Kategória: Lapszemle

Oldal 64/81

LELKI FEJLŐDÉS MINDEN EGYES ÚT

Több millió lépés van a lábaiban, egyebek között megjárta a Himaláját, a kaliforniai Sierra Nevadát, Perut, és a sokak által El Caminónak nevezett spanyol Szent Jakab zarándokutat. Legutóbb Írországban gyalogolt 600 kilométert, de nem szabad elfelejteni, hogy 1987-ben az Országos Kéktúrát, majd 2008-ban az Országos Kékkört is teljesítette. Papp János színművész, a Centrál Színház tagja, vándorszínész – ahogy kollégái és barátai nevezik – minden egyes vándorlásáról útinaplót vezetett , amelyeket már nyomtatott formában is olvashatunk. Mint mondja, kedvence az őszi erdő. Szerinte ugyanis ez az évszak nem a természet halálát hozza, épp ellenkezőleg, a megnyugvását a közelgő tavasz dolgos hónapjai előtt.

FONTOS, HOGY EMLÉKEZZÜNK!

A 22 állami erdőgazdaság hasonlóan gondolkodik abban, hogy közjóléti beruházások mellett a hitélet gyakorlásához is szeretnének teret nyújtani a vallásturisztikai fejlesztésekkel. Hozzájárulva ahhoz, hogy a keresztény kultúra évezredes múltja megmaradhasson a következő nemzedékek szemléletében és folytatódjon a hitélet gyakorlása. Most induló sorozatunkban ezekre a fejlesztésekre, programokra térünk ki. Bevezetésül Spányi Antal, a Székesfehérvári Egyházmegye püspöke gondolatait adjuk közre.

SZERESSÜK? NE SZERESSÜK?

Több egér- és pocokfaj is él az erdőkben. Életmódjukból és méretükből adódóan ugyan nehéz őket lencsevégre kapni, kártételük annál szembetűnőbb lehet főként a fiatalabb állományokban. A leginkább ugyanis a növények magjaival, hajtásaival, terméseivel, a facsemeték és idősebb fák gyökér- és kéregrészeivel táplálkoznak. A természet törvényei azonban ez esetben is érvényesülnek, ahol sok az apró rágcsáló, ott felszaporodnak a rókák, és mivel a legfontosabb táplálékaik éppen a pockok és egerek, az utóbbiak által okozott kár ugyancsak mérséklődik. A rókák jelenléte tehát erdészeti szempontból kedvező.

AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS ÉS A HONVÉDELEM ÖSSZEHANGOLÁSA

Létezik az országban néhány olyan erdőterület, amely elsősorban honvédelmi érdekeket szolgál, de a természetvédelem, az ökoturizmus és az ehhez anyagi forrásokat teremtő erdő- és vadgazdálkodás szempontjait természetesen ott is figyelembe kell venni. Ilyen a Süttői Erdészet, amely Komárom-Esztergom megyében a Duna-parton fekvő Süttőt és a Gerecse-hegység déli részén található Tardost összekötő országút két oldalán terül el az összefüggő, mintegy 70 négyzetkilométer kiterjedésű erdőtömbben.

FELEJTHETETLEN ÉLMÉNYT NYÚJT A MUKI

A Somogy megyei Mesztegnyői Erdei Vasutat (MEV) a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. működteti. A vonat a Somogy megyei Mesztegnyőből a Búsvári erdőt, a Boronka patakot és a Búsvári halastavat érintve, majd újra erdőben, Szúnyogváron, Repcehomokon és a Hajmáslápi halastavat kett észelő töltésen haladva, az utolsó két kilométeren pedig évszázados gyertyános-tölgyesek, cserestölgyesek alatt gurulva érkezik Felsőkak végállomásra.

MENJÜNK JÖVŐRE IS!

Hamar rájöttem, hogy valami egészen jó dolog történhetett a gyerekkel, miután hazajött az erdei iskolából, s gondolataiba meredve ült tovább a kanapén. Aztán jöttek a hétvégi közös kirándulások, a gyalog- és biciklitúrák, sőt a sátorozás igénye. Szinte csak úgy „magától”.

NEM RAJTUK MÚLIK

Az 1980-as években a környezeti nevelés szemléletével és eszközrendszerével gazdagodva újraszerveződtek az erdei iskolák. A ’90-es évek derekától pedig bekerült az erdei iskola program a Nemzeti Alaptantervbe, s a helyi pedagógiai programokba. Azok megvalósításához pedig oktatási minisztériumi pályázati forrásokat is lehetett szerezni. A helyzet azonban azóta változott.

AZ ERDŐ TANÍTÁSAI

Sokoldalú, színes személyiség, akit már megelőzött a híre. Sokan furcsa szerzetnek tartják, aki erdészből vedlett borásszá, s a szőlészetet az anyatejjel magába szívva vált az erdők szerelmesévé. Aki csillagport hint a hordóiba, hogy tündéreket idézzen meg a pince mélyén, majd halk szóval kicsalja őket a fák közé. Sokak szerint erdészek közt a legjobb borász, borászok közt a legjobb erdész. Nem véletlenül választották Kaló Imrét, az Egererdő Zrt. munkatársát 2011-ben a Borászok Borászává.

PARKERDŐ AZ EMBERÉRT

Budapest tágabb körzetében 65 ezer hektáron gazdálkodva biztosítja a fővárosiaknak és az agglomerációban élőknek a tisztább levegőt, a természetben való felüdülés, a természetközeli élmények lehetőségét. Szakszerű erdőgazdálkodással és közjóléti fejlesztéseivel egyre vonzóbb és látogatott abb turisztikai célpontokat alakít ki a kezelésében lévő erdőterületeken: a Pilisi Parkerdő Zrt.

