Lapszemle

Várak és várromok

Bár a Vértes hegység az ország szívében helyezkedik el, nem pedig a határok közelében, mégis gazdag várakban, várromokban. Az elénk táruló csodálatos panorámáért is érdemes felkeresni a várhegy alatt i parkolótól mindössze párperces sétával elérhető Csókakői várat. Már az 1299-es írásos források említik az akkor még a Csákok birtokában álló, majd hadászati fontossága miatt királyi tulajdonba került várat, amely a Móri-árok fölé magasodó szirten uralja a vidéket, és egykor a Székesfehérvárról Győrbe, illetve Komáromba vivő utakat felügyelte. Egyes feltételezések szerint a nevét nem a madárról, hanem az István név egykori becéző formájától kapta.

A Gerencsérvárnak
mára csak a romjai maradtak meg. Feltehetőleg nem vár, csak egy lakótorony volt, amit Csák Ugrin érsek építtetett a 12. század közepén. Nevét a helyi fazekasokról kapta, akiket korabeli elnevezéssel gerencsérnek hívtak. Autóval is megközelíthető, egyébként Pusztavámról vagy Oroszlányból egy kellemes túrával érhetjük el az erdőben rejtőző romot. A szomszédságában kialakított erdei pihenőhelyen tűzrakó helyet és forrást is találnak a fáradt kirándulók.

Az Oroszlánkő várát
más néven Csáki várnak is hívják, utalva a nagyhírű és nagyhatalmú birtokosi családra. A vár a gazda címerében is megjelenő oroszlánról kapta a nevét, sőt valószínű, hogy a közeli Oroszlány város elnevezése is innen ered. 

A török idők után hadászati jelentőségének elvesztésével a köveit a majki apátság építéséhez elhordták, ez is hozzájárult ahhoz, hogy mára gyakorlatilag csak a várdombba simuló falmaradványai láthatók. A várhoz legközelebbi település Kőhányás, de Oroszlányból vagy Gántról is megközelíthető jelzett turistaúton.

A Gesztesi vár

szintén a tatárjárás után épült, és ugyancsak a Csák nemzetség birtokában volt, de Károly Róbert idején a koronára szállt. 

Egyes források szerint Nagy Lajos uralkodása alatt lebontották, hogy a helyére a máig megmaradt, a korábbinál kén ye l m e s e b b szállást adó vadászkastélyt építsék. Zsigmond király is többször megfordult a falai között , aztán más várakkal együtt elzálogosított a. Bár innen is hordtak építőanyagot Majkra, mégis a legépebben megmaradt vértesi vár. Falain belül turistaszálló és étt erem működik, ahol Bozzay Att ila várkapitány várja a betévedőket. Várgesztes irányából egészen a vár alatt i tisztásig autózhatunk, de Kőhányás és Vérteskozma felől nem megerőltető gyalogtúra végcélja lehet.

A Vitányvár

építése is feltételezhetően a Csákokhoz kötődik. Keletkezésének ideje is bizonytalan, először egy 1324-ből származó oklevél említi. A Tata–Bicske utat felügyelte. 1598-ban császári csapatok foglalták vissza a töröktől, és fölrobbantott ák, nehogy a török újra rátehesse a kezét. A Vértes északi részén található, erdőkkel övezett rom Várgesztesről, Vértessomlóról, Tatabányáról, Csákányospusztáról, Szárról és Vérteskozmáról egyaránt elérhető gyalogszerrel.