Oldal 69/81
Titokzatos vadon és csodálatos vízi világ tárul fel mindazok előtt, akik kenuval járják be a Gemenci erdőben megbújó dunai mellék- és holtágakat. Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejének egyedi növény- és állatvilágát legkönnyebben a vízitúrázók figyelhetik meg. Idén is egész nyáron várják a Gemenc Zrt. szakemberei a kenuzni vágyókat, sőt két szervezett túrát is ajánlanak a kalandot kedvelő „lapátolóknak”.
A vad és a gépjárművek találkozásakor általában mindenki vesztes marad: a vad megsérül, esetleg elpusztul, az autósnak pedig jó esetben csak kisebb anyagi kára keletkezik, de előfordulnak súlyos sérüléssel járó esetek is. Mit tehetünk, hogy elkerüljük az ilyen balesetet?
Az utóbbi évtizedekben viszonylag gyakoribbak az erdőtüzek hazánkban. Ennek okai az éghajlati szélsőségekben, a kevesebb csapadékban, a magasabb éves átlaghőmérsékletben, valamint a hótakaró nélküli telek sorozatában keresendők.
„Nem haragszom a tűzre, de vigyázni kell vele, mert óriási károkat okozhat. Az erdőtüzek zöme emberi gondatlanságból keletkezik”- kezdte beszélgetésünket Antal Zoltán, a KEFAG Zrt. erdőőrzési felügyelője, akit ma már egyaránt maguk közé valónak tartanak a tűzoltók és az erdészek.
Bár hazánk területének mindössze 1,5 százalékát alkotják karsztosodásra alkalmas kőzetek, igen nagy számban fordulnak elő bennük különböző genetikájú és jellegű barlangok. Alakjuk és méretük a befoglaló kőzettől, a kialakító folyamat jellegétől, erősségétől és időtartamától függően igen változatos. Jelenleg mintegy 4100 barlangot tartunk nyilván, közülük tíz utcai ruhában is látogatható.
Erdőt az Alföldre! – adta ki a jelszót Kaán Károly 1919 karácsonyán, amelyet előbb újságokban, majd önállóan, röplap formájában is terjesztettek. A karácsonyi cikk azután a hazai síkvidéki, illetve alföldi erdőtelepítések programadó írásává vált. Sőt – csaknem száz év múlva – napjainkban is vissza-visszanyúlunk egy-egy érvéhez, az Alföld-fásítás pedig továbbra is időszerű cél.
Egyszer szeretném megfesteni a nyári erdő megannyi zöldjét. A zöldnek azt a leírhatatlanul sok árnyalatát, amire nincsenek szavak. Azt, amelyikben ott játszik a napfény, a fenyvesek kékbe forduló színét, és a tisztások magányosan ragyogó lombjait. Az a sok zöld oly színpompás együtt est alkot, miközben védelmezőn ölel, ha süt a nap, ha esik, vagy szél zaklatja a leveleket. Beleburkolózni a zöld rengetegbe, róni az utat naphosszat, kényelmes bakancsban, lazán, mintha a természet része volnék, az hozná meg az ihletet.
A lódarázs erdeink lakója, tehát ugyanannyi joga van ott élni, mint az őznek, a futrinkának, vagy a harkálynak. Ha támad, azt nem gonoszságból teszi, hanem saját, illetve társai életének védelmében. Figyeljünk rá, tartsuk tiszteletben, kerüljük el! Így jó eséllyel megúszhatjuk a vele való kellemetlen találkozást.
Az Egererdő Zrt. által működtetett mátrai kisvasút több szempontból is kitűnik a hazai erdei vasutak közül.
A múlt héten több mint négy órán keresztül vitatták meg az országgyűlési képviselők a tavaly júliusban benyújtott, majd októberben tárgyalni kezdett új földtörvényhez érkezett módosító javaslatokat.
Május 23-án Budapesten, a Millenáris Parkban tartotta központi jubileumi ünnepségét a KITE Zrt., amivel lezárult a megemlékezések jegyében telt rendezvénysorozat. Előbb a KITE alapító elnökének, Szabó Istvánnak a könyve jelent meg még tavaly októberben, majd idén januárban régiónként szerveztek találkozókat a különösen fontos partnereiknek, végezetül pedig Budapesten tartottak országos konferenciát, amelyen több mint ötszáz vendég vett részt. Ezen a tanácskozáson megjelent Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, Czerván György, a VM agrárgazdaságért felelős államtitkára, Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, valamint Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára is.
