Oldal 63/78
A Kárpát-medence erősen eltérő élőhelyei szétválasztották a tölgy nemzetség máshol keveredő fajait. A kocsányos tölgy (Quercus robur) a kontinentális jellegű, sík- és alacsony dombvidéki tájakon vált uralkodóvá. Alaki és genetikai változatossága rendkívül nagy. Ezzel kiválóan tud alkalmazkodni az Alföld és a peremterületek hasonlóan nagy termőhelyi változatosságához.
A Kárpát-medence erősen eltérő élőhelyei szétválasztották a tölgy nemzetség máshol keveredő fajait. A kocsányos tölgy (Quercus robur) a kontinentális jellegű, sík- és alacsony dombvidéki tájakon vált uralkodóvá. Alaki és genetikai változatossága rendkívül nagy. Ezzel kiválóan tud alkalmazkodni az Alföld és a peremterületek hasonlóan nagy termőhelyi változatosságához.
Az erdészeti kísérleti intézetek szövetsége (IUFRO) 1892-ben alakult a németországi Eberswaldéban, amelyhez hamarosan csatlakoztak a selmeci professzorok. A magyarországi kutatásügy elismerését jelentett e, hogy az IUFRO 1914. évi kongresszusát hazánkban tarthatt ák. A Deliblát–Temesvár–Szeged–Budapest (Gödöllő)–Selmecbánya–Rózsahegy– Magas-Tátra útvonalon zajló program minden részletében készen állt, amikor kitört a világháború és meghiúsította a tudósok összejövetelét. A háborút követően pedig egy vesztes ország nem is gondolhatott nemzetközi rendezvényre, így hazánk külföldre legföljebb képviselőket küldhetett. Közben 1926-ban Rómában (a győztes Itáliában) nemzetközi erdőgazdasági kongresszust tartottak, ahol állandó internacionális mezőgazdasági intézetet is létesítettek.
Az erdészeti kísérleti intézetek szövetsége (IUFRO) 1892-ben alakult a németországi Eberswaldéban, amelyhez hamarosan csatlakoztak a selmeci professzorok. A magyarországi kutatásügy elismerését jelentett e, hogy az IUFRO 1914. évi kongresszusát hazánkban tarthatt ák. A Deliblát–Temesvár–Szeged–Budapest (Gödöllő)–Selmecbánya–Rózsahegy– Magas-Tátra útvonalon zajló program minden részletében készen állt, amikor kitört a világháború és meghiúsította a tudósok összejövetelét. A háborút követően pedig egy vesztes ország nem is gondolhatott nemzetközi rendezvényre, így hazánk külföldre legföljebb képviselőket küldhetett. Közben 1926-ban Rómában (a győztes Itáliában) nemzetközi erdőgazdasági kongresszust tartottak, ahol állandó internacionális mezőgazdasági intézetet is létesítettek.
Beköszöntött az ősz, s ezzel a megfázások, influenzas megbetegedések időszaka. A hosszú nyár után az iskolában a gyermekek ismét új víruskörnyezettel találkoztak, így egyre több a náthás tüneteket mutató beteg. Le kell mondanunk ilyenkor az erdei sétákról? Mit tehetünk, hogy immunrendszerünk megerősödjön, felkészüljön a hideg hónapokra?
Beköszöntött az ősz, s ezzel a megfázások, influenzas megbetegedések időszaka. A hosszú nyár után az iskolában a gyermekek ismét új víruskörnyezettel találkoztak, így egyre több a náthás tüneteket mutató beteg. Le kell mondanunk ilyenkor az erdei sétákról? Mit tehetünk, hogy immunrendszerünk megerősödjön, felkészüljön a hideg hónapokra?
A göcseji táj egyik különlegessége a ZALAERDŐ Zrt. erdei vasúthálózata, amely mintegy 109 kilométer hosszúságban hálózza be a megye erdeinek egy részét. A Csömödéri Állami Erdei Vasút jelentős mennyiségű faanyagot szállít Lentibe és Csömödérbe a fafeldolgozó üzemekbe, valamint a MÁV vonalához csatlakozva távolabbi helyekre is eljuttatja a kitermelt fát. A személyszállító vonatok Lenti és Kistolmács között haladva kötik össze a térség kirándulóhelyeit, évente 22-23 ezer utast szállítanak.
A göcseji táj egyik különlegessége a ZALAERDŐ Zrt. erdei vasúthálózata, amely mintegy 109 kilométer hosszúságban hálózza be a megye erdeinek egy részét. A Csömödéri Állami Erdei Vasút jelentős mennyiségű faanyagot szállít Lentibe és Csömödérbe a fafeldolgozó üzemekbe, valamint a MÁV vonalához csatlakozva távolabbi helyekre is eljuttatja a kitermelt fát. A személyszállító vonatok Lenti és Kistolmács között haladva kötik össze a térség kirándulóhelyeit, évente 22-23 ezer utast szállítanak.
