Oldal 69/79
Feltöltődés, sok napsütés, mind több szabadban töltött program. Mindenekelőtt ezeket várjuk a tavasztól. A virágporra érzékenyeknél azonban a felhőtlen örömhöz üröm is társulhat, nevezetesen az allergia. Nekik sem kell azonban bezárkózniuk, a kellemetlen tünetek enyhíthetők.
A Királyréti erdei vasút idén 120 éves, nem véletlen tehát, hogy a sorozatot éppen vele kezdjük.
Szemben a sokak által gondolt tévhittel, az erdészek, erdőgazdálkodók tevékenysége messze több annál, hogy az erdőt járják, és kivágatják a fákat. Sőt, az alaphivatásuk is egyre összetettebb, az erdőgazdálkodáson, természet- és környezetvédelmen kívül mind nagyobb hangsúlyt kapnak benne a közjóléti feladatok. A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. munkatársainak szerepvállalása pedig talán még ezeken is túlmutat. Lássuk a példákat!
Cseke Péter színész, rendező, a kecskeméti Katona József Színház igazgatója sok szállal kötődik a természethez. Így született az a különleges előadás, amit múlt nyáron a Kecskeméti Arborétumban mutattak be. Az Újvilág Passiót társszerzőként és rendezőként is jegyző művésszel a nagy formátumú passiójáték műhelytitkairól, és kedves erdőiről beszélgetünk.
A kereszténység legnagyobb ünnepére, a húsvétra készülve a böjt az önmegtartóztatás, lelki önvizsgálat ideje. Ám a gyermekek, fiatalok a régi időkben sem tudták kerek negyven napon át megtartani a csöndet, tavaszváró játékos mulatságokat rendeztek a faluszéli réteken. Így van ez manapság is, legalábbis az állami erdőgazdaságok erdei iskoláiban, természetismereti központjaiban, kisvasútjain. Hosszú téli alvás után minden tavaszelőn megelevenedik az erdő, a rét, és nem csak a madarak énekétől hangos a környék.
Hazánk területén nyolc menyétféle ragadozó fordul elő, amelyeket összefoglaló néven kisragadozóknak nevezünk. Ebbe a csoportba tartozik a mindössze egy grammnyi kölyköt szülő menyét éppúgy, mint az őszre akár negyedmázsányira meghízó borz. A hazai állatvilág mostoha fajainak mondhatjuk őket, mivel a mai napig csak igen keveset tudunk róluk. A kisragadozók állományáról nagyon nehéz adatokra szert tenni, mivel legtöbbjük meglehetősen rejtett életet él, többnyire alkonyattól hajnalig mozog. Ráadásul némely fajok nehezen megkülönböztethetők, így állományfelmérésüknél gyakran élve fogó csapdázást alkalmaznak.
Újra megjelentek a sakálok hazánkban. A hír igen örvendetes, hiszen olyan csúcsragadozóról van szó, amelynek a mezőgazdasági termelés szempontjából gyakran káros kisemlősök az alapvető táplálékai.
Somogy az ország egyik legerdősültebb megyéje. Területének közel harmadát borítják a változatos fafajú erdők, amelyekben sok szép famatuzsálem is látható többnyire az utak, nyiladékok szegélyén.
Kovács Gyula 1980 óta a Zalaerdő Zrt. kerületvezető erdésze. Munkaterületének része a göcseji tanyavilág, ahol az Alföldtől eltérően az elszórtan álló házakat nem a puszta, hanem összefüggő erdőség kötött e össze. A tanyasi emberek önellátóak voltak, maguk termelték a kenyerüket, borukat, a gyümölcsöt. A tanyasi lét azonban egyszer csak a végéhez ért, és azzal együtt enyészetnek indultak a gyümölcsösök. A göcseji erdész akkor kezdte felkutatni és megőrizni a régi fajták utolsó egyedeit.
A HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt. az ország 12 megyéjében – Magyarország északi felében – összesen 38 ezer hektár kisebb-nagyobb területet kezel. Ezek a Magyar Honvédség lőterei, gyakorlóterei, vagy egyéb katonai célokat szolgáló területek, ahol a honvédelem feltételeit talaj- és településvédelmi, közjóléti és más közérdekű célok érvényesítésével együtt biztosítjuk. Ezeken túl az erdők fenntartása, fejlesztése és az ehhez szükséges anyagi források megteremtése is feladatunk ezeken a területeken.
A fakitermelés meghatározó munkaművelete a közelítés, amely a ledöntött és általában gallyaitól is megfosztott szálfának a mozgatását jelenti az erdőterületen. A kitermelt fák nagysága, a munka milyensége és a terepviszonyok határozzák meg, hogy erre milyen eszközt használunk. A speciális gépek mellett újra reneszánszukat élik az igavonó lovak.
A csontfaragás minden valószínűség szerint egykorú a vadászatt al. Művészi hajlammal megáldott őseink az állatok csontjából, agancsaiból különféle használati és dísztárgyakat faragtak. Mindez azonban igaz napjaink erdőjáróira is: Bencze László eredeti szakmáját elhagyva, ha nem éppen a vadont járja, a csontok megmunkálásával foglalkozik.
Lassan megenyhül a fagy, és egyre hosszabb ideig élvezhetjük a napsugarakat. A csíkos hátú vadmalacok még nagyon kicsik, de bizalommal várják a kikeletet. Az erdő koronás fői, a gímszarvasok pedig éppen fenséges trófeájukat, az agancsukat hullajtják. Nincs visszaút, a természet jelzi, hogy érkezik a tavasz! De erre utalnak az erdőkben mind gyakrabban feltűnő kirándulók is. Ők mindenképpen fogadják meg tanácsainkat.
A középhegységek melegebb, délies kitett ségű oldalain tölgyesekben, bokorerdőkben, erdőszéleken és a régi gyümölcsösökben, szőlőkben általában szálanként előforduló fafaj termését évezredek óta fogyasztja az ember. Napjainkban leginkább a gyümölcséből főzhető pálinka révén ismert.
A magyar erdőgazdálkodás történetében az 1879. évi erdőtörvényt követően épített ék ki először a teljes erdészeti adminisztrációt. S kisebb-nagyobb eltéréssel tulajdonképpen ez az erdészeti szervezet működik napjainkban is.
Itt a farsang, áll a bál – szól a nóta, s ha esetleg bálba nem is megyünk, a kissé szomorkás, ködbe burkolózó tél végi délutánokon, hosszú estéken jól eshet egy kis móka, mulatság. Összejönni a barátokkal, beszélgetni, megvitatni az élet nagy dolgait, játszani és persze jókat falatozni együtt. A farsangi kavalkádot az asztalra kerülő színes ételekkel is megidézhetjük. A változatosság igencsak jót tesz a szervezetünknek a téli hetek után, miközben a szemünket és a lelkünket szintén gyönyörködteti.
A Tolnai-hegyhát déli része nemcsak történelmi múltjával, hanem természeti kincseivel és legújabb környezetvédelmi fejlesztéseivel is csábít. A múlt tisztelete és a jövő kihívásai, illetve a természetes vadon szépsége és a civilizáció vívmányai érdekes keveréket alkotnak. Vajon megférnek-e egymás mellett ? Le kell-e mondanunk egyikről is a másik érdekében? Keressük meg a választ, járjuk végig az utat, amely a hegyhát erdein keresztül visz. Ne csak lássuk, hanem érezzük és tapasztaljuk is meg a körülölelő természetet.
Az erdőt-mezőt járók számára olykor érthetetlen, miért is keresztezik sorompók útjaikat. Ezek néhány évtizeddel ezelőtt még egyszerű, fából készült akadályok voltak, amelyeket elsősorban a falopások megelőzése céljából létesítettek. Azóta nagyot változott a világ – ma már leginkább az engedély nélküli szemétlerakás miatt kell egyre erősebb és költségesebb sorompókat felállítani.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
