Kategória: Lapszemle

Oldal 62/77

ERDEINK EGYIK LEGÚJABB JÖVEVÉNYE

Amikor az 1920–50-es évek között Oroszország keleti részébe a szűcsipar számára oly keresett gereznájú nyestkutyát a Távol-Keletről betelepítették, még senki se gondolt arra, hogy az őshonos faunát nagymértékben veszélyeztető faj terjedését segítik elő a kontinensünkön. A nyestkutya mára hazánkban is megtelepedett.

VADDISZNÓ, AZ ALKALMAZKODÁS MESTERE

A falvak, városok közelében a vadon élő állatok fokozatosan hozzászoktak az ember közelségéhez, gondoljunk csak szeretett énekesmadarainkra, a galambokra, a mókusra, a rókára vagy a nyestre. Az ember által átformált környezet főként a jól alkalmazkodó, mindenevő állatoknak lehet kifejezetten vonzó. Az erdei nagyvadfajok közül a vaddisznó belterületi megjelenése Európa több nagyvárosában gondot okoz. Ez azonban odafigyeléssel kezelhető.

ÉLET, ERDŐ, EGÉSZSÉG

A DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt. és elődei több mint hat évtizede gondozzák Dél-Alföld állami erdeit. A vállalat célja a rábízott erdők kezelése, a fenntartható erdőgazdálkodás. Mondhatnánk úgy is, hogy az a tevékenység, amelynek terméke a folyton fennmaradó, megújuló, értékeit megőrző erdő maga. A társaság kiemelt tevékenységei közé tartozik az erdőművelés, a fahasználat, az erdőgazdálkodási szolgáltatások, a kereskedelem és a vadgazdálkodás.

ERDŐSÍTÉSEK ELŐTT

Az erdészeteknél az ősz az erdősítések, ültetések időszaka. Eltérően azonban a mezőgazdasági területektől, az ültetés előtti talaj-előkészítésre csak indokolt esetben van szükség, főként az erdőklíma peremterületein. A síkvidékek egy részén kifejezetten sokat kell küzdeni az erdő megmaradásáért, kizárólag talajlazítást vagy szántást követően ültethetők a csemeték.

ERDŐSÍTÉSEK ELŐTT

Az erdészeteknél az ősz az erdősítések, ültetések időszaka. Eltérően azonban a mezőgazdasági területektől, az ültetés előtti talaj-előkészítésre csak indokolt esetben van szükség, főként az erdőklíma peremterületein. A síkvidékek egy részén kifejezetten sokat kell küzdeni az erdő megmaradásáért, kizárólag talajlazítást vagy szántást követően ültethetők a csemeték.

AZ ERDŐ SZERELMESE

Meglepően fiatalos a tekintete, sokan felnéznek rá, s nem csak a termete miatt; Szabó Gábor, a Kaszó Erdőgazdaság Zrt. kerületvezetője idén elnyerte az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett az Év Erdésze díjat. A húszas évei második felében járó fiatalember az évszakokat, a maguk sajátosságaival, egyformán szereti. A tavaszt, amikor ébred a természet, és érkeznek a szalonkák. Nyáron, ha kellő csapadék hullott, virul az erdő, látszik, ahogyan megéledtek az elültetett csemeték, vagy sorol a tölgymakk, amit maguk vetettek. Ősszel a szarvasbőgés ejti rabul, télen pedig a hó, meg a fakitermelés.

AZ ERDŐ SZERELMESE

Meglepően fiatalos a tekintete, sokan felnéznek rá, s nem csak a termete miatt; Szabó Gábor, a Kaszó Erdőgazdaság Zrt. kerületvezetője idén elnyerte az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett az Év Erdésze díjat. A húszas évei második felében járó fiatalember az évszakokat, a maguk sajátosságaival, egyformán szereti. A tavaszt, amikor ébred a természet, és érkeznek a szalonkák. Nyáron, ha kellő csapadék hullott, virul az erdő, látszik, ahogyan megéledtek az elültetett csemeték, vagy sorol a tölgymakk, amit maguk vetettek. Ősszel a szarvasbőgés ejti rabul, télen pedig a hó, meg a fakitermelés.

