Még 1992-ben, az akkori szegedi József Attila Tudományegyetem földrajzszakos hallgatói dr. Tóth Imre tanáruk vezetésével a Kelet-Mátrában kezdték feltérképezni Kárpát-medence természetes forrásvizeit. A lelkes önkéntesekből álló csapat idővel civil szervezetet alakított (Geo-Environ Környezetvédő Egyesület), amely az erdészek segítségével immár 1800 forrást vizsgált meg a feltételezett mintegy tízezer közül. A hazai folyók eredésének feltérképezésére több határainkon túli kutatóexpedíciót is szerveztek mind a Maros, mind a Tisza és a Szlovéniában eredő Kerka forrásvidékére.
A 20. század elején igen sok forrást foglaltak, azaz vizüket szűk kőépítménybe terelték, ahonnan egy medrecskében folyhat tova a víz, majd az elterebélyesedő részben az erdő állatai is ihatnak, dagonyázhatnak. A forrásfoglalásokról azonban később is gondoskodni kell, különben eliszaposodnak a belehullott levelektől, avartól. Tisztításuk nem csupán az erdészek feladata, bármely erdőt járó megteheti. Jó lenne, ha minél többen fogadnának örökbe egy-egy forrást, s azt rendszeresen takarítanák.
SZEGEDIEK A MÁTRÁBAN A Szegediek kútja a Keleti-Mátra egyik legfiatalabb foglalt forrása, mely nem véletlenül őrzi az alföldi város nevét, mivel 1995-ben a szegedi Geo-Environ Környezetvédő Egyesület tagjai foglalták. Dr. Tóth Imre és diákjai a Parádfürdői Erdészet akkori vezetőjének, dr. Jung Lászlónak a segítségével kutatták a környék természetes forrásait, akit ezért az egyesület tiszteletbeli tagjává avattak. Azóta a szegediek rendszeresen visszajárnak a Nagy-Zúgó oldalában fakadó kis forráshoz. Tavaly az erdészet jóvoltából paddal és asztallal gazdagodhatott a pihenőhely. |
KÜLÖNLEGES NÉVADÓK
A források mindig is kiemelkedő szerepet játszottak az egyszerű erdőjárók, a kevésbé iskolázott favágók életében is, nem ritkán ők adtak nekik nevet. Vannak források, amelyek a nép hőseiről, például egy-egy betyárról kapták nevüket, így találkozhatunk például Kalán Miska kútjával a Mecsekben. A helynevek mellett történelmi személyiségek is szép számmal szerepelnek névadók között, például Rákóczi, Kisfaludy, a búcsújáró helyek közelében pedig az egyházi eredetű nevek igen gyakoriak, mint Bakonyban a Szentkút.
MÁS-MÁS ÖSSZETÉTEL
A források kémiai összetétele eltérő. A szénsavas források vulkáni utóműködés eredményei, melyek a Balaton-felvidéken, különösen Balatonfüred környékén jellemzőek. Érdekesség, hogy Magyarországon egyedül Balf környékén található olyan forrás, mely lítiumban gazdag, s különösen a gyomorpanaszokkal küzdő betegeknek jelent gyógyírt. Hasonlóan ivókúrákra használják a kénes vizeket és a csevicéket (savanyúvizeket), melyek közül talán leghíresebb a parádi. A bükkszéki Salvus vagy a jászkarajenői Mira keserűvíz pedig jelentős mennyiségben tartalmaz glaubersót. Magyarország különösen gazdag artézi és termálvizekben. Az artézi vizek olyan, több száz méter mélyről feltörő kutak, melyekből ivóvíz nyerhető. Ilyen például a szegedi Anna-kút. A termálvizek viszont legalább 20-25°C-osak, de néhol vízgőzként törnek elő, s természetes forrásból, illetve mesterségesen fúrt kutakból egyaránt fakadhatnak.
AZ ERDÉSZEK IS SEGÍTETTEK
A szegedi árvíz újjáépítési kormánybiztosa, Tisza Lajos az Országos Erdészeti Egyesület elnöki tisztét is ellátta. A szervezet máramarosszigeti országos gyűlése alkalmával felkereste a Fekete-Tisza forrását, ahol ennek emlékére facsoportot ültettek. A hajdani kis fenyvesből mára csak egy korhadó tönk maradt, és az emléktábla is elkallódott a történelem viharaiban. Később a szegedi civilek állították helyre, s az újraavatáskor hatvan magyar erdész zarándokolt a helyszínre. Az erdészek támogatásával azóta a forrásfoglalatot is újjáépítették.
CSAPADÉKBÓL KARSZTVÍZ
Különleges csoportot alkotnak a karsztforrások, melyek szép számban erednek a Bakonyban, Aggteleken és környékén, valamint a Pilisben. Kialakulásukban fontos szerepet játszott az ember erdőpusztító tevékenysége, a kiirtott fák helyén a termőtalaj lemosódott, így a csapadék a hegy belsejében lévő üreg- és barlangrendszerekbe szívódik. A kalciumban gazdag víz később a hegy lábánál tör elő nagy mennyiségben. A cseppkövek kialakulásában is fontos szerepet játszik a karsztvíz, mely a Szlovéniában található Karszt-hegységről kapta nevét, ahol először írták le ezt a jelenséget. Magyarország tehát valóban „a tízezer forrás országa”, s hogy ezt az értéket megőrizhessük, abban az erdészeknek kiemelkedő szerepük van. Ők adhatnak útbaigazítást a természetjáróknak arról is, hogy hol, milyen forrást keressenek föl, s tisztítsanak ki – akár velük karöltve. Eszmei lenne, ha a természetbarátok az erdőben járva öt-tíz kilométerenként meg tudnák tölteni kulacsaikat egészséges forrásvízzel.