Lapszemle Archívum - Oldal 64 a 80-ből

KÉNYSZERŰ BEAVATKOZÁS

Az utóbbi évek aszályos időjárása rendkívül kedvezőtlenül hatott erdeink egészségi állapotára. Az ország több táján tapasztalhatjuk, hogy összefüggő területeken nagy mennyiségű fa száradt ki. Az egyik legjelentősebb pusztulásnak a Keszthelyi-hegység feketefenyveseiben lehetünk tanúi; a Bakonyerdő Zrt. Keszthelyi Erdészete által kezelt erdők mára mintegy 4000 hektáron szenvednek a szárazságtól. A gondra az erdészek igyekeznek a legjobb megoldást alkalmazni, amelynek a beteg egyedek kivágása is része. Ne ijedjünk azonban meg, az erdők nem tűnnek el, csak átalakulnak.

KÖNNYŰ SZÁRNYAKON

Izgalmas időutazáson vettem részt a minap. Pár röpke órára visszarepülhettem a múltba egy derűs kedélyű mesélő és néhány antik repülőgép-modell jóvoltából. Vendéglátómról, a 92 esztendős Míg Pálról legendák keringenek modellező berkekben. Ő a magyar repülőmodellezés doyenje, akinek keze alól saját tervezésű, gyönyörű megmunkálású versenygépek kerülnek ki mind a mai napig.

MAGYAR ERDŐK 1938–1945

„Legyen ez a karácsony nemzeti felemelkedésünk boldog ünnepe, s karácsony estéjén a kárpáti, a bihari bükkfa patt ogó tüzénél s a felszabadult magyar földön termett karácsonyfa díszes lombjai alatt megerősödött nemzeti öntudatt al adjunk hálát az Egek Urának, aki széttörte az országunkra gyarló emberek által font trianoni békét” – hangzott el 1940. karácsony estéjén a rádióban. Az 1938-ban kezdődő „országgyarapítás”, mai szóhasználatt al országrész-visszacsatolások idején a magyar erdőgazdálkodás sajátos helyzetben volt.

TÉLI ERDŐ GYÓGYHATÁSAI

Pár hete még élveztük a kellemesen simogató késő őszi időt, a napsütést. Majd hirtelen beköszöntött a tél. Szomorkodni azonban semmi okunk, hiszen ez az évszak legalább annyi örömöt, szépséget tartogat, mint bármelyik. Így például a téli erdőben tett sétának is számos jótékony hatása van.

DÍJLOVAS BÍRÁSKODÁS 3. RÉSZ – NYÍLT LEVÉL

Nyílt levélben válaszolt Stephen Clarke, az FEI vezető bírója az Eurodressage.com oldalon megjelent cikkre, amelyben Wayne Channon szerző a díjlovas bíráskodás egyes visszásságait fejtegeti. Wayne Channon ezzel kapcsolatos nézeteit olvasóink is megismerhették, a Pegazus októberi és novemberi számaiban két folytatásban közöltük a kérdéses cikket, „A bíráskodásnak be kell lépnie a 21. századba” címen. Ezúttal Stephen Clarke válaszát adjuk közre. Clarke nem csak a 2013-as díjlovas Európa-bajnokság kapcsán tárgyalja a díjlovas bíráskodást, de a warendorfi FEI-tesztrendezvény zenés kűr bírálatáról is említést tesz.

HOGYAN TOVÁBB MAGYAR DÍJLOVAGLÁS?

Az tud visszatekinteni, aki végigment az úton. Sporttörténelmi át- és visszatekintés.

A VERSENY, AHOL MINDENKI NYERT

Hosszú sorokban kígyóztak a gépkocsik a Bükkzsérc fölött húzódó dombra, ahol már minden készen várta azt a 42 csapatot, amelyik a térségi fakitermelő megmérettetésekből az országos döntőbe jutott. A szőlősorok mentén felállított csapatsátrakon, a gondosan elkerített hatalmas küzdőtéren látszott, hogy a rendező semmit nem bízott a véletlenre. Nem is tehette, hiszen a fakitermelés az egyik legnehezebb és legveszélyesebb erdei munka.

