Lapszemle Archívum - Oldal 54 a 77-ből

MINŐSÍTETT, MEGBÍZHATÓ INTÉZMÉNYEK

Az ország legrégebbi erdei iskoláját 1982-ben egy lelkes erdőmérnök a visegrádi Mogyoró-hegyen hozta létre, majd idővel mind több hasonló intézmény alakult országszerte. Az állami és magánerdőgazdálkodók által működtetett intézményhálózat a legjobban felszerelt és megbízható színvonalú pedagógia programmal rendelkező csoport az erdei iskolák közt. Mindezt az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) minősítési rendszere is szavatolja. Március 21-én, az erdők nemzetközi napján 24 erdészeti erdei iskola vett e át 3 évre szóló minősítő oklevelét a Budakeszi Vadasparkban tartott nyílt pedagógusnapon.

„ISTEN ÁLDJON UTADON!”

Három zarándokút közül is választhat Baranya megyében, aki az önismeretet, a szakralitást, a spirituális élményt úgy szeretné megélni, hogy közben fizikailag is bejár egy hosszú utat. A zarándoklat alatt léleképítő programokon vesz részt, érdekes és értékes emberekkel köt barátságot, magával viszi a hely pozitív energiáit, értékeit.

A KŐRIS-HEGY SASBÉRCÉRŐL A MAGYAR TENGERHEZ

Írásunkban képzeletbeli kirándulásra hívjuk olvasóinkat. A Magas-Bakony hegyvonulataitól indulunk, és a Marcalmedencén keresztül, a Keszthelyi- hegységet és a Balatonfelvidék tanúhegyeit is megmászva egészen a Balaton partjáig jutunk. Utunk során a Bakonyerdő Zrt. által kezelt erdőkben rengeteg kincset fedezhetünk fel, és a térség történelmi nevezetességeiről, látnivalóiról sem feledkezünk meg. Tartsanak velünk! Ha pedig kedvet kaptak, látogassanak el e gyönyörű vidékre.

PENGEÉLEN

Amikor kiderült, hogy erdőkről lesz szó, Boczkó Gábor világbajnok párbajtőrvívót rögtön sikerült megnyerni a beszélgetésre. Pedig sűrű a programja, edzőtáborokkal, egész napos elfoglaltságokkal jár az élsportolói lét. De az erdővel „nagyon megtaláltuk”, mondja, mert szenvedélyesen szereti a természetet, a hazai tájakat.

EGY FÜZÉRNYI APRÓSÁG

Bár a cickányok a hazai emlősfauna egyik leggyakoribb képviselői, sokunk számára rejtve maradnak. Leginkább erdei sétáink során, az úton elpusztult egyedek tetemeit látva figyelünk fel rájuk.

A REJTÉLYES „SZEMTELEN”

Talán sokan hisszük, hogy a Kárpát-medence emlősei jól ismertek, új faj felfedezése már nemigen lehetséges. Pedig a közelmúltban a hazai földikutya-állományunk alapos vizsgálata közben kiderült, hogy a korábban egy fajként számon tartott nyugati földikutyához valójában négy faj tartozik. Ezek leginkább kromoszómaszámukban térnek el egymástól.

EGY FOTÓS, EGY KÉP, EGY TÖRTÉNET – SZEKERES JÁNOS: CSODÁS FOGAK

Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze.

A MEG NEM ÉRTETT CSERJÉK

Nincs még egy olyan növénycsoport, amely annyi félreértést hordozna, mint a cserjék vagy bokrok társasága. Már a szavak jelentése sem egyértelmű. Hiszen a cserje, de különösen a bokor, formát is jelent, nemcsak az alacsonyan elágazó fás növények csoportját. Ezért mondhatjuk egy visszamaradott fára, hogy bokor alakú, holott nem cserje. Ugyanakkor szerencsés esetben egy cserje is fejlődhet fa alakúra, fa méretűre. Ebben az esetben azonban már furcsán hangzana, ha azt mondanánk, hogy a bokor nőtt fává.

A REPÜLÉS VÁGYÁBÓL SZÜLETETT TÁNC

A magyar kortárs táncművészet meghatározó egyénisége, táncos-koreográfus rendezője: Bozsik Yvette. A Kossuth-díjas művész 16 esztendős korától új utakat tört szólóelőadásaival, nemzetközi visszhangot kiváltó avantgárd produkcióival. Neves színházak munkájában vesz részt, s immár 20 éve saját társulatával dolgozik. Tanszékvezető a táncművészeti főiskolán, koreográfiát tanít. Mindemellett két szép kisfiú édesanyja, és családjával együtt nagy természetjáró.