KÉNYSZERŰ BEAVATKOZÁS

Az utóbbi évek aszályos időjárása rendkívül kedvezőtlenül hatott erdeink egészségi állapotára. Az ország több táján tapasztalhatjuk, hogy összefüggő területeken nagy mennyiségű fa száradt ki. Az egyik legjelentősebb pusztulásnak a Keszthelyi-hegység feketefenyveseiben lehetünk tanúi; a Bakonyerdő Zrt. Keszthelyi Erdészete által kezelt erdők mára mintegy 4000 hektáron szenvednek a szárazságtól. A gondra az erdészek igyekeznek a legjobb megoldást alkalmazni, amelynek a beteg egyedek kivágása is része. Ne ijedjünk azonban meg, az erdők nem tűnnek el, csak átalakulnak.

KÖNNYŰ SZÁRNYAKON

Izgalmas időutazáson vettem részt a minap. Pár röpke órára visszarepülhettem a múltba egy derűs kedélyű mesélő és néhány antik repülőgép-modell jóvoltából. Vendéglátómról, a 92 esztendős Míg Pálról legendák keringenek modellező berkekben. Ő a magyar repülőmodellezés doyenje, akinek keze alól saját tervezésű, gyönyörű megmunkálású versenygépek kerülnek ki mind a mai napig.

MAGYAR ERDŐK 1938–1945

„Legyen ez a karácsony nemzeti felemelkedésünk boldog ünnepe, s karácsony estéjén a kárpáti, a bihari bükkfa patt ogó tüzénél s a felszabadult magyar földön termett karácsonyfa díszes lombjai alatt megerősödött nemzeti öntudatt al adjunk hálát az Egek Urának, aki széttörte az országunkra gyarló emberek által font trianoni békét” – hangzott el 1940. karácsony estéjén a rádióban. Az 1938-ban kezdődő „országgyarapítás”, mai szóhasználatt al országrész-visszacsatolások idején a magyar erdőgazdálkodás sajátos helyzetben volt.

TÉLI ERDŐ GYÓGYHATÁSAI

Pár hete még élveztük a kellemesen simogató késő őszi időt, a napsütést. Majd hirtelen beköszöntött a tél. Szomorkodni azonban semmi okunk, hiszen ez az évszak legalább annyi örömöt, szépséget tartogat, mint bármelyik. Így például a téli erdőben tett sétának is számos jótékony hatása van.

DÍJLOVAS BÍRÁSKODÁS 3. RÉSZ – NYÍLT LEVÉL

Nyílt levélben válaszolt Stephen Clarke, az FEI vezető bírója az Eurodressage.com oldalon megjelent cikkre, amelyben Wayne Channon szerző a díjlovas bíráskodás egyes visszásságait fejtegeti. Wayne Channon ezzel kapcsolatos nézeteit olvasóink is megismerhették, a Pegazus októberi és novemberi számaiban két folytatásban közöltük a kérdéses cikket, „A bíráskodásnak be kell lépnie a 21. századba” címen. Ezúttal Stephen Clarke válaszát adjuk közre. Clarke nem csak a 2013-as díjlovas Európa-bajnokság kapcsán tárgyalja a díjlovas bíráskodást, de a warendorfi FEI-tesztrendezvény zenés kűr bírálatáról is említést tesz.

A VERSENY, AHOL MINDENKI NYERT

Hosszú sorokban kígyóztak a gépkocsik a Bükkzsérc fölött húzódó dombra, ahol már minden készen várta azt a 42 csapatot, amelyik a térségi fakitermelő megmérettetésekből az országos döntőbe jutott. A szőlősorok mentén felállított csapatsátrakon, a gondosan elkerített hatalmas küzdőtéren látszott, hogy a rendező semmit nem bízott a véletlenre. Nem is tehette, hiszen a fakitermelés az egyik legnehezebb és legveszélyesebb erdei munka.

ERDEI TÚRÁK, KIRÁNDULÁSOK ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON

Nyíregyháza, Nyírbátor, Debrecen, Hajdúszoboszló, jó esetben néhány kisebb település. A legtöbb embernek ez jut eszébe, ha Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyéről hall. Pedig számtalan célpont van az ország keleti végében, ahol egyedülálló élményekhez juthat a turista. Ráadásul ezek jó része a természetben, erdei környezetben található. Járjuk be együtt ezeket a tájakat! Nézzük meg, milyen értékek megóvásáért dolgoznak a térség állami tulajdonú erdeit kezelő NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. munkatársai.

ŰRPANORÁMA ÉS MALACÓVODA

1949-ben Gyulaházán született egy kisfiú, aki három évtizeddel később egyedülálló teljesítménnyel hívta fel magára a nagyvilág figyelmét: első magyar emberként kirepült a világűrbe. Az „ország Bercije”, Farkas Bertalan ma nyugállományú dandártábornok, aki kutató űrhajósként és egy nemzetközivé nőtt alapítvány létrehozójaként folytatja munkáját.

  • ← Előző
  • 1
  • ...
  • 62
  • 63
  • 64
  • 65
  • 66
  • ...
  • 81
  • Következő →

    • A Mi Erdőnk magazin a Magyar Mezőgazdaság Kft. gondozásában jelenik meg.

    WEBSHOP

    LAPAJÁNLÓ

    Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.