lombhullató, örökzöld és babérlevelű örökzöld fajai.
A 106,6 hektáros Jeli Arborétumban a Szombathelyi Erdészeti Zrt. számos fenyő és lombos fafajt, tömérdek örökzöld és lombhullató cserjét, több mint 100 fajta lágyszárú hagymás, hagymagumós, gyöktörzses növényt ültetett , sétautakat, menedékházakat épített ki, padokat és jelzőtáblákat helyezett el, a párás légkör megteremtésére pedig tavakat alakított ki a Kaponyás-patak mentén. Az alkotó munkásságát bemutató Ambrózyemlékház 2006-ban készült el.
Jeliben a több mint 300 rododendron taxon több ezer különböző színben pompázó példányában gyönyörködhetünk. A különféle rododendron-fajok, változatok áprilistól júniusig virágoznak, de az arborétum május közepén a legszebb, amikor a legtöbb bokor nyílik.
A Jeli Arborétum nyitvatartási ideje:
▪ április 1-30-ig: szombat és vasárnap 8–17 óráig
▪ május 1.–június 30-ig: minden nap 8–17 óráig
▪ július 1.–szeptember 30-ig: szombat és vasárnap 8–17 óráig
GPS-koordináta: É: 47° 04’ 20”; K: 16° 53’ 52”