Gemenc lombhullató suttogása, a gímszarvasok szerelmes bőgése, a Rezét gőzös örömteli füttye mind-mind sok élményt ígér kicsiknek és nagyoknak Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejében. A Gemenc Zrt. azonban nemcsak a gemenci erdőtömböt kezeli, hanem a Duna jobb és bal partján a Sió-csatorna torkolatától egészen az államhatárig terjedő erdőtársulásokat is. Ez a több száz évre visszatekintve vadban gazdag, több mint 37 ezer hektáros terület magában foglalja Habsburg Frigyes főherceg birtokainak egy részét, a kalocsai érsek egykori erdeit, valamint homoki és dombvidéki részeket is.
A mai fogalmaink szerinti természetvédelem hosszú fejlődés eredménye. Kezdetben, a „primitív” védelem idején egyes fákat, erdőrészeket vallási meggyőződésből, félelemből tiszteltek, és így nem bántott ak. Gondoljunk csak a finnugor népek fakultúrájára vagy a Csontváry által lefestett libanoni cédrusokra.
Az állami erdészeti részvénytársaságok tulajdonosi joggyakorlója, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és az Erdészeti Hatóság az erdőtörvény előírásai alapján egyedi egyenruhát alakított ki. A terepi és az irodai szolgálati egyenruha legtöbb elemét már megkapták az erdészek. Ugyan a falvakban élők általában manapság is személyesen ismerik az erdészt, az egyenruha mostantól egyértelművé teszi, kihez fordulhatunk az erdővel, fával kapcsolatos kérdéseinkkel, kéréseinkkel.
Nem kell túl sokat járnunk az erdőket, hogy valamelyik fa törzsébe vésett személyes üzenetet fedezzünk fel. Az ilyenfajta emberi rongálás régi gondja az erdőknek, hiszen a fakéreg megsértése nem csupán értelmetlen, de akár a növény későbbi pusztulását is okozhatja.
A gyertyánok nemzetségének hazánkban előforduló másik faja, a keleti gyertyán (Carpinus orientalis) igazi különlegesség. Egyetlen hazai természetes állománya a Csákvár fölött húzódó, fokozottan védett Haraszt-hegyen található. A Vértesbe kell tahát annak utaznia, aki érintetlen keleti gyertyánost kíván látni.
Hazánk erdeinek legfontosabb elegyfája a nyírfafélék családjába tartozó közönséges gyertyán (Carpinus betulus). A gyertyánostölgyesek, bükkösök második lombkoronaszintjét alkotja, szabad állásban ritkán találkozunk vele.
Az ártéri erdők életének meghatározó tényezője a rendszeresen érkező árhullám. Az elöntések többlettápanyagot és vizet juttatnak az ártérre, a rekord magasságú árhullámok ugyanakkor komoly károkat okoznak az erdei építményekben és a vadállományban egyaránt. A veszteségeket emberi összefogással és együttműködéssel csak csökkenteni lehet, teljes körűen megakadályozni nem. A károk mérséklésében nagy feladat hárul az erdészekre.
„Arany János alaposan megtévesztette olvasóit, amikor a kopogóbogarat összekeverte a szúval”– magyarázta Lakatos Ferenc, aki február óta a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának dékánja. A Toldi Hatodik ének második versszakában olvashatjuk, hogy Toldi „Soká hallgatózik, mindenütt hiában; Mert csak egy szú perceg a szemöldökfában”. Pedig a szú csak az élőfába megy bele, a bútorokat a kopogóbogár szereti. Talán innen eredeztethető, hogy minden fában élő rovart szúnak tartanak még akkor is, ha a legcsekélyebb rokonságban sincs azokkal. A soproni szakembernek pedig hihetünk, évek alatt alaposan beleásta magát erdeink rovarkárosítóinak tudományába.
Június 20-án hivatalosan is megnyitotta kapuit a Bakonyerdő Zrt. Festetics Imre Állatparkja Keszthelyen. A nyár elején elkészült központi épületével – büfével, mosdókkal – teljessé vált a beruházás, így a már 2012 tavasza óta látogatható parkot ünnepélyes keretek között is felavatták.
Az utóbbi években hazánkban újra megjelenő csúcsragadozók közül a hiúz éli a legrejtettebb életet. Olyannyira, hogy a közelmúltban a Zemplénben mozgásérzékelő kamerával készített fénykép is eseményszámba megy. Azt megelőzően pedig csak a hóban hagyott nyomai utaltak életvitelszerű jelenlétére.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