ERDEI TÚRÁK, KIRÁNDULÁSOK ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON

Nyíregyháza, Nyírbátor, Debrecen, Hajdúszoboszló, jó esetben néhány kisebb település. A legtöbb embernek ez jut eszébe, ha Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyéről hall. Pedig számtalan célpont van az ország keleti végében, ahol egyedülálló élményekhez juthat a turista. Ráadásul ezek jó része a természetben, erdei környezetben található. Járjuk be együtt ezeket a tájakat! Nézzük meg, milyen értékek megóvásáért dolgoznak a térség állami tulajdonú erdeit kezelő NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. munkatársai.

ŰRPANORÁMA ÉS MALACÓVODA

1949-ben Gyulaházán született egy kisfiú, aki három évtizeddel később egyedülálló teljesítménnyel hívta fel magára a nagyvilág figyelmét: első magyar emberként kirepült a világűrbe. Az „ország Bercije”, Farkas Bertalan ma nyugállományú dandártábornok, aki kutató űrhajósként és egy nemzetközivé nőtt alapítvány létrehozójaként folytatja munkáját.

ŐSZI SZÍNKAVALKÁD

Az ősz, a lehulló lomb az elmúlás jelképe. De mielőtt még megválnának leveleiktől, s felkészülnének a téli nyugalmi állapotra a fák, október- november táján gyö nyörű színekben pompáznak. Egy tündöklően színes őszi napon tett erdőjárás pedig olyan élmény, amihez más évszakok hangulata nehezen fogható.

PIHENTET, TANÍT ÉS SZÓRAKOZTAT

Horváth Viktória a Nemzetgazdasági Minisztérium turisztikáért felelős helyettes államtitkára, aki igen komoly szakmai gyakorlat birtokában látja el ezt a megbízatást. Elkötelezett je a hazai turizmus fellendítésének, arra törekszik, hogy a hazai turizmus és vendéglátás ismét az ország húzóágazata legyen. Arra voltunk kíváncsiak, vajon mit gondol a hazai erdők vonzerejéről, és milyen lehetőséget lát arra, hogy a lakosság még többet felfedezzen az ország természeti kincseiből.

MIK IS AZOK A GUBACSOK?

Erőt sugárzó megjelenésük, évszázadokon átívelő életük okán is csodálatra méltó, tiszteletet parancsoló fák a tölgyek. Nem mellékes jó tulajdonságuk – különösen egy rovarász számára –, hogy minden európai fanemnél több rovarfajt tartanak el. A hazai tölgyeken élő közel 700 herbivor (élő növényi szövetet fogyasztó) rovarfaj mintegy 1/8-a olyan apró darázs, aminek lárvái változatos, kisebb-nagyobb gömbölyű, bozontos, tüskés, árszerűen megnyúlt, vagy éppen lapított lencséhez hasonló képződményekben, a gubacsokban fejlődnek. Pánikra semmi ok, ezek a darazsak nem szúrnak, nem rúgnak és nem is harapnak.

ERDEINK EGYIK LEGÚJABB JÖVEVÉNYE

Amikor az 1920–50-es évek között Oroszország keleti részébe a szűcsipar számára oly keresett gereznájú nyestkutyát a Távol-Keletről betelepítették, még senki se gondolt arra, hogy az őshonos faunát nagymértékben veszélyeztető faj terjedését segítik elő a kontinensünkön. A nyestkutya mára hazánkban is megtelepedett.

