A Pilis és a Visegrádi-hegység között húzódik a Dunántúli- és az Északiközéphegység geológiai határa, Pomáz, a Két-Bükkfa-nyereg és Pilisszentlélek vonalában. A Pilis-tető 756 m-es magasságával a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja. A Pilis üledékes kőzetekből épül fel. A karsztjelenségeknek köszönhetően sok barlang és érdekes felszíni forma alakult ki, például a Vaskapu-völgy déli oldalában húzódó, engedéllyel látogatható Pilis-barlang, avagy a szabadon megnézhető Leány- és Legény-barlang. A Pilis keleti lejtőjén emelkedő látványos Vaskapu-szikla pedig nem más, mint a hegytömb oldalában a mészkőben kimállással keletkezett két sziklaív. A Visegrádi-hegység földtanilag a Börzsönnyel rokon, így az Északiközéphegységhez tartozik, miocénkori vulkanikus eredetű andezitből épül fel. Vulkáni bombák megszilárdulásával keletkezett látványos andezit-agglomerátumok a Prédikálószék alatti Vadállókövek. 
A hegyvonulatok alapján egy vulkáni üst (kaldera) is létezhetett. A hegység kiemelkedése után vájta ki mostani medrét a Börzsöny és a Visegrádi- hegység között a hajdani Ős-Duna, és jött létre mai szépségében a Dunakanyar.
Történelmi emlékek
A térség számos történeti, kulturális emlékkel rendelkezik. Esztergomból szervezte meg Szent István király a magyar államot, a város a 12. század végétől egyházi székhellyé vált.
A mongolok támadása, a tatárjárás után a 13. században IV. Béla király építtett e a visegrádi erődrendszert a Fellegvárral és a Salamon- toronnyal. Földrajzi helyzetéből adódóan az erőd védelmi és ellenőrző feladatokat látott el, később ott őrizték a koronaékszereket, egészen 1529-ig. Visegrád 1323 és 1408 között a magyar királyok hivatalos székhelye, majd Mátyás király kedvelt pihenőhelye volt.A Fellegvár a Pilisi Parkerdő folyamatos és tudatos fejlesztéseinek köszönhetően – egyebek között a várhoz vezető műút kialakításával – látogatható a mai formájában.
Romok az erdőben
A városoktól távolodva a volt királyi erdő- és vadászterületre érünk, melyek kolostorok romjait rejtik. A középkori kolostorok általában források mellé települtek, önellátó gazdaságként működtek.
A 13. században, a tatárjárás után Özséb esztergomi kanonok a pilisi erdők magányába vonult és összefogta az ott elszórtan élő remetéket. Így alakult ki az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend. A pálos rend első központjának romjai Klastrompusztán, Kesztölc határában láthatók.
Egy másik pálos kolostor romjaira Pilisszentlélek mellett bukkanhatunk. Pilisszentkereszt község délnyugati felében, a Pilis keleti lejtőjén található romok a ciszterci rend első, 1184-ben alapított magyarországi monostoráról tanúskodnak. Ma már csak az alappillérei láthatók. E falak közé temett ék egykor Gertrúdot, II. András király feleségét, akinek tragikus történetét a Bánk bán című darabból ismerjük. 
A török pusztítás nem kímélte ezt a kolostort sem, 1526-ban leégett és elnéptelenedett. Később sem épült újra, köveit elhordták a környék falvainak és az esztergomi vár építéséhez.
Alattunk a Dunakanyar
A Visegrádi-hegység legmagasabb csúcsa a Dobogókő (700 m). A kilátóteraszról gyönyörű panoráma tárul elénk, gyakorlatilag az egész Dunakanyart belátjuk. Dömös felől az Árpádvár, a Rám-szakadékot elrejtő Rám-hegy, a Vadálló-kövek, a Prédikálószék, északkeleti irányban a Visegrádi-hegyek, míg északnyugatra a Jász-hegy és a Maróti-hegyek magasodnak. 
A Duna túloldalán a Börzsöny látszik, jó időben akár legmagasabb pontját, a Csóványost is megpillanthatjuk.
