A mai Magyarország területén őshonos fenyvesek csak szórványosan fordulnak elő. A karácsonyfa valamikor a lucfenyőállományok tisztítási faanyagából került ki. Az erdőgazdaságok szándékosan nagyobb tőszámmal ültették el a csemetéket, majd a felesleget kivágták, s piacra vitték. A karácsonyfának szánt csemetéket ma már kimondottan kereskedelmi céllal ültetik, s nem erdészeti, hanem leggyakrabban mezőgazdasági területen. Karácsonyfának ráadásul gyakran a fenyők olyan fajtáit termesztik, amelyek fatermelésre nem is igazán alkalmasak. A karácsonyfa- termo telepek jelentős részét a Dunántúlon találjuk, illetve külföldről érkezik a növényanyag.
Vágott vagy földlabdás fenyőfát válasszunk?
A kérdésre a környezetvédők ugyan hamar rávágnák: gyökereset, amit majd vissza lehet ültetni a természetbe. Vámos Károly bátonyterenyei kerületvezető erdész szerint a válasz azonban ennél árnyaltabb. A kereskedelmi forgalomba kerülő konténeres fenyőfákat legföljebb 20 literes edénybe ültetik, ami messze kevesebb, mint amit a fölötte lévő lombmennyiség kíván. Ezért a gyökeres fenyők is nagyon kevés eséllyel élik túl az ünnepeket. Elképzelhetjük mi lesz azzal a növénnyel, amit decemberben- januárban kitesznek a fagyra. Jobb megoldás a tavaszi kiültetésig lesüllyeszteni a talajba, de akkor is gyakori, hogy gyökerének nagy része az eredeti helyén maradt. A gyökeres fenyőkkel tehát a legtöbb esetben a természetvédelem illúzióját vásároljuk meg. A kérdés ezért sokkal inkább az, valóban annyit ér a konténeres fenyő, mint amit a kereskedő kér érte? Ahhoz, hogy jó minőségű földlabdás fenyőt vásárolhassunk, azt többször át kell ültetni (iskolázni), és az a jó, ha legalább egy évet már a konténerben tölt. Ettől viszont túl drága lesz, ezért nem igazán találkozunk vele a kereskedelemben. A többségük legföljebb augusztusban kerül a konténerbe.
Akármelyik mellett döntünk is, megnyudodhatunk, nem károsítjuk a környezetünket. Míg a mufa csak a vegyiparnak és a kereskedelmi láncoknak üzlet igazán – foglalta össze véleményét a szakember.