ERDŐJÁRÁS DEBRECEN KÖRNYÉKÉN

A Hajdúság fővárosáról, Debrecenről a legtöbb embernek elsősorban nem az erdők jutnak eszébe. Sokan elcsodálkoznak, amikor megtudják, hogy a hajdú-bihari megyeszékhely környékének erdősültsége nagyobb, mint Soproné. A Debreceni Erdőspusztákon ráadásul nagyon sok ritkaságot, érdekességet talál a turista. Feltérképezésükben Fekete György, a NYÍRERDŐ Zrt. Debreceni Erdészetének igazgatója segít. Az erdészeti társaság kezeli a térség állami tulajdonú erdeinek jó részét.

VADÁSZAT – AZ ERDŐK VÉDELMÉBEN

Az erdőben kirándulók gyakran nem értik, miért van szükség vadászatra, pedig a téli terelő- és hajtóvadászat nem egy szűk réteg kedvtelése, hanem valódi küzdelem a fokozatosan növekvő vadállománnyal az erdők természetességének védelme, növelése érdekében. Túrázóként nincs okunk a félelemre, hiszen véletlenül biztosan nem csöppenhetünk terelővadászatba.

BÚTORGYÁR A MÁTRA LÁBÁNÁL

A vulkanikus eredetű Mátra keleti részén, festői környezetében helyezkedik el Recsk. A vidéket a hegység északi oldalának szűk völgyei formálják változatossá. A települést kettészelő Parádi-Tarna patakot a környék vízfolyásai duzzasztják. Miközben a tájban gyönyörködünk, Recsken szorgalmasan zakatolnak az ipari varrógépek, csattognak a tűzőgépek, susog a fólia, készülnek az ágyak és kanapék a Medal Hungary Kft. üzemében.

EGYÜTTMŰKÖDŐ ERDÉSZET

A szokásosnál is nagyobb kihívás a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetét vezetni, hiszen minden tevékenységüket kiemelt figyelemmel kíséri a lakosság. Az erdőgazdálkodás pedig néha olyan, mint a foci, mindenki „ért hozzá”. Ezért is tartják nagyon fontosnak, hogy a szakmai és civil szervezetekkel, önkormányzatokkal közösen dolgozzanak. Boda Zoltán erdészetvezető ennek a sokoldalú munkának a bemutatására vállalkozott.

JÉGKÁR ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

A 2014. december első hetében hullott ónos eső tetemes károkat okozott a hazai középhegységek erdeiben. A jégzúzmara és a hótörés nem szokatlan jelenség, de a mostanihoz hasonló országos kiterjedésben százévenként egyszer fordul elő. A 48 óra alatt ónos eső formájában hullott 45-50 milliméter csapadék a Vértes, a Gerecse, a Budai-hegység, a Visegrádi-hegység, a Pilis, a Gödöllőidombság, a Börzsöny, a Mátra, a Cserhát és a Bükk erdeiben károsított, a járhatatlan utak miatt több település időlegesen elzáródott a külvilágtól, illetve számos felsővezeték is megrongálódott. Az erdőgazdálkodásban a következő 5-10 évben még érezhetőek lesznek a jégkár hatásai.

1956 ÉS AZ ERDÉSZET

Az 1956-os események megértéséhez tudni kell, hogy 1954-ben az Országos Erdészeti Főigazgatóság (OEF) létrehozásával az államerdészeti átszervezések időszaka lezárult. Az OEF vált a szakma összefogójává, keretein belül azonban az „osztályharc” fel-fellángolt, hiszen a „reakciósokat” ki kellett zárni. Az 1953. évi, Nagy Imre-féle kormányprogram ugyanis sokakat elbizonytalanított : mégsem stratégiai ágazat az erdészet, hiszen az erdőtelepítések helyett a parasztoknak vissza kell a földeket adni. Az 1040/1954. évi kormányhatározat azonban megerősített , hogy az erdészetfejlesztés népgazdasági érdek.

„TAVASZT CSÖRÖG A SZARKA, TAVASZT”

Türelmetlenül várjuk már a tavaszt, lessük az ablakon át a rügypatt anást. Testünk és lelkünk szomjazza az éltető erőt, a vitamint. Éljünk most azokkal a zöldségekkel, amelyek sokáig megőrzik tápanyagtartalmukat: a sütőtök, a cékla és a gyökérzöldségek vidám színeikkel és gazdag ízvilágukkal csábítanak. No és a fokhagyma, amely a hiedelem szerint megvéd a rossz szellemektől és a vámpíroktól, de az influenzás időszakban is jó szolgálatot tehet. Egy öreg gyógyfüves könyv meghűlés ellen fokhagymás szirupot ajánl.

TELJES FELÜDÜLÉS

A futás a testnek és a léleknek egyaránt gyógyír – erdőben különösen. A kellemetlen élmények, sérülések elkerülésére azonban érdemes betartanunk bizonyos szabályokat.