A MAKK ÁSZTÓL AZ APRÍTÉKTÜZELŐIG

Az erdőkben ledöntött faegyed a legkülönbözőbb módon, ritkán kötélpálya segítségével kerül az úgynevezett munkapadra, ami többnyire az erdei utat jelenti. Majd talán az értékteremtés egyik legfontosabb mozzanata következik, amit a szakma választékolásnak, vagy hosztolásnak nevez. Ekkor a szabványok és a piaci igény ismeretében az erre a célra felkészített szakember kiválasztja (választékolás) a kinézetre girbe-gurba, ágas-bogas fák látszólagos kuszaságából a legértékesebb részeket és megjelöli, hogy azokat mely hossznál kell majd kett észelni motorfűrésszel (hosztolás). Egy részük aztán bekerül a feldolgozóüzemekbe, a tűzifa az oda nem valókból lesz.

A MAKK ÁSZTÓL AZ APRÍTÉKTÜZELŐIG

Az erdőkben ledöntött faegyed a legkülönbözőbb módon, ritkán kötélpálya segítségével kerül az úgynevezett munkapadra, ami többnyire az erdei utat jelenti. Majd talán az értékteremtés egyik legfontosabb mozzanata következik, amit a szakma választékolásnak, vagy hosztolásnak nevez. Ekkor a szabványok és a piaci igény ismeretében az erre a célra felkészített szakember kiválasztja (választékolás) a kinézetre girbe-gurba, ágas-bogas fák látszólagos kuszaságából a legértékesebb részeket és megjelöli, hogy azokat mely hossznál kell majd kett észelni motorfűrésszel (hosztolás). Egy részük aztán bekerül a feldolgozóüzemekbe, a tűzifa az oda nem valókból lesz.

ALFÖLDI FŐMÉLTÓSÁG: A KOCSÁNYOS TÖLGY

A Kárpát-medence erősen eltérő élőhelyei szétválasztották a tölgy nemzetség máshol keveredő fajait. A kocsányos tölgy (Quercus robur) a kontinentális jellegű, sík- és alacsony dombvidéki tájakon vált uralkodóvá. Alaki és genetikai változatossága rendkívül nagy. Ezzel kiválóan tud alkalmazkodni az Alföld és a peremterületek hasonlóan nagy termőhelyi változatosságához.

ALFÖLDI FŐMÉLTÓSÁG: A KOCSÁNYOS TÖLGY

A Kárpát-medence erősen eltérő élőhelyei szétválasztották a tölgy nemzetség máshol keveredő fajait. A kocsányos tölgy (Quercus robur) a kontinentális jellegű, sík- és alacsony dombvidéki tájakon vált uralkodóvá. Alaki és genetikai változatossága rendkívül nagy. Ezzel kiválóan tud alkalmazkodni az Alföld és a peremterületek hasonlóan nagy termőhelyi változatosságához.

ERDÉSZETI VILÁGKONFERENCIA MAGYARORSZÁGON

Az erdészeti kísérleti intézetek szövetsége (IUFRO) 1892-ben alakult a németországi Eberswaldéban, amelyhez hamarosan csatlakoztak a selmeci professzorok. A magyarországi kutatásügy elismerését jelentett e, hogy az IUFRO 1914. évi kongresszusát hazánkban tarthatt ák. A Deliblát–Temesvár–Szeged–Budapest (Gödöllő)–Selmecbánya–Rózsahegy– Magas-Tátra útvonalon zajló program minden részletében készen állt, amikor kitört a világháború és meghiúsította a tudósok összejövetelét. A háborút követően pedig egy vesztes ország nem is gondolhatott nemzetközi rendezvényre, így hazánk külföldre legföljebb képviselőket küldhetett. Közben 1926-ban Rómában (a győztes Itáliában) nemzetközi erdőgazdasági kongresszust tartottak, ahol állandó internacionális mezőgazdasági intézetet is létesítettek.

