Oldal 53/81
A magyar erdészet, az erdészeti műszaki-gazdasági értelmiség legrégibb társadalmi szervezete az Országos Erdészeti Egyesület. Mintegy háromezer fős tagsága nagyobb részben erdészekből, erdőmérnökökből, továbbá faipari, vadászati, természetvédelmi és más műszaki-gazdasági szakemberekből, valamint az erdészet ügyével rokonszenvezőkből áll.
Nincs is jobb, mint kiszakadni a munkanapok rohanásából, eltávolodni a város zajától. Az erdőkben töltött percek javítják a kedélyállapotot, a természet mindenkire jótékony hatást gyakorol. Az erdeink olykor annyira közeliek, hogy sokan minden felkészülés nélkül indulnak a „kis erdei kiruccanásra”. Ez igen nagy könnyelműség, hiszen bárhol is legyünk, egy gondatlanul megválasztott kitérő, a nem megfelelő lábbeli, vagy akár egy apró darázscsípés súlyos következményekkel járhat.
Az 1972-ben Argentínában rendezett VII. Erdészeti Világkongresszuson egy magyar erdész szakember fogalmazta meg a világon először az erdő hármas rendeltetésének – gazdasági, védelmi és közjóléti szerepének – alapgondolatát és ültette át ezt a szakmapolitikai elvet a hazai mellett a nemzetközi közgondolkodásba is. Dr. Madas András erdőmérnök ezzel a modernkori többcélú erdőgazdálkodás alapjait fektette le.
Nagyon köszönjük a hazai tájak, erdők hangulatának, szépségeinek, növény- és állatvilágának bemutatására kiírt fotópályázatunkra érkezett felvételeket. Igazán változatos témákat sikerült lencsevégre kapniuk a pályázóknak, a tájképektől, a közeli növény- és állatfotókon át az egy-egy izgalmas mozzanatot megörökítő pillanatfelvételig. A beérkezett pályázatokból A mi erdőnk szerkesztősége a most bemutatott képek készítőit részesítette az állami erdőgazdaságok díjaiban.
A csíksomlyói búcsújárók számára, a Budapesttől kijelölt Mária út 100. kilométer kövénél áll a gyöngyösi Barátok temploma, a Szent Ferenc regulája szerint élő „kisebb testvérek” szerzetesrend által a 14. század óta őrzött kegyhely. A pünkösdi búcsúba igyekvők útját most innen követjük egészen a Mátraalja keleti határáig.
A Rába és a Csörnöc-Herpenyő-patak völgyét keletről az Ős-Rába kavicstakarója kíséri, amely délnyugat-északkeleti irányban átszeli egész Vas megyét. A kavicstakaró Sitkétől délre Hegyhátszentmártonig, illetve Hegyhátszentjakabig és Hosszúperesztegig terjedő része a Vasi-Hegyhát, amely nyugatnak az Őrségben folytatódik, s végül magyar oldalon a Vend-vidéken ér véget. A Vasi-Hegyhát állami tulajdonú erdeinek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt., nagyobb részben a Vasvári, a nyugati sávjában a Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatóság.
Majthényi László a Szigetközben született és nevelkedett, a szombathelyi főiskolai évek óta azonban büszke vasi polgár vált belőle. Kötődése a térség épített és természeti értékeihez, kultúrájához egyaránt erős. A Vas megyei közgyűlés elnökeként a nyugat-dunántúli megye átfogó területfejlesztésén dolgozik, miközben lelkesen őrzi a hagyományokat, és a jövő energiaellátásának a kérdése is érdekli. Több gasztronómiai kiadvány szerzője és szerkesztője, képzett borbíráló, és nem mellesleg a természet, a hegyek, az erdők szerelmese.
A Visegrád határában húzódó Apátkúti-völgyben túrázva különös élményben lehet részünk: pisztrángos tavak szegélyezik utunkat, ahol akár horgászhatunk is.