VADDISZNÓ, AZ ALKALMAZKODÁS MESTERE

A falvak, városok közelében a vadon élő állatok fokozatosan hozzászoktak az ember közelségéhez, gondoljunk csak szeretett énekesmadarainkra, a galambokra, a mókusra, a rókára vagy a nyestre. Az ember által átformált környezet főként a jól alkalmazkodó, mindenevő állatoknak lehet kifejezetten vonzó. Az erdei nagyvadfajok közül a vaddisznó belterületi megjelenése Európa több nagyvárosában gondot okoz. Ez azonban odafigyeléssel kezelhető.

ÉLET, ERDŐ, EGÉSZSÉG

A DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt. és elődei több mint hat évtizede gondozzák Dél-Alföld állami erdeit. A vállalat célja a rábízott erdők kezelése, a fenntartható erdőgazdálkodás. Mondhatnánk úgy is, hogy az a tevékenység, amelynek terméke a folyton fennmaradó, megújuló, értékeit megőrző erdő maga. A társaság kiemelt tevékenységei közé tartozik az erdőművelés, a fahasználat, az erdőgazdálkodási szolgáltatások, a kereskedelem és a vadgazdálkodás.

ERDŐSÍTÉSEK ELŐTT

Az erdészeteknél az ősz az erdősítések, ültetések időszaka. Eltérően azonban a mezőgazdasági területektől, az ültetés előtti talaj-előkészítésre csak indokolt esetben van szükség, főként az erdőklíma peremterületein. A síkvidékek egy részén kifejezetten sokat kell küzdeni az erdő megmaradásáért, kizárólag talajlazítást vagy szántást követően ültethetők a csemeték.

ERDŐSÍTÉSEK ELŐTT

Az erdészeteknél az ősz az erdősítések, ültetések időszaka. Eltérően azonban a mezőgazdasági területektől, az ültetés előtti talaj-előkészítésre csak indokolt esetben van szükség, főként az erdőklíma peremterületein. A síkvidékek egy részén kifejezetten sokat kell küzdeni az erdő megmaradásáért, kizárólag talajlazítást vagy szántást követően ültethetők a csemeték.

AZ ERDŐ SZERELMESE

Meglepően fiatalos a tekintete, sokan felnéznek rá, s nem csak a termete miatt; Szabó Gábor, a Kaszó Erdőgazdaság Zrt. kerületvezetője idén elnyerte az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett az Év Erdésze díjat. A húszas évei második felében járó fiatalember az évszakokat, a maguk sajátosságaival, egyformán szereti. A tavaszt, amikor ébred a természet, és érkeznek a szalonkák. Nyáron, ha kellő csapadék hullott, virul az erdő, látszik, ahogyan megéledtek az elültetett csemeték, vagy sorol a tölgymakk, amit maguk vetettek. Ősszel a szarvasbőgés ejti rabul, télen pedig a hó, meg a fakitermelés.

Kategória: Lapszemle

KÉNYSZERŰ BEAVATKOZÁS

KÖNNYŰ SZÁRNYAKON

MAGYAR ERDŐK 1938–1945

TÉLI ERDŐ GYÓGYHATÁSAI

DÍJLOVAS BÍRÁSKODÁS 3. RÉSZ – NYÍLT LEVÉL

HOGYAN TOVÁBB MAGYAR DÍJLOVAGLÁS?

A VERSENY, AHOL MINDENKI NYERT

ERDEI TÚRÁK, KIRÁNDULÁSOK ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON

ŰRPANORÁMA ÉS MALACÓVODA

ŐSZI SZÍNKAVALKÁD

PIHENTET, TANÍT ÉS SZÓRAKOZTAT

MIK IS AZOK A GUBACSOK?

ERDEINK EGYIK LEGÚJABB JÖVEVÉNYE

VADDISZNÓ, AZ ALKALMAZKODÁS MESTERE

ÉLET, ERDŐ, EGÉSZSÉG

ERDŐSÍTÉSEK ELŐTT

ERDŐSÍTÉSEK ELŐTT

AZ ERDŐ SZERELMESE

WEBSHOP