De mi mindenre szolgál ez a pazarló biztonság? Az elmúlt 20 ezer év során, a jégkorszakban a Földközi-tenger vidékére szorult tölgy visszahódította a Kárpát-medencét. Túlélt sok kedvezőtlen klímaváltozást, számtalan természeti katasztrófát. Mindemellett fenntartott sokmilliárdnyi életet, ami a tölgy fáján, termésén, levelén, az általa megteremtett szűkebb „otthonon” alapult. És mi mindent élt túl, ami az embertől származik: Csörsz árkát, háborúkat, tatárt és törököt, ipari forradalmat, gabonakonjunktúrát és savas esőket. A pazarló biztonság a természettől eltanult erdészfogás az erdeink megőrzése, fenntartása érdekében. Az elv nem ismeretlen a hétköznapi ember számára sem. Bizonyíték erre néhány szólásunk, közmondásunk is: „Jut is, marad is.” „A kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon!
Jó példája ennek az is, hogy hazánkban évente átlagosan több ezer tonna, azaz több száz vasúti vagonnyi tölgymakkot és több száz tonna bükkmakkot gyűjtenek össze az erdészetek. Ezekből évente hozzávetőleg egymilliárd tölgyféle és félmilliárd bükk facsemete fejlődik a csemetekertekben és a közvetlen makkvetésekben. Nem szabad azonban megfeledkezni a természetes erdőfelújításokról, az átalakító és szálaló üzemmódú erdőkről sem, ahol további fácskák milliárdjai kezdik el küzdelmes életüket teljesen természetes körülmények között.
Kép: Puskás Lajos (Dalerd Zrt.)