Nemes alapanyagból, a magyar költészet kincseiből építkezik a Kaláka együttes immár négy és fél évtizede. Zenéjük mindenkit megszólít, egyként élvezik aprók és éltesebbek. Sok dal szerzője, az együttes alapítója és „lelke” Gryllus Dániel. A muzsikussal nemcsak természetről, erdőkről, hanem ünnepről és a zene születésének titkairól is beszélgettünk.
Kertész József nyugdíjas erdész küldetésének tekinti, hogy az erdőt, az erdőgazdálkodást a társadalom legszélesebb körével megismertesse. De legalább ilyen fontos számára, hogy ezeréves keresztény értékeinket, hagyományainkat ápolja, hogy tudják az emberek, miről szól az advent, és mit ünneplünk karácsonykor. Ezért is vállalja immár közel egy évtizede önkéntesként a szentendrei betlehemek elkészítését, elkészíttetését és felállítását.
Összességében jó, a közjóléti beruházásokat tekintve pedig sikeres évet zárnak idén az erdőgazdaságok, mondta el lapunknak Bitay Márton. A Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára a már formálódó új erdészeti törvényről is beszélt.
Talán Karl Christian Kraft Hohenlohe herceg sem gondolta volna, hogy Kaszó vadászati bérleti jogának 1909-es megszerzésével a szlovákiai Javorináról betelepített (és Fehérre magyarított) Plucsinszki családdal egy erdészdinasztiát indít útjára.
Egy éve, 2014. december elején hatalmas fák törtek ketté, dőltek ki, sok helyen szinte „romhalmazt” hagyva erdeinkben. Azóta szinte folyamatos feladatot ad az erdészeknek a kárelhárítás és a helyreállítás. A munkának azonban még koránt sincs vége.
Szeverényi István és Mihályka Tibor erdészek úgy írtak történelmet, mint azok a hétköznapi emberek, akiknek sorsát lehet, hogy nem jegyezték le a tudósok, de nélkülük más lenne a világunk. Mindketten a huszadik század húszas éveiben születtek, egy év eltéréssel augusztus 5-én. Bár eltérő utat jártak be, életükben sok a közös vonás, az egyik mindenképpen az elkötelezettség. A feladatuk is eltért, ám sokszor sodorta egymás mellé őket a sors, számtalan történet köti őket össze.
Az állami erdőgazdaságok közül a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. díszfaiskolát is működtet. A kecskeméti székhelyű Juniperus Parkerdészet az idén 25 éves. A hagyományos alföldi sor- és parkfákon, erdészeti csemetéken és karácsonyfán kívül örökzöldeket, konténeres díszfákat és -cserjéket termesztenek kis- és nagykereskedelmi értékesítésre.
A már nevében is sok izgalmat sejtető Zakatoló Erdei Iskola idén tavasszal nyitotta meg kapuit Csömödérben, a Zalaerdő Zrt. Bánokszentgyörgyi Erdészetének területén. Így a Csömödéri Állami Erdei Vasút turisztikai szolgáltatásaihoz kapcsolódóan lehetővé vált, hogy erdőgazdaságunk is kivegye részét a következő nemzedékek környezettudatos neveléséből.
Mikor Krisztus urunkat fel akarták feszíteni – szól a székelyek faregéje –, a poroszlók elmentek ágat kérni keresztnek. A fák közül a tölgyfa úgy megkeményedett, hogy nem bírtak a sudarából vágni. A fenyőfa annyira felborzolta magát, hogy a hozzá közeledőket összeszurkálta, s így nem boldogultak vele. A jegenye nyárfa ide-oda hajladozott, amivel a fejszecsapásokat kikerülte. Egyedül a rezgő nyár nem tudta megvédeni magát, s azóta reszket minden levele olyan szomorúan, hogy nem lehet alatta megmaradni.
Ha valami, hát a késő ősz hangulata illő keretet adott beszélgetésünknek Trokán Péter színművésszel. Maga is finom, elegáns jelenség, pasztell tónusokkal. Szemlélődő alkat, aki erdők, vizek, kertek nyugalmával töltődik, s nem tud betelni a természet „festményeivel”. Egyszer régen megtalálta egy erdész-szerep, és azóta így jegyzi a nézők emlékezete.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
