A zömök, mintegy 50-60 centiméter hosszú, 20 centi marmagasságú nyestkutya bár valóban kutyaféle, megjelenésében leginkább a mosómedvére emlékeztet. Nem véletlenül tévesztik össze vele.
Abban is hasonlít a mosómedvére, hogy szintén kedveli a víz közelségét, szívesen telepszik meg ártéri erdőkben, s ha megzavarják, gyakran a vízbe menekül, mivel kiválóan úszik. Emellett azonban szinte bárhol találkozhatunk vele: a mezőgazdasági területeken éppúgy észlelték, mint nagyvárosok ritkásabban beépített családi házas övezeteiben. Alapjában véve emberkerülő faj, s mivel éjszaka jár zsákmányolni, ritkán kerül az erdőt járók szeme elé.
SZAPORÍTANI TILOS!
Rendkívül tanulékony, könnyen szelídülő állat, így nemcsak a prémtenyésztők, hanem a hobbiállattartók is felfigyeltek rá. Intelligenciája a kutyáéval vetekszik, viszont nagy előnye ez utóbbival szemben, hogy nem ugat, ezért lakásban tartva sem zavarja a szomszédokat. Vinnyogó, nyüszítő hangot azonban olykor – leginkább a párzási időben – hallat.
| Ha örülnek a nyestkutyák, a kutyákhoz hasonlóan csóválják farkukat, de csak a hierarchia csúcsán lévő egyedek. Területükön gyakran feltűnő helyeken létesítenek úgynevezett latrinákat, ahova ürüléküket helyezik, így üzenve fajtársaiknak, hogy ez a földdarab már egy másik nyestkutyacsalád birtoka. |
Mivel a hobbiállattartás is elősegítené a faj elterjedését, hiszen a fogságból kiszabadult állatok könynyen alkalmazkodnak a magyar rengetegek adta jó életkörülményekhez, nálunk már 2010. óta engedélyköteles a tartása, szaporítása pedig magánszemélyeknek tilos.
NEM VÁLOGATÓS
A nyestkutya igazi sikerfaj, mely alkalmazkodóképessége mellett leginkább igen változatos tápláléklistájának köszönheti fennmaradását. Zsákmányul ejt szinte minden kisebb földön mozgó gerincest, számára nemcsak a kellemetlen szagot árasztó cickány jelent finom falatot, hanem a varangyot is szívesen megeszi. Ez utóbbinak igen erős a bőrmérge, viszont a nyestkutya nyálelválasztása olyannyira bőséges, hogy a méreg felhígul, így nem veszélyezteti az állat egészségét. A nyestkutya gyakorta fogyaszt különböző növényi táplálékot is, legyenek azok bogyók, magvak vagy gyümölcsök. 
Bár nem urbanizálódik, olykorolykor a külterületek szemeteseiben is táplálék után kutat. Fogazata eltér a hazánkban élő kutyafélékétől: tépőfogai viszonylag gyengék, viszont zápfogai erősek, amelyek segítik a nagyobb mennyiségű növényi táplálék felvételében.
HIDEGBEN INKÁBB ALSZIK
Erdeink egyik legújabb jövevénye 60-63 napos vemhesség után hozza világra nem ritkán 5-10 kölykét, a róka, a borz vagy olykor a maga ásta kotorékban. Mivel igen szoros párkapcsolatban élnek, a hím besegít a fiatalok felnevelésében, zsákmányt hord a családjának. A nyestkutya-almokban ezért sokkal magasabb arányban nevelődnek föl a kölykök, mint például a rókáéiban. Ráadásul a rókáéhoz viszonyítva téli túlélési stratégiája is jobb, ugyanis tartós, kemény hidegek esetén téli álomszerű állapotba kerül, fölhasználva a nyár folyamán összegyűjtött zsírtartalékait. Előfordulhat, hogy a tavasszal 5 kilogramm körüli nyestkutya őszre 7-8 kilogrammosra hízik, hogy a telet sikeresen átvészelje. A téli álom alatt azonban a bennük élősködő paraziták, sőt a náluk is előforduló veszettség vírusai szintén túlélik a zord időjárást, ezért állategészségügyi szempontból sem kívánatosak ezek a távoli jövevények a Kárpát-medencében.
Tóth Zsigmond
Fotó: Mezei János
