A Tanulmányi Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság (TAEG Zrt.) jogelődjét a földművelésügyi miniszter hatvan éve alapított a azzal a céllal, hogy az erdészeti felsőoktatás gyakorlati hátterét megteremtse. Két évvel később az irányító Országos Erdészeti Főigazgatóság megerősített e, hogy a soproni erdőgazdaság elsősorban gyakorló és bemutató gazdaság. A Faipari Mérnöki Kar megalapításával, a középfokú szakemberképzés igényeinek kielégítésével, továbbá az érintett intézmények kutatásaiban való közreműködéssel szerepe mára jelentősen bővült, miközben 1992-től a tanulmányi feladatok központi költségvetésből finanszírozása megszűnt.
Gyakorlati képzőhely
Az erdőgazdaság adottságai kiválóak a tanulmányi célokra. A kezelésében lévő 17 ezer hektár (22 állami erdőgazdaság közül a legkisebb területű), az ártéri erdők kivételével, maradéktalanul bemutatja az ország erdőállományait, vadászterületei pedig különleges oktatási-kutatási rendeltetésűek. Az utóbbi években jelentősen fejlesztett ék a széles választékot kínáló, jövedelmezően működő fafeldolgozást, továbbá bemutató csemetekerttel, motorfűrészes tanpályával, erdőgép- fejlesztő központtal is rendelkeznek a tanulmányi feladatok ellátására.
A Nyugat-Magyarországi Egyetem érintett karaival és gyakorló iskolájával együtt – működve az erdőgazdaság új alapokra helyezte a gyakorlati oktatást, így a hallgatók (diákok) nem csak látják, de mindinkább részt is vesznek a termelő, irányító munkában. A Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium 532 hektáros tankerületében például minden feladatot a diákok látnak el, természetesen a szaktanárok irányításával. Az erdész tankerület mintájára létrehozták a vadászati tanterületet (1132 hektár) is, ahol a vadgazdálkodás a NYME Erdőmérnöki Kar Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézetének hatáskörébe tartozik.
Hasonló elvek szerint működik a Tómalmi csemetekert egy része is, ahol az utóbbi években jelentős fejlesztések valósultak meg. Az új típusú gyakorlati oktatás legfontosabb célja, hogy a hallgatókat az összefüggések átlátására, megértése ösztönözze. Az erdőgazdaság különböző kutatási programokban is részt vesz, több kísérleti területet üzemeltet.
Korszerű parkerdőben
A soproni Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. üzemelteti az ország második leglátogatottabb parkerdejét, ahol évente több mint egymillióan fordulnak meg. A parkerdő kialakításának gondolata több mint száz éve vetődött fel, már abban az időben turistautakat jelöltek ki, kilátók, gloriettek épültek, majd a két világháború között az Asztalfőn, a Várhelyen és a Ferenc- forrásnál védkunyhót (menedékházat) állítottak. A Károly-magaslat ma is meglévő, mindvégig igen népszerű kirándulóhelynek számító kő kilátója is közel nyolcvanéves. A turistaforgalom folyamatosan bővült, s az erdei turizmus egyre népszerűbb lett.
A második világháború utolsó éveiben azonban az erdők közjóléti szerepe megszűnt. Az újabb fellendülés igen sokat váratott magára. A város lakosságának növekedése és még inkább az idegenforgalom ugrásszerű fejlődése, valamint a környezetvédelem igényének felerősödése késztett e a Tanulmányi Állami Erdőgazdaságot, hogy korszerű parkerdőt rendezzen be. Így jött létre, a pilisi parkerdővel egy időben, 1970-ben a soproni parkerdő. Elkészült az ország első erdei tornapályája, első tanösvénye (Ciklámen Tanösvény), amit hamarosan követett a Gyöngyvirág Tanösvény is. Megszaporodtak a forrásfoglalások, padokat, ülőgarnitúrákat, útjelzőket és ismeretterjesztő táblákat helyeztek ki.
Az időjárás viszontagságai ellen esőbeállók, kulcsos házak nyújtott ak védelmet az erdőjáró turistáknak. A kiépített szalonnasütő helyeken hétvégeken pezsgett az élet. Ez a folyamat azonban mindössze néhány évig tartott , melyet ismét hosszú hanyatlás követett . A máig tartó fellendülés 1998-ban, a soproni parkerdő közjóléti fejlesztési tervének kidolgozásával vett e kezdetét. 2006-tól nagyszabású beruházások indultak mindenekelőtt a soproni polgárok és az idelátogató vendégek igényére.
Történelmi emlékek a fák közt
Az erdőgazdaság által kezelt parkerdőben mind látogatott abb az 1989. évi határátt örés helyszínén létesített Páneurópai Piknik Emlékpark és a szomszédos Akadémiai Emlékerdő. Kedvelt kirándulóhely a természeti értékekben igen gazdag, Fertő tavat övező Szárhalmi erdő. 
De az erdőgazdaság kezelésében van a nagycenki Széchenyi Kastélyhoz tartozó park és hársfasor is. A könnyű erdei sétákra, vagy piknikezésre vágyóknak, a bakancsos turistáknak, továbbá a nyári és téli erdei sportok szerelmeseinek egyaránt jó célpont a parkerdő.
A parkerdő fejlesztésében mindig is fontos szempont volt a területhez kötődő történelmi és kultúrtörténeti emlékek bemutatása (Ágfalvi csata emlékmű, a kelta település központjául szolgáló Várhely és környéke, Páneurópai Piknik Emlékpark, Akadémiai Emlékerdő, Daloskő, Ojtozi csata emlékmű). A Károly-kilátóban pedig állandó kiállítással adóznak a soproni kötődésű botanikusok és erdészek (Kitaibel, Gombocz, Kárpáti, Csapody, Roth) munkásságának. Ugyancsak egyedülálló, hogy a parkerdő teljes területe és minden épülete természet-, vagy műemléki védelem alatt áll.
Főként saját forrásból
A TAEG Zrt. erdőinek több mint fele természetvédelmi terület, melynek kezelésében az erdőgazdaság a természetvédelmi hatósággal, a világörökségi területeket kezelő Fertő-Hanság Nemzeti Parkkal, továbbá a helyi természetvédelmi civil szervezetekkel működik együtt. 
A rendkívül sokrétű közcélú feladatainak ma már döntően saját forrásokból tesz eleget.
A soproni erdőgazdaság mindennel rendelkezik, ami a sikeres működéshez kell (csemetetermelés, erdőfelújítás, erdőnevelés és fahasználat). Vadgazdálkodást összesen 22 ezer hektáros vadászterületen folytat. Fafeldolgozását az utóbbi néhány évben jelentősen átalakították, a teljes tevékenység a soproni fafeldolgozó üzembe került át, s az elmúlt években a nagypaneles faszerkezetes lakóházak gyártásával bővült. A 60 éves fennállása alatt elért eredményekben természetesen döntő szerepe volt és van ma is az erdőgazdaság hozzáértő és szakmailag elkötelezett munkatársainak.
