Az erdőhöz kapcsolódó társadalmi igények minél szélesebb körű kielégítésére törekszünk, ezen belül az erdő ökológiai egyensúlyának megtartásával az erdővagyon növelése az elsődleges feladatunk. Célunk, hogy a jövő nemzedékeinek se kelljen lemondania az erdő nyújtott a páratlan értékeinkről.
A gyökerek…
Az erdőgazdaság által kezelt erdőterületeken ma is fellelhetők a régi uradalmi erdőgazdálkodás nyomai. Az idős kocsányos tölgyek, az öreg szürkenyárak, a hajdani vízfolyások szélén fákkal szegélyezett erdei sétautak, remíz erdők a gazdálkodó nemesi családok – Békésben a Wenckheimek, az Andrássyak, a Tiszák, a Széchenyiek, Csongrádban pedig a Pallaviciniek, a Károlyiak –, s az általuk nagyobb erdővidékekről idehívott erdészelődök tevékenységére emlékeztetnek. A nagybirtokosok mintaszerű erdő- és vadgazdálkodása kapcsán telepedtek meg Dél-Alföldön a híres erdészdinasztiák: a Kalandra, a Müller, a Mayer, a Hyross, a Tanka és a Mold családok erdészei. A legnevesebb dél-alföldi erdészelőd, Kiss Ferenc is a Dalerd Zrt. jelenlegi területén tevékenykedett : ő készítette el a Szeged környéki erdők fejlesztési tervét a futóhomok terjedésének megakadályozására.
Sokarcú táj – sokarcú erdőgazdálkodás
A Dalerd Zrt. kezelésében lévő csongrádi erdőterületek egyik része a Tisza és Maros völgyében található. A két folyó építette, formálta a vidéket, az ország legmélyebben fekvő táját. Távol a hegyektől, a hosszan tartó árhullámok alakították ki az erdei életközösségeket, függetlenül attól, hogy ma a mentett oldalon, vagy a gátak közötti hullámtéren fekszenek-e. Ezek az erdőterületek a természetföldrajzi adott ságok jóvoltából elsősorban őshonos erdőtársulások (tölgy-kőris-szil ligeterdők és fűz-nyár ligetek), valamint telepített tölgyesek.
A Csongrád megyében ránk bízott erdők másik része a Duna–Tisza-közi homokvidék déli részén húzódnak. Ezen a vidéken a hajdani Ős-Duna hordalékából a szél épített lágy hullámokat. A néhol határfolyónak előléptetett Kőrös-ér és a hozzá hasonló volt Duna-ágak helyenként még a vizes élőhelyeket is elővarázsolják ezen a félsivatagos vidéken. Az embert próbáló helyből az erdőtelepítés nyomán vált lakható vidék. Az erdőterületek a természetföldrajzi adott ságok miatt zömében nem természetes erdőtársulások. Az erdők 2/3-át telepített fenyvesek és akácosok alkotják.
A békési erdőterületek egyik része a Fekete- és Fehér-Körös völgyében fekszik. A tájat az Erdélyi Sziget-hegységből lerohanó folyók a békési süllyedék feltöltésével hozták létre. Az erekkel, fokokkal, zugokkal tarkított változatos élőhelyen kialakult folyóvölgyi ligeterdők alkotják az erdészet által kezelt erdők magvát. Az erdőterületek a termőhelynek megfelelően elsősorban őshonos erdőtársulások (tölgy-kőris-szil ligeterdők), valamint telepített tölgyesek. Békés megye északkeleti felében az előzőnél mozaikosabb erdők találhatók. Ezt a kis tájat is a közeli hegységből lefutó, majd ezer ágra szakadó vízfolyások alakított ák ki. A Kis- és Nagy-Sárrét erek szabdalta, változatos élőhelyein ősi tölgy-kőris-szil ligeterdők és telepített erdők, zömében tölgyesek élnek.
Védelmi erdők
A DALERD Zrt. Csongrád és Békés megyében összesen 28 000 ha üzemtervezett erdőt kezel, ebből 7745 ha védelmi rendeltetésű. Többségük (5228 ha) természet-védelmi rendeltetésű, a maradék a talaj (1438 ha) és vad védelmét (263 ha) szolgálja, 796 ha árvízvédelmi besorolású, 20 ha pedig a lakott területeket védi. A védelmi rendeltetésű erdők az általánostól eltérő és drágább kezelést igényelnek. Ezért és a többnyire gyengébb fahozam miatt , az átlagosnál kevesebb bevételt hoznak, fenntartásuk szükségességéhez azonban nem férhet kétség.