Neves turistáink
A dobogókői kilátópont mellett Téry Ödön egykori orvos bronz domborműve áll. A magyar turistamozgalom egyik alapítója és vezéregyénisége több csúcsot is meghódított a Magas-Tátrában, ahol menedékházat is neveztek el róla. 1889 februárjában indította a Turisták Lapját, az 1891 szeptemberében megalakult Magyar Turista Egyesületnek pedig ügyvezető alelnöke lett . 1898-ban ő hozta létre Dobogókő első menedékházát. 
Ha megcsodáltuk a panorámát, akkor érdemes megnézni az Eötvös Loránd Turistaházat, ahol frissítőhöz, egytálételhez is hozzájuthatunk.
A Dobogókőhöz közeli Rezső-kilátó Tirts Rezsőnek, a hazai turistamozgalom másik fontos alakjának állít emléket. Az egykori erdőmérnök és erdőtanácsos készített e Dobogókő első turistajelzését, valamint jelentős szerepet játszott a magyarországi turistaútvonalak kialakításában és a Pilis feltérképezésében is.
A Dobogókő alatti Szakó-nyeregtől már nincs messze a Tost-szikla és az Ilona-pihenő. Ott áll a szintén több környékbeli turistaútvonalat kialakító Tost Gyula erdőmérnök, miniszteri tanácsos emlékére állított obeliszk. Egy kicsit távolabb pedig az 1931-ben a hegymászók védőszentjévé nyilvánított Hegyi Szent Bernát kőbe vésett emlékműve emelkedik.
Télen-nyáron nyitva
A térség erdeit kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. számos kilátó, mintegy 700 kilométernyi sétaút, arborétumok, erdei játszóterek, tűzrakó- és táborozóhelyek fenntartását végzi. 
A társaság főépítészeként dolgozott a magyar építészet nemrég elhunyt, iskolateremtő alakja, Makovecz Imre. 1977-81. közötti munkáját dicséri egyebek között a budapesti kis-hárs-hegyi kilátó vagy a visegrádi nyári táborozóhelyek berendezése is.
A Pilisi Parkerdő Zrt. hazánk első, és mai napig egyik leglátogatottabb erdészeti erdei iskolájával büszkélkedhet. Az 1988-ban Makovecz Imre tervei alapján, a visegrádi Mogyoró-hegyen épült Erdei Művelődés Háza télen-nyáron természetismereti foglalkozásokkal várja a gyerekeket és családokat. Megnyitása óta közel százötvenezer gyerek vett részt programjain.
A tavaly az alapító Madas László erdőmérnök nevét felvevő Erdei Iskola korszerű faházaiban egyszerre 120 főt tudnak elszállásolni. A közvetlenül a Nagyvillám Sípálya melletti faházak a síszezonban is nyitva állnak. A Mogyoró-hegyi kirándulóközpontban pedig vadbemutató kert, játszóterek és táborozóhelyek várják a kirándulókat.
Kövessük a patakot!
Visegrád felől az Apátkúti-patak völgyében is sok a látnivaló. A vízfolyást követve az Ördögmalom-vízesés, majd a Magdolna-forrás mellett elhaladva érjük el a környék legkedveltebb piknikező helyének számító Telgárthy-rétet. Az erdei játszótér mellett nyíló Bertényi Miklós Füvészkertben a környező hegyek növényzetétől teljesen eltérő kép és sajátságos mikroklíma fogadja a látogatót. Az 1960-as évek második felében a gyertyán-, akácés tölgyerdő helyére Eőry Gyula erdőmérnök-hallgató diplomamunkája alapján luc, duglász-, erdei- és vörösfenyő-állományokat telepítettek. 
A füvészkert bejáratánál működő Ördögmalom Erdei Étteremben elsősorban helyi pisztrángból és vadból készült ételkülönlegességekkel várják a megfáradt turistákat, bicikliseket.
Az Apátkúti-völgyben tovább gyalogolva a Kaán Károly erdőmérnökről, a hazai természetvédelem 20. század eleji megalapozójáról elnevezett forráshoz jutunk, amely a Dunakanyar legjobb ízű és legegészségesebb vizét adja.
A www.parkerdo.hu honlapon a kirándulási lehetőségeken kívül számos érdekes információ és jó tanács olvasható a túrára való felkészülésről, valamint az erdei viselkedés alapvető szabályairól.