ERDÉSZETI VILÁGKONFERENCIA MAGYARORSZÁGON

Az erdészeti kísérleti intézetek szövetsége (IUFRO) 1892-ben alakult a németországi Eberswaldéban, amelyhez hamarosan csatlakoztak a selmeci professzorok. A magyarországi kutatásügy elismerését jelentett e, hogy az IUFRO 1914. évi kongresszusát hazánkban tarthatt ák. A Deliblát–Temesvár–Szeged–Budapest (Gödöllő)–Selmecbánya–Rózsahegy– Magas-Tátra útvonalon zajló program minden részletében készen állt, amikor kitört a világháború és meghiúsította a tudósok összejövetelét. A háborút követően pedig egy vesztes ország nem is gondolhatott nemzetközi rendezvényre, így hazánk külföldre legföljebb képviselőket küldhetett. Közben 1926-ban Rómában (a győztes Itáliában) nemzetközi erdőgazdasági kongresszust tartottak, ahol állandó internacionális mezőgazdasági intézetet is létesítettek.

SÉTA AZ ERDŐBEN

Beköszöntött az ősz, s ezzel a megfázások, influenzas megbetegedések időszaka. A hosszú nyár után az iskolában a gyermekek ismét új víruskörnyezettel találkoztak, így egyre több a náthás tüneteket mutató beteg. Le kell mondanunk ilyenkor az erdei sétákról? Mit tehetünk, hogy immunrendszerünk megerősödjön, felkészüljön a hideg hónapokra?

SÉTA AZ ERDŐBEN

Beköszöntött az ősz, s ezzel a megfázások, influenzas megbetegedések időszaka. A hosszú nyár után az iskolában a gyermekek ismét új víruskörnyezettel találkoztak, így egyre több a náthás tüneteket mutató beteg. Le kell mondanunk ilyenkor az erdei sétákról? Mit tehetünk, hogy immunrendszerünk megerősödjön, felkészüljön a hideg hónapokra?

ZALAI DOMBOK KÖZÖTT „CIKÁZNAK”

A göcseji táj egyik különlegessége a ZALAERDŐ Zrt. erdei vasúthálózata, amely mintegy 109 kilométer hosszúságban hálózza be a megye erdeinek egy részét. A Csömödéri Állami Erdei Vasút jelentős mennyiségű faanyagot szállít Lentibe és Csömödérbe a fafeldolgozó üzemekbe, valamint a MÁV vonalához csatlakozva távolabbi helyekre is eljuttatja a kitermelt fát. A személyszállító vonatok Lenti és Kistolmács között haladva kötik össze a térség kirándulóhelyeit, évente 22-23 ezer utast szállítanak.

ZALAI DOMBOK KÖZÖTT „CIKÁZNAK”

A göcseji táj egyik különlegessége a ZALAERDŐ Zrt. erdei vasúthálózata, amely mintegy 109 kilométer hosszúságban hálózza be a megye erdeinek egy részét. A Csömödéri Állami Erdei Vasút jelentős mennyiségű faanyagot szállít Lentibe és Csömödérbe a fafeldolgozó üzemekbe, valamint a MÁV vonalához csatlakozva távolabbi helyekre is eljuttatja a kitermelt fát. A személyszállító vonatok Lenti és Kistolmács között haladva kötik össze a térség kirándulóhelyeit, évente 22-23 ezer utast szállítanak.

A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN

Gemenc lombhullató suttogása, a gímszarvasok szerelmes bőgése, a Rezét gőzös örömteli füttye mind-mind sok élményt ígér kicsiknek és nagyoknak Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejében. A Gemenc Zrt. azonban nemcsak a gemenci erdőtömböt kezeli, hanem a Duna jobb és bal partján a Sió-csatorna torkolatától egészen az államhatárig terjedő erdőtársulásokat is. Ez a több száz évre visszatekintve vadban gazdag, több mint 37 ezer hektáros terület magában foglalja Habsburg Frigyes főherceg birtokainak egy részét, a kalocsai érsek egykori erdeit, valamint homoki és dombvidéki részeket is.