Oldal 63/77
A gyertyánok nemzetségének hazánkban előforduló másik faja, a keleti gyertyán (Carpinus orientalis) igazi különlegesség. Egyetlen hazai természetes állománya a Csákvár fölött húzódó, fokozottan védett Haraszt-hegyen található. A Vértesbe kell tahát annak utaznia, aki érintetlen keleti gyertyánost kíván látni.
Hazánk erdeinek legfontosabb elegyfája a nyírfafélék családjába tartozó közönséges gyertyán (Carpinus betulus). A gyertyánostölgyesek, bükkösök második lombkoronaszintjét alkotja, szabad állásban ritkán találkozunk vele.
Az ártéri erdők életének meghatározó tényezője a rendszeresen érkező árhullám. Az elöntések többlettápanyagot és vizet juttatnak az ártérre, a rekord magasságú árhullámok ugyanakkor komoly károkat okoznak az erdei építményekben és a vadállományban egyaránt. A veszteségeket emberi összefogással és együttműködéssel csak csökkenteni lehet, teljes körűen megakadályozni nem. A károk mérséklésében nagy feladat hárul az erdészekre.
„Arany János alaposan megtévesztette olvasóit, amikor a kopogóbogarat összekeverte a szúval”– magyarázta Lakatos Ferenc, aki február óta a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának dékánja. A Toldi Hatodik ének második versszakában olvashatjuk, hogy Toldi „Soká hallgatózik, mindenütt hiában; Mert csak egy szú perceg a szemöldökfában”. Pedig a szú csak az élőfába megy bele, a bútorokat a kopogóbogár szereti. Talán innen eredeztethető, hogy minden fában élő rovart szúnak tartanak még akkor is, ha a legcsekélyebb rokonságban sincs azokkal. A soproni szakembernek pedig hihetünk, évek alatt alaposan beleásta magát erdeink rovarkárosítóinak tudományába.
Június 20-án hivatalosan is megnyitotta kapuit a Bakonyerdő Zrt. Festetics Imre Állatparkja Keszthelyen. A nyár elején elkészült központi épületével – büfével, mosdókkal – teljessé vált a beruházás, így a már 2012 tavasza óta látogatható parkot ünnepélyes keretek között is felavatták.
Az utóbbi években hazánkban újra megjelenő csúcsragadozók közül a hiúz éli a legrejtettebb életet. Olyannyira, hogy a közelmúltban a Zemplénben mozgásérzékelő kamerával készített fénykép is eseményszámba megy. Azt megelőzően pedig csak a hóban hagyott nyomai utaltak életvitelszerű jelenlétére.
Mintegy két évvel ezelőtt fakitermelő munkások a Tarkő és a Háromkő között egy reggel farkast figyeltek meg. Az állatot később mások is látták, s 2-3 héten keresztül elő-előbukkant a közelben. Később azonban egy hónapra eltűnt. Jelenlétére ez a ciklikusság volt jellemző: 2-3 hét itt, egy hónap valahol máshol. Időről időre nemcsak nyomát, hanem prédaállatainak maradványait is megtalálták, s egy alkalommal már két állat nyomait észlelték, mesélte Kiss Csaba, az Egererdő Erdészeti Zrt. Felsőtárkányi Erdészetének vadászati ágazatvezetője.
A Bükk részletesen feltárt erdőség, tehát erdei utak hálózzák be, amelyeken az erdészek, vadászok mellett a természetkedvelő turisták is szép számmal megfordulnak. Így ma már az sem maradhat hosszú ideig a természet titka, ha egy-egy kóborló medve látogat el hazánk egyik legnagyobb kiterjedésű erdőségébe vagy farkasok nyomait észlelik.
Sokan szívesen járkálunk a természetes hatást nyújtó míves parkett ákon, egy-egy műemléki kastélyban megcsodáljuk a gyönyörű fából készített padlóburkolatot. Azon viszont már kevesebben gondolkodunk el, hogyan is lesz az erdőn, lábon álló fából szemet gyönyörködtető láb alá való. Szakmai idegenvezetésre Trombitás Zoltánt, az Egererdő Zrt. gyöngyösi Mátraparkett üzemének igazgatóját kértük, akinek alapképzett sége erdész, ám néhány évtizede a másodlagos fafeldolgozásban dolgozik.
Nagyszabású közjóléti programsorozatot indított útjára az idén a Bakony közepén, 50 ezer hektárnyi területen gazdálkodó VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. A vállalat üzemi területének több pontját érintő beruházásaik között kilátók és tanösvények felújítása, erdei iskola fejlesztése, kiállítás és rajzverseny szervezése egyaránt szerepel. Pályázati támogatással együtt közel félmilliárd forintot fordítanak e közjóléti fejlesztésekre.