Tájrehabilitáció, avagy környezetjobbítás
A Fekete-Körös völgyében élő erdők a folyónak köszönhetik létrejött üket, de a folyószabályozások során a gáton kívülre kerültek. A 19. században helyesnek vélt folyószabályozási megoldás napjainkra részben átértékelődött , de az eredeti szándékok és célok ma is helytállóak. Ugyanakkor a 20. század végére felértékelődött erdők természetessége új követelményhez a korábbi, máig érvényes célokat tisztelő, de azokat kiegészítő új megoldásokra van szükség. A táj-rehabilitáció műszaki jellegű eredményeként több mint 40 km időszakos vízfolyás, s csaknem 20 hektárnyi szabad vízfelület jött létre. Eddigi felméréseink igazolják, hogy kb. 1000 ha erdő életét érintett e ez a környezetjobbító tevékenység.
Amíg Békésben a vízhiány okoz fejtörést az állami erdőgazdálkodó számára, a Tisza és a Maros völgyében a hoszszantartó és ismétlődő magas vízállás rontja az erdők megmaradási esélyeit. 2010-ben már több éve ígéretesen fejlődő fiatal erdők is eltűntek a föld színéről. A kipusztult erdők helyére azóta már új, fiatal erdők kerültek, amiknek azonban a gondozása és ismétlődő kockázata évekig jelentős figyelmet és anyagi áldozatokat követel az erdőgazdaságtól.
Értékőrző vadgazdálkodás
A DALERD Zrt. vadgazdálkodásának a több évszázados magyar vadászati kultúra az alapja. A 8200 hektáros gyulai különleges rendeltetésű vadászterületünk büszkesége az Európa-hírű, az ország második legnagyobb dámállománya. A vadászterület jól felismerhető békési formavilágú dámtrófeákkal kecsegteti a „vájtfülű” vadászokat. Az Ásott halmon és Körösladányban fenntartott vaddisznós kertjeinkbe Skandináviától egészen az Ibériai-félszigetig érkeznek vadászok. Vadászvendégeinket a sarkad-remetei, a derekegyházi és az ásott halmi vadászházainkban szállásoljuk el első osztályú ellátással. A környék természeti látnivalói, a Körösök vadregényes vizei, Gyula városa, az ásott halmi homokbuckás táj, a Kis-Sárrét időutazással felérő látványa, háttérben a Bihar-hegység sötét vonulatával a vadászaton túl is gazdag élményeket nyújtanak.
|
A NAGY ELŐD „Tisza István, ki valósággal rajongott az Alföldért, ezen szeretetét azzal is megmutatta, hogy az Alföld nagy hiányosságán, a kopár, fátlan állapoton is igyekezett segíteni. … A régi erdő megóvása mellett új erdőket is létesített minden birtokán. Nem nagy terjedelműeket, de szétszórva, alkalmas helyeken, minél többet. Már említett kirándulásom alkalmával csupán az utak mentén s közelében 5-6 olyan 15-20 holdas erdőt láttam, melyet régebbről nem ismertem.” (Pokoly József – Tisza-emlékkönyv. – Debrecen, 1928.) |
Erdészeti kommunikáció, közhasznú feladatok
Lehoczky Jánost, a fi atalon elhunyt nagyszerű pedagógust idézve: „az erdei iskola az, ahova készülünk, ahova elindulunk, és ahova megérkezünk”, mert ott várnak ránk. A DALERD Zrt. Erdészeti Erdei Iskolája (hivatalos nevén Erdészeti Tájékoztatási Központja) valóban várja a gyerekeket, s a felnőtteket egyaránt. Fontos üzenettel fogadja az ide látogatókat: az erdők megóvásáért, közhasznú feladatainak betöltéséért csak közösen tehetünk. Meggyőződésünk, hogy az erdőben kellemes élménnyel gazdagodott gyermek vagy felnőtt a későbbiekben nagyobb tapintattal és óvatossággal nyúl a természet dolgaihoz. Ezzel egy időben példát is akarunk mutatni: az erdészek – több évszázados tevékenységükkel – bebizonyították, hogy a fogyatkozó természeti erőforrások gondjára lehet megoldást találni. Meg akarjuk mutatni, hogy a bennünket körülvevő környezeti válságok előrevivő gondolkodással, szerteágazó ismeretekkel, hatalmas empátiával és alázattal, mederben tarthatók. A riogatás helyett mi a tetteket részesítjük előnyben.
Ezt a célt szolgálja a Gyula- Városerdőn működtetett 130 férőhelyes Erdészeti Erdei Iskolánk. Az általános műveltségi alapokra helyezett programjaink a fenntartható fejlődés követelményeinek megfelelően formálják az azokon résztvevők természethez való viszonyát. Erre szolgálnak a közjóléti berendezésekkel ellátott erdeink is, ahol az emberek feltöltődése, kikapcsolódása is cél.
Vid Katalin,
Puskás Lajos
DALERD Zrt.