Az új földforgalmi törvény tervezetét tárgyalja az Országgyűlés, amit június 10-ei zárószavazással kíván elfogadni a testület. Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára szerint ez azt is jelzi, hogy nem kerülhet sor érdemi társadalmi vitára. Ugyanakkor szólni kell arról, hogy milyen helyzetet állít elő a törvény életbe lépése, mert totális bizonytalanságban érezhetik magukat az ágazat szereplői, a termelők, a földtulajdonosok. ígéret maradt, hogy a földforgalmi törvénnyel együtt tárgyalják az üzem- és az integrációs törvényt, ám jelenleg a két törvénytervezet nincs a kezükben, így tartalmukról vagy szerkezetükről semmit nem lehet tudni.
Töretlen sikerrel zárult a megszokott időponttól eltérően rendezett 28. Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok. A házigazda Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft., a stratégiai partner MAHIR Kiállítás és Rendezvény Kft. valamint a kommunikációs partner Magyar Mezőgazdaság Kft. mindent megtett azért, hogy a régi tradíciókkal rendelkező kiállítást ezúttal is színvonalasan rendezzék meg.
Bérci Balázs, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. ügyvezető igazgatója minden reggel végigjárta a kiállítás területét. Jóleső érzéssel nyugtázta, hogy mindenütt rendben mentek a dolgok: stratégiai partnerükkel, a MAHIR Kiállítás és Rendezvény Kft.-vel ismét sikeres kiállítást rendeztek.
Az IKR Zrt. szántóföldi gépbemutatója közvetlenül a megnyitó után kezdődött és a kiállítás látogatói rövid idő alatt megtöltötték a lelátót. A gyakorlati bemutató szervezői ezúttal is sok újdonsággal szolgáltak, hiszen csaknem kéttucat gépet és gépkapcsolást vonultattak fel. A megszokotthoz képest most nem a cég teljes kínálatát, hanem az aktualitás jegyében a zöldtakarmánybetakarítás, a tavaszi munkák gépeit, újdonságait láthatták az érdeklődők.
A debreceniek búzatanácskozását május 30-án tanterembe kényszerítette az időjárás. Aznap végig esett, így a kis- és nagyparcellás kísérleteket személyesen nem tekinthették meg az érdeklődők, bár a korábban készített felvételeken az egyes növényvédős cégek képviselői meg tudták mutatni, hogy az ő készítményük mennyire hatásos egy-egy megbetegedés vagy kártétel ellen. A mostani tanácskozás a huszadik volt egyfolytában, ezért is adtuk címéül a deákok viginta kifejezését.
A Magyar Kukorica Klub Egyesület a közelmúltban tartotta az V. Kukorica Termésverseny évadindító rendezvényét. A Székesfehérvár-Kisfaludon tartott eseményen bemutatták az Év Kukorica Hibridjét, szó esett a termés-versenyről, csakúgy, mint az idén várható növény-egészségügyi problémákról vagy a tápanyag-utánpótlás lehetőségeiről.
Hazánkban jelenleg hat helyen folyik mezőgépészképzés, de az intézmények összesen kevesebb, mint 100 hallgatót bocsátanak ki évente (tavbaly 86-ot vettek föl), és ez a létszám nem elégíti ki az ágazati igényeket. Különösen azokat keresik, akik már tanulmányaik alatt felfedezik magukban az elhivatottságot jövendőbeli szakmájuk iránt. Az ő elhivatottságuk és a kereslet komolyságának bizonyítására remek alkalom volt a CLAAS-UniTech idei mérnökversenye, amit a napokban tartottak a CLAAS törökszentmiklósi gyárában. Mint kiderült, vannak ilyen g fiatalok: a verseny indulói az elmúlt hónapokban több 11 ezer órát töltöttek először pályázatuk, majd a feladatként kiírt arató-cséplőgép elkészítésével, hogy a döntőn végül megmutathassák: gépük működik, s nemcsak megy, de aratni is képes.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