„Kérdezd a Pájtlit!" Azaz forduljak Pájtli Józsefhez, a szakmája szerint növényvédő szakmérnökhöz, aki 1977 óta dolgozik a mezőgazdaságban. Az érdeklődés tárgya pedig az volt, hogy hol születhettek az idén kimagasló őszi búza hozamok. Lehetőleg olyan helyre voltam kíváncsi, ahol nem csak egy évben jött össze a siker, hanem tartósan magas színvonalon gazdálkodnak. Így hát Tamási felé vettem az irányt, ahol 700 hektáron gazdálkodik a szakember.
Az új földtörvényként emlegetett, hivatalos nevén a mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényt botrányos körülmények között fogadták el, ám ez csupán néhány napig szerepelt a híradásokban. Ellenzéki pártok és civil szervezetek - köztük a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, mint a legnagyobb agrár-érdekképviselet - az ombudsmanhoz fordultak a törvény alkotmányossági felülvizsgálatának kezdeményezése érdekében. Ennek tartalmáról készült egy viszonylag részletes ismertetés, mondta Filipsz László, a MOSZ titkára.
Együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az OTP Bank, melynek keretében a pénzintézet készíti a kamarai tagok különböző kedvezményekre jogosító kártyáját. A megállapodást Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója írta alá.
Az idei esztendő sok helyen „megtréfálta"a szőlősgazdákat. Az elmúlt gyenge lisztharmatos és peronoszpórás évek elaltatták növényvédős kedvüket, így akik nem figyeltek, könnyen pórul járhattak. A közelmúltban a Syngenta Kft. országjáró körúton hívta fel a figyelmet a fertőzésveszélyre. Mi az Egri Borvidékre Noszvajra látogattunk, ahol a Thummerer Pincészetben tekintettük át a termesztés aktuális kérdéseit.
Az idei év szőlőtermése, annak minősége jó kilátásokkal kecsegteti a szőlőtermelőket, de vajon a jelenlegi növény-egészségügyi helyzet is kitart-e a szüretig? Cikkünkben a Győr-Moson-Sopron, a Veszprém és a Zala megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságának előrejelző szakemberei adnak összefoglaló képet az érintett borvidékeken várható helyzetről.
Az idei év egyik slágere a hegyközségi törvény módosítása, aminek már több részlete is megvalósult. Legutóbb éppen a hegybírók kinevezésén estek túl. - Már a második nagy menet zárult le, hiszen március végéig az összes hegyközség esetében meg kellett választani az új tisztségviselőket, ami Zalakaros kivételével mindenhol megtörtént - kezdte beszélgetésünket Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára, aki azt is elárulta, milyen szüretre van kilátásunk.
A CLAAS az 1900-as évek közepe óta a betakarítás gépesítésére specializálódott. Ezt a vonalat képviselte 2003-ig, amikor a család többségi (később 100 százalékos) részesedést szerzett a Renault traktor gyárban, aminek köszönhetően ma már van vetészöld traktor is. Ezzel együtt a betakarítás gépei, így a bálázók a kezdetektől meghatározó szerepet töltenek be a cég életében, hiszen annak sikere is egy „tökéletes csomóval kezdődött"'. A (bálázók mellett a) kötözőfejeket 1981 óta gyártó metzi üzem munkájába legutóbb öt éve engedett betekintést a CLAAS. Az idei, július eleji nemzetközi sajtótájékoztató apropóját a közelmúltban átadott új festőüzem szolgáltatta. Itt, pontosabban egy különleges helyszínen, a város közelében található bányában mutatták be legújabb gépeiket, fejlesztéseiket is, köztük a február végén, a párizsi SIMA kiállításon már látható új Axion 800 traktorcsaládot, utóbbi teljesítményéről azonban csak most kerültek nyilvánosságra az adatok (erről szóló írásunk a Magyar Mezőgazdaság 31. számában olvasható). Tudósításunk második részében a csak a lapunk megjelenésének időpontjában nyilvánosságra hozható újdonságokról, a legújabb bálázókról számolunk be. A metzi üzemben tett látogatás arra is alkalmat teremtett, hogy a kész konstrukciók megismerésén túl bepillantsunk a gyártás folyamatába.
Ezt a fajtát őshonosnak, magyar genetikának tartjuk, de kevesen tudják, hogy az Országgyűlés 2004-es határozata alapján vált nemzeti kincsünkké. Emellett sokak kedvence. Értelmezhető ez a tenyésztőire és a tartóira, még inkább igaz a mangalica terméket kedvelőkre és fogyasztókra. Olyan állat, amelyet Magyarországon szervezett keretek között, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete irányításával tenyésztenek, azonkívül nagyon sok kisgazdaságban, udvaron tartanak belőle tisztavérben vagy keresztezve. A MOE, az alapító ülést is beleszámítva, idén tartotta a XX közgyűlését. Az ágazat helyzetéről Tóth Péter elnököt kérdeztük.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
